Az egyik este hazafelé metróztunk a családdal. A szerelvény végében egy férfi ült dobozos sörrel a kezében, és egyre hangosabban hergelte magát valamin. Végül elindult az utasok között, valakit keresett. „Melyik volt az a gézengúz?” – kérdezte morogva, csak más szavakkal. Miután elbotorkált előttünk is, felpattant egy alacsony fickó, és úgy bemosott neki, hogy a részeg férfi az ülésre borult. Még dulakodtak, amikor megérkeztünk a Népligethez.

Ott a hasonló izgalmak mindennaposak. Nemrég például arról jelent meg videó, hogy az aluljáróban tanyázó fiatalemberek hosszú botokkal kergetik egymást. Egy régebbi felvételen pedig a villamosról leszáll a tömeg, és egy kapucnis férfi a lépcsőn lesétáló idősebb hölgy zsebébe nyúl hátulról. Egyre durvábban próbál valamit kirángatni, végül az áldozat hanyatt vágódik a betonon.

Mire ezeket a sorokat leírom, a rendőrség honlapján megjelenik egy hír Az édesszájú rabló címmel. Győr belvárosában egy férfi az utcán süteményt evett. Huszonhárom éves támadója kért az édességből, de nem kapott, ezért hátba rúgta a férfit – az elesett és megsérült –, majd elfutott a sértett táskájával. Hárommillió forint volt benne.

A rendőrök a belvárosi kamerafelvételek segítségével azonosították az elkövetőt, és néhány napon belül elfogták. Szinte ezzel egy időben az ország másik felén, Salgótarjánban egy tizennyolc éves férfi rabolt ki egy házaspárt. Követte őket egy vendéglátóhelyről, majd cigarettát kunyerált tőlük. Amikor elhárították a kérést, a nő hátizsákjából kikapta az asszony pénztárcáját és a mobilját. A pár ugyan visszaszerezte az értékeket, erre viszont mindkettőjüket leütötte.

Ha valakit kirabolnak az utcán, a támadás traumáját még sokáig­ cipeli, és aligha vigasztalja, hogy a statisztikák szerint a lakóhelyén csökkent a bűncselekmények száma. Mert a számok tényleg azt mutatják, hogy ‒ például a technika fejlődésének köszönhetően ‒ folyamatosan javul a közbiztonság.

A sokat látott turisták gyakran csodálkoznak rá arra, hogy nálunk a belvárosban éjjel kettőkor is nyugodtan sétálgathatnak. Mindeközben létezik olyan jelenség is, hogy valaki egyszer sem válik áldozattá, a médiából ömlő rémhírek miatt a világot mégis veszélyesebbnek érzi, mint amilyen valójában.

A szakirodalom ezért megkülönbözteti az objektív közbiztonságot, illetve a szubjektív biztonságérzetet.

A közbiztonság Magyarországon – társadalmi kérdés

A közbiztonság helyzete jóval túlmutat azon, hogy egy adott környéken például mennyit járőröznek a rendőrök, ennél sokkal összetettebb, még számtalan más tényezőtől függ.