Az otthoni munkavégzésnek a szembetűnő előnyökön túl megvannak a hátulütői is, ami újabb döfés mozgásszegény társadalmunknak. Így ha naphosszat a nappalinkban dolgozunk, ideje az egészségünkhöz is máshogy viszonyulnunk.

Repüljünk kicsit vissza az időben, amikor még jóval többen ingáztak naponta a munkahelyükre. Az emberek nagy része szinte egész nap rossz testtartással élt, anélkül, hogy valaha is megoldást keresett volna gerince védelmére. Sokak kényelmesmunka-víziója, miszerint mennyire jó lenne otthon, pizsamában végigdolgozni a napot, aztán bő két évvel ezelőtt valósággá vált, hiszen a járvány sok szakmában átalakította a munkavégzés körülményeit. Megszűnt az ingázás, és ezzel akár naponta több órát nyerhettünk, nem kellett kantinebédre és utazásra költeni, a dugóknak és a tömegnek is búcsút intettünk, ha a gyerek lebetegedett, kéznél voltunk – más kérdés, hogy valóban fekete öves feladat egy beteg óvodás mellett dolgozni. Ezen előnyök sokak számára azóta is megmaradtak, mégsem tekinthetünk el attól, hogy a munkahelyre ingázás a többség egyetlen mozgásadagja (volt). És más hatásokkal is szembesülnünk kellett: a nappalinkban dolgozva a munkaidő határai könnyen elmosódnak, és ha már úgysem mozdulunk ki, hajlamossá válhatunk önmagunkat is elhanyagolni, ami bizonyítottan hozzájárul a szorongás és a depresszió kialakulásához, valamint krónikus fáradtsághoz is vezethet.

Az otthon melege

Már a pandémia kezdete jócskán átalakította a munkavégzési szokásokat. Akadtak, akiknek egyszerűen az ágyuk lett a munkahelyük, csak fogták a laptopjukat, és visszabújtak a paplan alá. Egy 2020 novemberében végzett kutatásban a részt vevő amerikai munkavállalók 72%-a nyilatkozta, hogy az ágya kényelméből távmunkázik. Elég az instagramra kattintani, és a #workfrombed hashtaget beírva rengeteg ilyen fotót találhatunk. Pedig nem szerencsés összeolvasztani a privát és a munkaterünket, hiszen akár alvászavarokhoz is vezethet, ha az agyunk az ágyunkhoz a munkát kezdi társítani.

Amilyen gyorsan megbarátkoztunk az előnyökkel, legalább olyan gyorsan döbbentünk rá, hogy naphosszat otthon ülni egy monitor előtt mégsem annyira pezsdítő élmény. Időbeosztásunk könnyebben kuszálódik össze így, hogy kevesebb a kontroll, gyengül az akarat, nehezebb az ütemtervek tartása, és időnként csak délben döbbenünk rá, hogy nincs semmi emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer otthon. Ráadásul mintha a kajakóma is többszörös erővel sújtana le, miután megettük a hirtelenjében rendelt pizzát.

Marian Salzman globális trendkutató szerint ma sok minden arra ösztönöz bennünket, hogy maradjunk az otthonunk melegében és kényelmében; a képernyő egyfajta „biztonságos térréˮ alakult át, hiszen egyre inkább ezen keresztül lépünk kapcsolatba egymással. Mind inkább a virtuális térben keressük az élményeket, ahol nem kell tartanunk a külvilág veszélyeitől. Salzman szerint a jövő a tizenöt perces városoké, vagyis az olyan településeké, ahol a legszükségesebb szolgáltatások negyedórán belül gyalog vagy biciklivel elérhetők, ami szintén az ingázó életmód ellen szól. A szakember azt vallja, ha időnk legnagyobb részét a négy fal között töltjük, a mi felelősségünk gondoskodni testi-lelki fittségünkről. Nem csoda, hogy egyre nő az igény a fizikai egészség megőrzését támogató programokra, például telefonos applikációkra, ha már a gyors és instant megoldásoknál tartunk. A pandémia időszaka alatt sokan váltottak otthoni edzésre, és becslések szerint 30-40% a korlátozások feloldása után sem tért vissza a zsúfolt edzőtermekbe.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .