Abélflóráról, vagy újabban használt, szakszerűbb nevén bélmikrobiomról más sok éve hallunk, tudjuk, hogy épségének megőrzése segíti számtalan betegség megelőzését. A bőrflórával nem ez a helyzet, annak létezése kevésbé van benne a köztudatban, pedig szerepe szintén fontos. A bőrünkön élő mikroorganizmusok segítenek kivédeni nemcsak a fertőzéseket, hanem megelőzni is sok egyéb bőrbetegséget, sőt dolgoznak a bőr öregedése ellen is.
– Kültakarónkon több millió baktérium van jelen, és mellettük élnek rajtunk nagy számban vírusok és gombák is. Ezek adják a bőrflórát. Ha arra valamilyen okból szükség van, akkor a bőr mikrobiomját kaparékból lehet meghatározni, és abból kitenyészteni, majd azonosítani az egyes alkotóelemeket. Alkalmas erre az úgynevezett újgenerációs szekvenálás is, azzal végképp átfogó kép kapható a bőrflóráról. Ma már tudjuk, hogy a bőr mikroflórája nem mindenhol ugyanolyan. Például a zsírosabb bőrfelületeken – ilyen az arc és a hajas fejbőr – egészen más mikroorganizmusok mutathatók ki, mint például az alkaron. Megint más a bőrflóra összetétele a szárazabb részeken, így például a nyakon és a csuklón. A talpnak szintén teljesen más a bőrflórája, mint a test többi területének. Horzsolásoknál, sebeknél is más baktériumok jelennek meg, és változás történik akkor is, amikor idősebb korban szárazabbá válik a bőrünk – mondja dr. Kiss Norbert PhD bőrgyógyász, egyetemi adjunktus.
Válogatós brigád
A bőrflóra azért különböző az egyes testtájakon, mert alkotóelemei más és más körülmények között érzik jól magukat. Vannak például olyan mikroorganizmusok, amelyek az izzadságmirigyekben, faggyúmirigyekben gazdagabb területeket kedvelik, mert az azok által termelt anyagokból táplálkoznak. Mások – például egyes gombafajok – a szőr és a haj közelségét keresik. A lábfej és a talp mikroflórájának a javát szintén gombák alkotják. Jó hír, hogy az adott területek mikrobiomjának alkotóelemei békeidőben sehol nem szaporodnak annyira túl, hogy panaszt okozzanak, mert úgymond kordában tartják egymást.
– A jó baktériumok több módon is képesek kivédeni a kórokozók megtelepedését, illetve fölszaporodását. Egyrészt olyan anyagokat termelnek, amelyek megakadályozzák a szaporodásukat, másrészt képesek az immunrendszernek olyan visszajelzéseket adni, amelyek stimuláló hatásúak. Ha sérül a bőrflóra, akkor ezek a hatások elmaradnak, és túlsúlyba kerülhetnek azok a baktériumok, amelyek kedveznek a pattanások, a testszag vagy a lábszag kialakulásának, vagy azok a gombák, amelyek a korpásodás hátterében húzódhatnak meg. A mikroorganizmusok egyensúlyának felborulása a gombás fertőzés rizikóját általánosságban is növeli – mondja szakértőnk.
Szinte mindenbe beleszól
Meglepőnek tűnhet, de a bőrflóra milyensége nem csak azon betegségek megelőzésében, kialakulásában vagy fellángolásában játszhat szerepet, amelyeknek a hátterében kórokozó mikroorganizmusok térnyerése áll.
– Ma már például tudjuk, hogy akik hajlamosak az ekcémára, azoknak a bőrén gyulladást keltő baktériumok jelennek meg. Ezek normál esetben nem okoznak gondot, mert a bőrflóra többi tagja kordában tartja őket, de időnként – például stresszhatásoknál – fölszaporodhatnak. Erre reagál az immunrendszer úgy, hogy annak végeredménye az úgynevezett atópiás ekcéma. Mivel ismert, hogy a bőrflóra tagjai az immunrendszer ilyen jellegű túlműködését is képesek kivédeni azáltal, hogy folyamatos kölcsönhatásban állnak vele, ma már zajlanak olyan kutatások, amelyeknél az ekcémát rájuk hatva próbálják gyógyítani. Szintén ismert, hogy a bőrflóra milyensége a pikkelysömör fellángolásában is szerepet játszhat, ezért ezt a területet is kutatják. A rajtunk élő mikroorganizmusok még a bőr öregedési folyamataira is kihatnak. Egyes baktériumok képesek olyan antioxidánsokat – például propionsavat – termelni, amelyek megújítják, fiatalon tartják a bőrt – mondja dr. Kiss Norbert.
Mit tehetünk értük?
Bár a bőrflóránk alkotóelemeit részben az édesanyánktól örököljük a születésünk során, részben pedig a környezetünkből kerülnek ránk, magunk is tehetünk azért, hogy összetétele kedvező legyen.
