A koleszterinnel kapcsolatban él a mítosz, hogy rosszat tesz nekünk. 

– Pedig a koleszterin nem ördögtől való, hiszen minden sejthártyánknak és számos hormonnak az egyik legfontosabb alapanyaga. Annak, hogy most fekete báránnyá vált, az az oka, hogy az emelkedett koleszterinszint az egyik tényezője a magas szív- és érrendszeri halálozási mutatóknak, ezért ha szükséges, gyógyszeres terápiával csökkenteni kell az értékét – szögezi le dr. Mészáros Ákos belgyógyász, háziorvos. – Csakhogy a betegekben a sok tévhit miatt ellenállás van a koleszterincsökkentőkkel szemben, és az orvostársadalom egy része is kardoskodik ellenük. Ennek meg is van az alapja, hiszen mint mondtam, a koleszterin nem rossz dolog. Csakhogy nem lehet mechanikusan gondolkodni: ami az egyik embertársunknak jó koleszterinérték, az a másiknak rossz is lehet.

Az érték páciensfüggő

Nem csoda, ha laikusként nem tudjuk, mit tegyünk, ha „csillagos” lett a koleszterinérték a laboreredményen. 

– A laborleleten több koleszterin- és vérzsírérték szerepel, köztük az összkoleszterin szintje, és elég gyakran a HDL-koleszterin, amit a köznyelvben jó koleszterinnek szoktak hívni, s valóban, minél magasabb az értéke, annál jobb – magyarázza a szakember. – Általában nincs a leleten a mumusnak tartott LDL-koleszterin, mert nagyon drága a vizsgálata, azt tehát nem minden páciensnél tudjuk. Ha mégis – mert belgyógyász, kardio­lógus vagy neurológus szakorvos kérhet ilyen vizsgálatot –, az megkönnyíti a rizikócsoportba sorolást és a célérték kitűzését, így a szív- és érrendszeri esemény bekövetkeztének esélyét minimalizálhatjuk.

Egy másik mítosz, hogy a magas koleszterinérték önmagában diétával is csökkenthető. 

– Az összkoleszterin-, illetve a HDL- és LDL-koleszterin szintje tulajdonképpen genetikailag meghatározott. Nyolcvan százalékban a szervezet állítja elő, és csak a maradék húsz százalékra van ráhatásunk a táplálkozással. A diéta tehát nem túl hatásos, főleg, ha családi halmozódású, úgynevezett familiáris hiperkoleszterinémiával állunk szemben.

Míg a koleszterinszint diétával általában nem csökkenthető kellő mértékben, a trigliceridérték igen. A triglicerid szintén a vérzsírok kategóriájába tartozik, és megemelkedett értéke ugyancsak növeli a szív- és érrendszeri rizikót.

– A trigliceridet a szénhidrát-, kalória- és alkohol­bevitel visszafogásával és rendszeres testmozgással tudjuk csökkenteni – hangsúlyozza a háziorvos. – Mert bár vérzsír, tulajdonképpen a felesleges kalóriák egyik fajta szállítási és tárolási formája, ezért hoz sikert a testmozgás és a diéta.

De térjünk vissza a koleszterinre. Az LDL-koleszterin esetében a kisebb mint 5,2 mmol/l tekinthető normál értéknek, 6,2 mmol/l fölött pedig már magas rizikóról beszélünk.  

– Csakhogy ezek az értékek nem általános érvényűek, több mindent szükséges orvosként figyelembe vennünk. Meg kell különböztetnünk azt a pácienst, akinek már volt valamilyen szív- és érrendszeri eseménye, attól a pácienstől, akinek nem volt. Ide tartozik az agyérgörcs, a stroke és a szívinfarktus is. Ezek a kardio­vaszkuláris események megkívánják az úgynevezett szekunder prevenciót, azaz a másodlagos megelőzést a koleszterin szempontjából, ezen betegek esetében gyakorlatilag kötelező a koleszterinszint-csökkentő gyógyszeres terápia.

Mérlegelni a rizikófaktorokat

A szakember arra is rámutat: fontos tisztában lenni azzal, hogy a magas koleszterinérték rizikója nem lineárisan nő. A 6,2 nem tíz százalékkal rosszabb az 5,3-nál, hanem akár két-háromszoros kockázatnövekedést jelenthet. És aki másodlagos prevencióban szedi a koleszterincsökkentőt, annál az 5,2 alatti értéknél jóval alacsonyabb a cél. Az Egyesült Államokban például nincs is általános célérték, hanem a szív- és érrendszeri eseménykor mért koleszterinszint megfelezése a cél, mert így egy újabb bekövetkeztének az esélye minimalizálódik.

Azoknál a pácienseknél, akiknek nem volt ilyen szív- és érrendszeri eseménye, egészségesen táplálkoznak, normál a testsúlyuk, nem dohányoznak és rendszeresen sportolnak, mégis – genetikai okokból – határértéken túli a koleszterinértékük, elsődleges, azaz primer prevencióról beszélhetünk. 

– Őket bizonyos paraméterek alapján tudjuk besorolni rizikókategóriákba. Számít az életkor, hogy férfi vagy nő az illető, milyen magas a vérnyomása, vannak-e esetleges társbetegségek, dohányzik-e. A rizikópontok alapján kiszámolható a tíz éven belüli szív- és érrendszeri katasztrófa bekövetkeztének az esélye, és eldönthető, hogy nagyobb-e náluk a koleszterincsökkentő gyógyszer jótékony hatása, mint a lehetséges mellékhatásai, tehát érdemes-e elkezdeni a gyógyszer szedését. Ha genetikai okokból 7 fölött van az érték, akkor egyéb rizikófaktorok hiányában még egy makkegészséges fiatalnak is elkerülhetetlenül gyógyszert kell kapnia, mert csupán diétával nem tud jelentős változást elérni. Ilyen esetben egyébként leszűrjük a szülők, testvérek koleszterinértékeit is, mert szinte biztos, hogy lesz köztük, akinek ugyanígy genetikai okokból nagyon magas.

A sztatin a barátunk

A koleszterincsökkentő készítmények hatóanyagai a sztatinok. Rossz hírük van az interneten, mert elterjedt, hogy gyakran nem kívánt mellékhatással járnak.