A WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 2019-ben a tíz legnagyobb egészségügyi kockázat közé sorolta az oltásellenességet, és ma már látszik, hogy nem a levegőbe beszéltek. Texasban idén riasztóan megugrott a kanyarós megbetegedések száma, és Európában is huszonöt éve nem látott szintet ért el az esetszám. Egy oltással tökéletesen kordában tartható betegségről van szó, ezért is fontos kérdés, miképp viszonyulunk a vakcinákhoz.

– Magyarországon különbséget kell tennünk a koronavírus előtti és utáni állapotok között – szögezi le dr. Szlávik János infektológus főorvos. – Amíg nincs valami, addig nagyon vágyunk rá, de amint megérkezik, már húzzuk a szánkat. Ez történt a Covid idején is; mindenki úgy várta a koronavírus elleni oltásokat, mint a messiást, és amikor meglett, bizonyos csoportok azt mondták, hogy árt az embereknek, és elindultak a különböző összeesküvés-elméletek.

Ahogy felerősödtek ezek a hangok, a koronavírus-oltást ellenzők egy része elkezdett kételkedni a hagyományos, régi, megbízható oltásokban is.

Több tucat per indult orvosok ellen azért, hogy gyerekek ne kaphassák meg a kötelező védőoltásokat.

Különböző indokokra hivatkoznak, gyakran arra, hogy ezek a betegségek – például a kanyaró, a szamárköhögés – már nincsenek is. Arra nem gondolnak, hogy azért nincsenek, mert a gyerekek 93-95 százalékát beoltották. Viszont ha ez az arány csökken, akkor a vírust külföldről be lehet hurcolni, és a nem beoltott gyerek elkaphatja.

Harmincéves rémhírek is terjednek

Miért utasít el valaki egy vakcinát? Gyakori indok a vallási meggyőződés. Az Egyesült Államokban, és elsősorban Texasban több vallási csoport van, melynek tagjai megtagadják az oltást, emiatt emelkedett meg ott vészesen a kanyarós megbetegedések száma, de hasonló tendenciák fedezhetők fel Nyugat-Európában és Izraelben is.

– És van egyéni indok is – folytatja az infektológus –, akad, aki félelemből nem akarja a gyerekét vagy magát beoltatni. Retteg, hogy meghal, autista lesz, vagy borzasztó mellékhatásokkal kell megküzdenie. A koronavírus idején rengeteg félelem szülte ellenségeskedés alakult ki az oltásokkal kapcsolatban, hallottuk, hogy megváltoztatja a genetikai állományunkat, meddőséget okoz, chipet raknak belénk. A félelmet túlnyomó többségében az internetről áradó téveszmék gerjesztik. És borzasztó, hogy harmincéves rémhírek is terjednek.

Hogy lehet az, hogy az amerikai egészségügyi miniszter a mai napig hatása alatt van egy hazug és fals információnak?

Azóta több száz tanulmány igazolta, hogy az oltás nem okoz autizmust, de sokakat mégsem sikerült meggyőzni. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a véletlen hatalmas úr. Az autizmust legtöbbször akkor veszik észre, amikor a gyerek megkapja az első oltást, időben a két esemény egybeesik. Több millió gyereket vizsgáltak meg, és kiderült, hogy nem okoz az oltás autizmust, de akinek a gyerekét autizmussal diagnosztizálták, az hajlamos valamire fogni a bajt.

Gyakran vallási okból utasítják el a vakcinát (Fotó: Getty Images)

Egy vakcina mellékhatásait mindig őrült nehéz bebizonyítani, és még akkor is ott van a dilemma, hogy ha millióból egyszer összefüggésbe hozható a páciens halálával, de az összes többit megmenti, akkor veszélyes, vagy sem. Ilyenkor számít az összefogás. A fekete himlő kapcsán az Egészségügyi Világszervezet és az országok együtt vállalták azt, hogy hiába kelt aránylag súlyos mellékhatásokat az oltás, meg kell szabadítani a világot ettől a nagyon veszélyes betegségtől, amely időnként több millió embert ölt meg. És sikerült.

Ami ellen létezik oltás, érdemes beadni

De nem csak a halálos betegségek elleni oltásokkal érdemes foglalkoznunk. Dr. Szlávik János rámutat, hogy a bárányhimlő is tud veszélyes lenni, ahogy a későbbi szövődményei is, ezért megnyugtató, hogy van ellene oltás. Több példát is találunk arra, hogy milyen eredményeket lehet elérni ott, ahol fejlett az egészségtudatosság és megfelelő az információáramlás.

Ausztráliában beoltották szinte az összes iskolás lányt HPV ellen, majd a fiúkat is, és egyes előrejelzések szerint 2030-ra majdnem teljesen megszűnik náluk a méhnyakrák. Svédországban az influenzával vették fel a harcot, jelenleg a hatvanöt év felettiek 60-70 százalékának van influenzaoltása.

– A kollégákkal együtt folyamatosan kiállunk, elmondjuk, hogy mi van egy védőoltásban, és hogyan működik, de a rémhírek gyorsabban terjednek.

Például, hogy az oltásban higany van, ezért veszélyes, miközben ez egy higanyvegyület, és egyáltalán nem káros. Ugyanez a helyzet az alumíniummal, a tartósítószerekkel. Szerencsére hiába hangosak a szkeptikusok, a kutatók azért haladnak.

Létezik agyhártyagyulladás, rotavírus és övsömör elleni oltás, készül az RSV-vírus elleni készítmény, nemsokára lesz malária elleni szer, és pedzegetik az AIDS, illetve a hepatitis C elleni vakcinát. Ami ellen létezik oltás, azt érdemes beadatni. Nyilván vannak kivételek, nem mindegy, hogyan oltják a terhes nőket, a gyerekeket, az immunhiányos személyeket, de egy teljesen egészséges ember kaphat egyszerre akár négy-ötféle oltást is. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján rengeteg hasznos információ van, érdemes onnan tájékozódni.

Általánosításból démonizálásba

Az oltás és a maszkviselés olyan indulatokat váltott ki az elmúlt években, hogy a közbeszéd is eldurvult a témában. Mindkét oldal gondolkodás nélkül címkézi, gúnyolja a másikat, de gyakran éppen ezzel veszítünk a saját hitelességünkből, és elengedjük a lehetőséget, hogy komolyan, nyitottan lehessen egy témáról beszélgetni.

– Az olyan kifejezések, mint a „tudománytagadó”, vagy még inkább a „laposföld-hívő”, számomra vörös posztónak számítanak – mondja Nemes László filozófus, bioetikus. – Nagyon sokfajta emberrel találkozom, gyakran szervezek nyilvános beszélgetéseket, és még soha nem találkoztam senkivel, aki laposföld-hívő lett volna. Talán Amerikában vannak ilyenek, de még róluk is azt gondolnám, hogy inkább tréfát űznek, mint ahogy nálunk létezik Balaton- meg derékszögtagadó internetes csoport.

És nem láttam még igazán oltástagadót sem. Olyanokat igen, akik bizonyos oltásokat nem tartottak megfelelőnek, szükségesnek, biztonságosnak, vagy egyáltalán hatékonynak.

Hasonlóképpen vagyok a tudománytagadókkal; nincs olyan, aki azt mondja, hogy minden tudomány úgy, ahogy van, rossz.

Az általánosítással az a baj, hogy hamar átcsap démonizálásba.

Amint valaki szkeptikus, vagy felvet egy alternatívát, azonnal jön egy „bunkósbot”, fejbe csapják, és „laposföld-hívőnek” bélyegzik, ostoba tudománytagadónak állítják be. Divatos, részben politikailag motivált szófordulat lett a „tagadó” címke. Az általánosítás annak mechanizmusa, hogy bárkit, aki aggodalmat vagy ellenvetést fogalmaz meg, felcímkézzük, és azonnal kizárjuk a komolyan vehető beszélgetőpartnerek köréből.

Adják vissza a tudományt az embereknek

Fontos megvizsgálni, hogyan nőtt a tudomány presztízse olyan nagyra, hogy az is támadásnak minősül, ha valaki kérdéseket tesz fel.