Nem kell hogy a korral járjon – A csontritkulásnak mindig oka van

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a csontritkulás az élet természetes velejárója, pedig erről szó sincs, sőt: épp ez a gondolat az oszteoporózissal kapcsolatos legnagyobb tévhit. Miért alakul ki a probléma, hogyan lehet kezelni, és mi segítheti a megelőzését?

A csontritkulás igazi népbetegség, aligha van olyan, akinek a családjában ne fordulna elő. Talán emiatt feltételezzük, hogy a kor előrehaladtával természetes módon érkezik, pláne a nőknél – a látszat tényleg lehet ez, de a kép sokkal árnyaltabb. Tény ugyanis, hogy a krónikus megbetegedések idősebbeknél gyakoribbak, de korántsem jelentkeznek kötelező jelleggel. És ahogy nem alakul ki mindenkinél cukorbetegség, magas vérnyomás vagy tüdőtágulat, úgy csontritkulás sem.

– A csontritkulásoknak alapvetően kétféle típusuk van, az egyiknél ez maga a betegség. Ennek rizikóját az életkor mellett két tényező emeli. Az első az öröklött hajlam: akinek az édesanyja csípőtörést szenvedett, vagy összeroppant a csigolyája, annál genetikai okok miatt magasabb a kockázat. A második rizikótényező az életmód és az étrend, ami már gyerekkorban számít. Aki ugyanis nem mozog rendszeresen, kevés kalciumot fogyaszt, szervezete pedig a kelleténél kevesebb D-vitaminhoz jut, annál eleve megnő a későbbi csontritkulás kockázata – mondja prof. dr. Takács István belgyógyász, endokrinológus, klinikai genetikus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatója.

Napfény és élelem

A professzor, akinek szakterületei a kalcium- és csontanyagcsere-betegségek, kiemeli, hogy míg nyáron a napsütés gondoskodik a kellő D-vitamin-szintről, addig télen ez nincs így. Emiatt van szükség pótlásra a fényszegény hónapokban. A kalciumnál a helyzet bonyolultabb, ott az elsődleges szempont az étrend. Ebből az ásványi anyagból az idősebbeknek naponta 1000 milligrammra van szükségük, míg a fiatalabbaknak 800-1000 milligrammra. Viszont a hazai felmérések azt mutatják, hogy ez a szint sokaknál nincs meg, mások pedig túlzásokba esnek.

– Végeztünk egy vizsgálatot, amelyből kiderült, hogy a magyar népesség harmada drámaian kevés – 500-600 milligrammnál is kevesebb – kalciumot fogyaszt. Az emberek egyharmada az ideális tartományban van, egyharmada viszont túl sok kalciumot fogyaszt, ami szintén nem jó. Az általános tanács emiatt az lehet, hogy aki kerüli a tejtermékeket, és nem vigyáz arra, hogy kalciumot más ételekkel – például magokkal – fogyasszon, annak érdemes étrend-kiegészítőt szednie. Enélkül nagyjából 600 milligramm kalciumot lehet csak bevinni. Aki figyel arra, hogy tej, joghurt, sajt vagy egyéb tejtermék minden nap kerüljön az asztalra, annak külön pótlásra jellemzően nincs szüksége – emeli ki szakértőnk.

Időben figyelni

Idősebb korban az elsődleges oszteoporózis két rizikófaktora – az öröklött hajlam és a helytelen táplálkozás – összeadódik, hatásuk pedig nőknél a menopauza után, férfiaknál tíz évvel később csúcsosodik ki, ekkor kezdődnek a csonttörések. Ugyanakkor magát a csontritkulást már évekkel a problémák jelentkezése előtt föl lehet ismerni, és ha a kezelést ilyenkor megkezdik, elkerülhetők lehetnek a törések. Az erre irányuló vizsgálatot nőknél a menopauza idején célszerű megejteni, míg férfiaknál hatvanöt-hetven éves korban. Fontos az is, hogy az úgynevezett kis energiájú csonttöréseket – ez egyszerű eséseknél, tehát nem súlyosabb baleseteknél történik – komolyan kell venni, ezek ugyanis a legerősebb előrejelzői a következő csonttörésnek. Az első ilyen után szakorvoshoz kell fordulni, és túl azon, hogy a törést ellátják, a kezelést mihamarabb meg kell kezdeni. Ma már annyira hatékony gyógyszerek vannak a csontritkulásra, hogy velük a következő törés kockázatát jelentősen csökkenteni lehet.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .