Az egyiknek sikerül, a másiknak nem – Változás helyett változtatás, de hogyan?

Mit tehetünk azért, hogy könnyebben változtassunk, ha egy külső változáshoz kell alkalmazkodni? A Nők Lapja 2021/10. számának cikke.

A rutinos vén rókák meggyőződéssel állítják, hogy személyiségfejlődésben bizakodni ostobaság, mert az ember a korral nem változik, csak rosszabb lesz. Szerencsére tudjuk, hogy ez nem minden esetben igaz. Vannak, akik élethelyzettől függetlenül képesek kezükbe venni a jövőjüket, és évtizedeken át beléjük ivódott szokásokat programoznak újra. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a robotpilótát kilökjék az ablakon.

A Nők Lapja évekig szervezett életmódváltó programot. A résztvevőket fényképes motivációs levelek alapján választottuk ki, huszonöten kerültek be egy-egy féléves projektbe, amelynek során folyamatos segítséget kaptak dietetikusoktól és edzőktől. Évről évre igyekeztünk minden szempontból vegyes csapatot összeállítani; az ország legkülönbözőbb pontjairól jöttek jellemzően nők, húsz és hetvenöt év közöttiek. Voltak olyanok, akik százhúsz kiló feletti súlyról indultak, és olyanok is, akik hetven körül mozogtak.

Az első program végén meglepődtem, milyen eltérő eredmények születtek. A legsikeresebbek és a leggyengébben teljesítők között is akadtak harsányak és csendesek, fiatalok és idősek, olyanok, akiknek már az egészségét veszélyeztette a túlsúly, és olyanok, akik csak picit engedték el magukat. Egy idő után azonban mindkét csoportnál felfedeztünk bizonyos mintázatokat, és ezek sok szempontból rímelnek arra, amit a változtatásra való képességgel és hajlandósággal kapcsolatban a kutatók megállapítottak.

Egyszerre nyomjuk a gázt és a féket 

A Harvard Egyetem két professzora, Robert Kegan és Lisa Laskow Lahey a felnőttkori pszichológiai fejlődést vizsgálva arra jutott, hogy azért olyan nehéz bármin is változtatnunk az életünkben, mert él bennünk egyfajta immunitás rá. Hiába szánjuk el magunkat, gyakran mégis úgy viselkedünk, mintha egyik lábbal a gázpedált, a másikkal pedig a féket taposnánk. Eleve elrendelt, hogy félünk mindattól, ami új, más, mert a megszokott kereteken belül mozogni biztonságot jelent.

Segít, ha megértjük, mi a különbség a változás és a változtatás között. Változás az, hogy a járvány miatt nagyon sok embernek alapvetően más lett a munkarutinja – viszont rajtam múlik, hogy a helyzethez alkalmazkodva miképp alakítom ki a napi teendőimet, és megpróbálok-e több lábon állni. Változás az, hogy míg tinédzserként büntetlenül ehettem bármit, negyven felett már a torta látványától nőni kezd az úszógumi – viszont ezt felismerve visszafoghatom magam, és elkezdhetek egészségesen táplálkozni. A változtatás tehát a környezet változásaira adott tudatos, megtervezett reakcióink összessége.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Genetikai háttere is van annak, hogy valaki ragaszkodik a rutinhoz, míg más könnyebben változtat.
Mik azok az életcsapdák, és hogyan lehet belőlük szabadulni?
Mit mond a témáról a coach és mi az a SMART célkitűzés?
Próbáld ki most kedvezményesen!