A Nők Lapja 2021/40. számának Lélek rovata.

„Sok ember fog ki- és besétálni az életedbe, de csak az igaz barátok hagynak lábnyomot a szívedben” – mondta Eleanor Roosevelt. De mi van akkor, ha igaznak hitt barátunk nem lábnyomot hagy, és nem a szívünkben, hanem a lelkünkbe tiporva ejt bennünk mély sebeket? Mérgező párkapcsolatokról, szülőkről sokat szól a fáma, de ne feledjük, a mérgező emberek sokszor barát képében érkeznek az életünkbe.

„A mellettem levő párkányon Cordelia, Grace és Carol ül egymáshoz préselődve, sugdolóznak, nevetgélnek. Nekem azért kell egyedül ülnöm egy ablakpárkányon, mert nem állnak szóba velem. Valami rosszat mondtam, de nem tudom, mit, mert nem árulják el nekem. Cordelia szerint jobb, ha átgondolok mindent, amit ma mondtam, és megpróbálok rájönni, mi volt a rossz. Így majd megtanulom, hogy máskor ne mondjak ilyet. Ha rájöttem a helyes válaszra, akkor majd újra szóba állnak velem. Ez az egész az én javamat szolgálja.” A világhírű Margaret Atwood Macskaszem című regénye egy mérgező barátság halálpontos és pszichológiailag teljesen korrekt dokumentációja (és persze annál sokkal több is). A sort folytathatnánk megannyi nagyszerű könyvvel és filmmel. Elena Ferrante szintén nagy sikerű Briliáns barátnőm című bestsellere sem feltétlenül egy egészséges és egyanrangú barátság története, igaz, ha az volna, valószínűleg nem lehetne ilyen szövevényes és szívbemarkoló regény. De fontos már az elején leszögezni, hogy toxikus barátságok nemcsak az irodalomban és más művészetekben léteznek, hanem a valóságban is, és több van belőlük, mint gondolnánk. És bár a fentebb említett könyvek főhőseit már gyerekkorukban, kamasz lány korukban is ismerjük, a jelenség minden életkorban előfordulhat.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .