Megesik, hogy valaki éjjel balszerencsésen fekszik rá a kezére, emiatt az elzsibbad, de ezzel, túl azon, hogy kellemetlen érzést okoz, nincs semmi gond, nem számít kórosnak. Más a helyzet, ha ez a panasz rendszeres, esetleg napközben is jelentkezik. Ilyenkor már el kell gondolkodni azon, nem lehet-e szó carpalis alagút, vagy más néven kéztőalagút-szindrómáról. Ez a betegség ugyan az ujjakban okoz zsibbadást, sugárzó és égő fájdalmat, de oka a csuklóban keresendő.
– Ennek hátterében az áll, hogy a kezünket, ujjainkat és tenyerünket mozgató idegek a csuklón át futnak – egy olyan alagútban, amelynek három oldalról csontos fala van, a tetején pedig egy szalag –, és bizonyos helyeken tartósan nyomás alá kerülhetnek. Ez elsősorban megerőltetéskor, számítógép és okostelefon használatakor, házimunka és sporttevékenység során fordul elő. Ilyenkor a gondot az okozza, hogy ínhüvelygyulladás alakul ki, ami az ödémásodás miatt szűkíti a csuklóban azt a csatornát, amelyen az ideg áthalad.
Emiatt kerül az nyomás alá, és alakul ki az a zsibbadás, vagy adott esetben érzéketlenség, amely erre a betegségre jellemző. Önmagában ez még nem jelent alagútszindrómát, de ha az ínhüvely újra és újra begyullad, ahhoz a kéztőalagút tetején futó szalag – ami alapvetően elasztikus és rugalmas – megvastagodik. Innentől kezdve már nem kell gyulladás ahhoz, hogy az ideg nyomás alá kerüljön, hanem folyamatosan az alatt lesz – magyarázza dr. Hetthéssy Judit Réka PhD kézsebész, egyetemi adjunktus, a Kézklinika alapítója.
Az alagútszindrómánál jelentkező panaszok a hüvelyk-, mutató- és középső ujjat, esetleg a gyűrűsujj felét érinthetik. A kezdeti tünetek jellemzően éjjel, illetve hajlított vagy hátrafeszített csuklóhelyzetnél alakulnak ki, ugyanis ilyen helyzetekben a legnagyobb a nyomás az idegen.
Kockázati tényezők
Meglepőnek tűnhet, de a carpalis alagút szindróma sokkal több nőt érint, mint férfit (gyakorisága a nőknél háromszoros), és bár negyvenéves kor fölött fordul elő a legtöbbször, jelentkezhet már harminc- és negyvenéves kor között, sőt néha korábban is.
– A legtöbb kutatás ezt ahhoz köti, hogy a házimunka legnagyobb részét a nők végzik, és főképp ők látják el a gyerekeket is. Ezek a repetitív tevékenységek – például a főzés, mosás, teregetés – a csuklót rendkívüli módon igénybe veszik. Ezt jellemzően észre sem vesszük, mégis nagyon komoly, napi szintű terhelést jelent.
A számítógép- és okostelefon-használat azért okoz gondot, mert az is monoton, repetitív mozgással, hajlított csuklóhelyzettel jár. Az alagútszindróma a férfiak körében is elsősorban azokat érinti, akik például szakácsként dolgoznak – és nem azokat, akik, mondjuk, építőmunkásként. Panaszok persze utóbbi esetben is jelentkezhetnek, de azok nem olyanok, mint az alagútszindróma – mondja a kézsebész.
A végzett tevékenységek mellett a kéztőalagút-szindróma rizikóját egyéb tényezők is növelik. Ilyen például a túlsúly, a cukorbetegség és a dohányzás. Előbbi azért emeli a kockázatot, mert a kéztőalagutat is zsírosabbá és ödémásabbá teszi, ami még tovább szűkíti azt a területet, amelyben az ideg fut. A cukorbetegség azért rizikófaktor, mert általánosságban károsítja az idegeket, és ugyanez a helyzet a dohányzással.
Első a megelőzés
Az alagútszindrómát a legjobb megelőzni, ennek módja az, ha törekszünk a hátterében álló ínhüvelygyulladás megelőzésére, és pláne a kiújulásának megelőzésére. Ezt leginkább az segíti, ha nem terheljük túl a kezünket, vagy ha mégis, akkor utána nyújtjuk, lazítjuk az alkari izmainkat, és pihentetjük a csuklót. Ezt egyfajta karbantartásként kell felfogni, fontos rá mindig figyelni.
