Ránézésre tudjuk, mi az a toka, de pontos definíció­jával aligha vagyunk tisztában. Ez a fogalom hivatalosan az áll és a nyak közötti extra zsírréteget takarja, ami a leggyakrabban ugyan a túlsúllyal hozható összefüggésbe, de nem csak elhízott embereknél alakulhat ki. Létrejöhet például olyan esetekben is, amikor valakin nincsenek fölös kilók, de tónusos izmok sem. Ilyenkor a testtömegindex nem magas, de a testzsírszázalék ettől függetlenül lehet az. Kedvezhet a toka kialakulásának az is, hogy a kor előrehaladtával megereszkedik a nyak elülső bőrrétege, és tónustalanná válhat az alatta lévő nyakbőrizom is (ez a mellizmot takaró izompólyáról ered, és felhúzódik egészen az állkapocsig). Nem konkrét kiváltó ok, de számít a genetika is, vannak ugyanis, akiknél a bőr tónusa alapból renyhébb. Ha ez a helyzet, akkor az áll alatti terület zsírlerakódás nélkül is megereszkedhet már fiatal korban. Megesik, hogy a toka valamilyen betegség – például Cushing-szindróma vagy kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés – nyomán alakul ki, vagy gyógyszermellékhatásként. A szteroidgyógyszerek tartós szedése például kedvez az úgynevezett holdvilágarcnak, aminek vele­járója lehet a toka is.

Meg lehet előzni?

– Ha nincs szó betegségről, akkor a toka kialakulásának rizikóját leginkább azzal csökkenthetjük, ha figyelünk a testsúlyunkra, és karbantartjuk az izmainkat. Itt az általános zsírvesztést kell hangsúlyozni, helyi zsírégetés ugyanis nem létezik. A helyzet tehát hasonló, mint a hasizomgyakorlatoknál, amelyeknek a végzésétől – ha amúgy nem csökkentjük a bevitt kalóriát, és nem törekszünk az általános testedzésre – nem lesz karcsú a derekunk. Jó hír, hogy fogyásnál az arc elég szerencsés, mert azon jellemzően hamar látszik a zsírvesztés. A testsúlycsökkentés mellett fontos figyelni a nyakbőrizom tónusosságára, és ha kell, akkor javítani azt nyak- és arcizommozgató gyakorlatokkal, vagy akár az elsősorban a mimikai izmokat megdolgoztató arcjógával. A külön gyakorlatok közül jó lehet az, amikor a szánkat nagyra tátjuk – mintha ásítanánk –, és néhányszor kinyújtjuk a nyelvünket pár másodperces időtartamokra. Érdemes figyelni a mély nyakizmok erősítésére is. Ez például olyan gyakorlatokkal edzhető, amelyeknél egyenesen ülünk zárt lapockákkal, és miközben a fejtetővel felfele nyújtózunk, behúzzuk az állunkat, majd visszatoljuk. Olyan gyakorlatok is jók lehetnek – utóbbi is ezek közé tartozik –, amelyek alapvetően a nyaki porckorongsérvnél ajánlottak, mert azok is a mély nyakizmokat erősítik. Jók a nyakfordítások, rotációs­ gyakorlatok is. Az izommunka alapvetően azért fontos, mert pusztán a zsírvesztéstől még nem lesz tónusos az adott terület – mondja Kiss Kata gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta.

A pár perces, napi kétszeri tornát – amire a szokásos arckrémezés alatt is időt szakíthatunk – ki lehet egészíteni a pillangó alakú eszközzel végzett gua sha masszázzsal is. Ez a simításszerű, kínai masszázstechnika fokozza a kezelt területen a vérbőséget és a nyirokáramlást, így szintén a toka ellen dolgozik. Mindemellett fontos figyelni arra, hogy számítógép-használatnál vagy egyéb tevékenységek végzése közben a fej ne csússzon, ne billenjen előre. Ez nem tesz jót sem a porckorongoknak, sem az áll alatti terület szöveteinek.

Ne ugorjunk fejest

Ha már nem megelőzésről vagy egészen enyhe tokáról van szó, fontos felmérni a kezelési lehetőségeket, és azt, hogy valóban szükség van-e ­beavatkozásra. Ilyen esetben – mivel saját magunkat nem láthatjuk objektívan – érdemes barátok és családtagok véleményét is kikérni, illetve átgondolni, hogy pontosan milyen problémánk van a külső megjelenésünkkel. Ha arra jutunk, hogy csak a tokánkkal van baj, akkor sem biztos, hogy azon kell változtatnunk. Megesik ugyanis, hogy a bőrminőség javításával vagy a környező területek átalakításával sokkal jobb esztétikai eredmény érhető el, mint egy műtéti beavatkozással.

– Gyakori például, hogy valaki csak azt hiszi, hogy tokája van, de valójában nincs. Ennek hátterében olyan genetikai vagy fejlődési adottságok állhatnak, amelyek miatt csapottabb lehet az áll. Ilyenkor a minimális bőr alatti zsírréteg is tűnhet tokának. Ha ez a helyzet, akkor előnyösebb az arc hialuronsavas töltéssel történő formázása, és azzal a kontúrok, ívek erősítése. Ezzel a megoldással a tokarégió is feszesebb lesz, pedig azt maga a beavatkozás nem is érinti. A hialuronsavas feltöltésekről fontos tudni, hogy ilyet kizárólag orvos végezhet. Ez azért kitétel, mert az ilyen beavatkozásoknak van rizikója, és lehet szövődménye, akár egészen bagatell, de komoly is. Előfordulhatnak például olyan szöveti reakciók, mint a duzzanatok és elszíneződések, véraláfutások, átmeneti aszimmetriák, érzésmódosulások. Ezekkel fontos tisztában lenni, mert nem vállalhatók minden élethelyzetben. Például aki nem tud a munkából több hétig kimaradni, annak jobb más megoldást választania – mondja dr. Nagy Diána plasztikai ­sebész.

A tokát lehet kívülről is kezelni, például lézerrel. Ez nem feltétlenül sebészeti terület, végezheti akár bőrgyógyász is. A módszer előnye, hogy nem invazív, de több hét vagy néhány hónap alatt képes feszesebbé tenni a bőrt, javítani a minőségét. Olyan lézeres kezelés is van, ami a bőrnek már nemcsak a felszínét éri el, hanem egy optikai szálon keresztül a mélyebb területeit­ is. Ilyenkor a kollagéntermelődést serkentik, aminek végeredményeképp feszesebbé válhat a tokaterület.