• A maradék kávé nem ártalmatlan, a pazarlás levét a természet issza meg.
• A koffein a folyókban is kimutatható, világszerte.
• Így kezelheted felelősen a maradékot. 

A reggeli kávé sokunk számára nélkülözhetetlen. Arra viszont már kevesen gondolnak, mi történik a maradékkal, amikor a mosogatóba és így a csatornába kerül. A szakértők szerint ez a látszólag ártalmatlan szokás a vízrendszert és a természetes vizeket is jelentősen megterheli.

A kávé ugyanis számos vegyületet tartalmaz, köztük koffeint, savakat, emellett fogyasztási szokásainktól függően tejet, cukrot és egyéb szerves anyagokat is. Ezek egy része a szennyvíztisztítás során nem bomlik le teljesen, így a megtisztított vízzel együtt visszajuthat a folyókba és tavakba.

A koffein különösen makacs vegyület: nehezen bomlik le, és a kutatók már világszerte kimutatták jelenlétét természetes vizekben.

Mit tesz a kávé?

A kávé és a benne lévő szerves anyagok a víz pH-értékét is befolyásolják, és lebomlásuk során oxigént vonnak el a vízből. Ez kedvez az algásodásnak és oxigénhiányos állapotokat okozhat, amelyek veszélyeztetik a vízi növények és állatok életét. A koffein már kis mennyiségben is zavarhatja az algák és rovarlárvák anyagcseréjét, növekedését és mozgását. Így csekély mennyiségben is érzékelhető ökológiai hatása lehet.

A háztartási és az utcai lefolyók sok településen ugyanabba a csatornarendszerbe torkollnak. Ezért a kávé leöntése nem csupán lokális, hanem rendszerszintű probléma is. A szennyvízbe jutó szerves anyagok többletterhelést okoznak a víztisztítóknak, és nehezítik a természetes vizek védelmét.

Mit tegyünk a maradék kávéval?

A szakértők szerint a kávémaradékot érdemes más módon kezelni. A hígított kávé kis mennyiségben felhasználható például növényöntözésre, de nem rendszeresen, mert a koffein hosszabb távon gátolhatja a növények fejlődését.

A kávézacc szintén jól hasznosítható: szerves anyagban gazdag. Így a komposztban vagy a kerti talajban lebomolva javíthatja a szerkezetet és tápanyagtartalmat. Ugyanakkor túlzott mennyiségben a zacc is felhalmozhat olyan anyagokat, amelyek savanyítják a talajt, ezért csak mértékkel érdemes alkalmazni.

A kávézacc sokféleképpen hasznosítható (Fotó: Getty Images)

Igyuk meg időben

A legjobb, persze, ha nem keletkezik kávémaradék, azaz annyit főzünk le, amennyit meg is iszunk. Ez kulcsfontosságú, mert a kávé némi álldogálás után nagyon hamar veszít az élvezeti. Ha a kávé feketén, tej és cukor nélkül készült, szobahőmérsékleten körülbelül 3–4 órán át még biztonságosan fogyasztható, bár az íze addigra már jelentősen romlik. Hűtve, zárt edényben legfeljebb egy napig tartható el, ezután már érdemes kiönteni.

A tejes vagy tejszínes kávé esetében a helyzet jóval érzékenyebb. A tejben lévő fehérjék és zsírok gyorsan bomlanak, és meleg környezetben akár két óra alatt is elindulhat a baktériumok szaporodása. Az ilyen italokat mindig hűtve érdemes tárolni, de még így is legfeljebb 12–24 óráig tekinthetők biztonságosnak.

A már kiöntött vagy nyitottan álló kávé esetében a fő kockázat nem a koffein, hanem a mikrobiológiai szennyeződés: a levegőből és a környezetből bekerülő baktériumok, penészspórák gyorsan elszaporodhatnak a langyos folyadékban. Ha a kávé illata vagy íze megváltozik, enyhén savanykás vagy fémes lesz, az annak a jele, hogy már nem érdemes elfogyasztani. Ilyenkor a legjobb megoldás, hogy friss adagot főzünk és a maradéktól felelősen szabadulunk meg.

Kapcsolódó: Ekkor idd a kávét, ha hosszú életre vágysz

Kiemelt kép: Getty Images