Alvásnál is törekedni kell arra, hogy a csukló egyenes helyzetben legyen, a kezet ne gyűrjük magunk vagy a párna alá. Ha ez nem megy, akkor érdemes éjszakára bandázst tekerni vagy fix rögzítőt helyezni a csuklóra.
– Utóbbiból fontos olyat választani, ami „neutrális”, azaz egyenes helyzetben tartja a csuklót. Ez azért fontos, mert ilyenkor a legkisebb a nyomás a csuklótáji alagútban, így a tüneteket is ez csillapítja a legjobban. Azok a rögzítők ilyenkor nem jók, amelyekben egy vagy két meghajlított merev pálca tartja kicsit hátrafelé a csuklót.
Vannak olyan rögzítők is, amelyek kifejezetten carpalis alagút szindrómához készülnek, a prevenciót, illetve a korai stádium műtét nélküli kezelését azok is nagyban segíthetik. Kerékpározásnál fontos jó minőségű, kellőképpen kipárnázott bicikliskesztyűt viselni, a panaszok megelőzését az is segítheti, eloszlathatja már magát a terhelés is. A tekerést pihenőkkel is jó megszakítani, és azok alatt a csuklót átmozgatni.
Ez segíti, hogy a kéz a kormányon ne nyomódjon folyamatosan, ne legyen állandóan kényszerhelyzetben. Ha már van bármilyen panasz, érdemes azt figyelembe venni a kerékpár konstrukciójának kiválasztásakor. Ebből a szempontból azok a jobbak, amelyeknél a kormány magasan van – mondja dr. Hetthéssy Judit.
Törekedni kell arra is, hogy a munkaállomás ergonomikusan legyen kialakítva, gépelés közben a csuklót ne kelljen se nagyon hátrafeszíteni, se nagyon lehajlítani. Ha lehetséges, a gépelést jó diktálással kiváltani, ez különböző alkalmazásokkal könnyen megoldható. A csuklóhelyzetre telefonhasználatkor is figyelni kell, annak során sem jó a csuklót túlzottan hátrafeszíteni.
Időben kezelni
– Ha a tünetek mégis megjelennek, komolyan kell venni őket, mert a kezdeti szakaszban az alagútszindróma még visszafordítható lehet, de később már csak műtét hozhat gyógyulást. A probléma súlyosságát elektrofiziológiában jártas neurológus mérheti fel, úgynevezett idegvezetéses vizsgálattal.
Ha enyhe esetről van szó, a megoldást a csuklóbandázs vagy a megfelelő csuklóhelyzetet biztosító ortézis viselése jelentheti. Tehát ugyanaz, mint ami a megelőzést is segíti. Emellett szükség lehet megfelelő fájdalom- és gyulladáscsökkentő kezelésekre, fizikoterápiára is. Utóbbi lehet ultrahang- és lézerkezelés, iontoforézis és TENS, igazából bármi, ami csökkenteni tudja a gyulladást – mondja kézsebész szakértőnk.
Ezzel a terápiával – ha időben megkezdik – részben vagy teljesen meg lehet szabadulni az éjszakát megkeserítő és a nappali tevékenységeket is akadályozó fájdalomtól és zsibbadástól. Ha a helyzet már súlyosabb, akkor megoldást csak a műtét jelenthet. Annak során az ideget szabadítják fel, ami úgy történik, hogy átvágják azt a szalagot, ami az ideg csontos csatornáját felülről lezárja.
Ezután az ideg felszabadul, a panaszok pedig megszűnnek. Ezt a beavatkozást nem jó halogatni, mert az idegleszorítás egy idő után nemcsak panaszokat okoz, hanem az ideg visszavonhatatlanul károsodik, miatta pedig nem lesz a kézzel szembefordítható a hüvelykujj.
Ez a képesség apróságnak tűnhet, pedig ez az, ami az emberi kezet valójában használhatóvá teszi.
Ez a képesség apróságnak tűnhet, pedig ez az, ami az emberi kezet valójában használhatóvá teszi.
A másik gond, hogy az ideg károsodása esetén a kéz érzéketlenné is válik, ami a kezet mint érzékszervet tönkreteszi, kedvezve ezzel a sérüléseknek, véletlen megégetéseknek. A gondot okozó szalag átvágása – mivel feladatát nem egyedül tölti be, hanem egy szalagrendszer tagjaként – ugyanakkor nem probléma, ha nem tudnánk, hogy hiányzik, igazából észre sem vennénk.
Persze a műtét után nem lehet egyből terhelni a kezet, pár napot pihentetni kell, de az azt követő hetekben tökéletesen használhatóvá válhat.
Fotó: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!