Ha nem létezne humán papillomavírus, a méhnyakrákkal nem is kellene foglalkoznunk, a betegség gyakorlatilag eltűnne. Miért játszik a HPV annyira fontos szerepet e daganattípus kialakulásában, és miért jelent veszélyt a férfiakra nézve is?

A méhnyakrákot és a HPV-t külön-külön régóta ismeri az emberiség, a vírust már 1949-ben megfigyelték elektronmikroszkóppal, DNS-ét pedig 1963-ban azonosították. Ezt követően el kellett telnie húsz évnek, hogy Harald zur Hausen német virológus kimutassa méhnyakrákos szövetben, majd a világ fokozatosan – a kilencvenes évektől – ráébredt: ez a vírus felelős a méhnyakrákok jelentős hányadáért. A német tudós ide vezető felfedezésével 2008-ban megosztott orvosi-fiziológiai Nobel-díjat kapott, ezt követően pedig megkezdték a HPV-fertőzéssel szemben védelmet adó vakcinák fejlesztését.

– Ma már egyértelmű, hogy a méhnyakrákok 98 százalékát a magas kockázatú HPV-törzsek okozzák, így aki 16-os, 31-es vagy 33-as törzzsel fertőződött meg – ezek mind magas kockázatúak –, annak gyakrabban kell méhnyakszűrésre járnia. Itt fontos a szóhasználat, ez esetben ugyanis nem a méhnyakrákot szűrjük, hanem annak megelőző állapotát – mondja dr. Koiss Róbert PhD szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus.

Túl a harmincon

Harmincéves kor alatt a HPV-fertőzés méhnyakrákot csak kis eséllyel okoz, emiatt ennek a korosztálynak nem is ajánlanak külön HPV-szűrést, számukra a klasszikus citológia az optimális. Ha nem ilyen vizsgálatot végeznének, hanem a vírus DNS-ét keresnék, akkor csak a nagyon magas átfertőzöttséget érzékelnék (a magyarországi felmérések szerint a szexuális életet élő 20-25 éves lányok 20-25 százaléka érintett), ami viszont ebben az életkorban nem jelent emelkedett rákkockázatot.

– Ennél a korosztálynál a HPV jön-megy, az esetek 80 százalékában 12-18 hónap alatt eltűnik a szervezetből. Ugyanakkor ez védettséget nem jelent, a vírus újra felbukkanhat a szervezetben, majd ismét el is tűnhet. Idősebb korban más a helyzet, akkor az átfertőzöttség csökkenni kezd, viszont akik harmincéves koruk fölött fertőződnek meg, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki rákmegelőző állapot. Ismert az is, hogy harmincéves kor alatt még a rák előtti állapotok is spontán visszafejlődhetnek – ez akár az esetek 80 százalékában is megtörténhet –, de később nincs így: harminc-harmincöt éves kor felett ezek az állapotok csak maximum 50 százalékos eséllyel szűnnek meg. Emiatt fontos, hogy harmincéves kor felett már ne citológiai vizsgálatot végezzenek, hanem HPV-alapú méhnyakszűrést – emeli ki szakértőnk.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .