81 éves A szolgálólány meséjének szerzője, aki olyan sok mindent megjósolt előre a regényeiben a környezetszennyezés súlyos következményeitől a nők jogait ért támadásokig. Éppen ezért népszerűbb és ismertebb, mint valaha, pedig évtizedek óta alkot.

Mi történt?

November 18-án 81 éves lett Margaret Atwood, kétszeres Booker-díjas és Arthur C. Clarke‑díjas kanadai író, költő. 

Miért fontos?

Margaret Atwood napjaink egyik legbefolyásosabb és legnépszerűbb szerzője. Ezt a státuszt szinte egyedülálló módon elsősorban egy olyan könyvnek köszönheti, amelyet évtizedekkel ezelőtt, 1985-ben írt. De A szolgálólány meséjét pár éve újra felkapták, és azóta Atwood népszerűbb, mint valaha.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Miért lett a megjelenése után 30 évvel kirobbanó siker A szolgálólány meséje?
  • Milyen társadalmi folyamatokat látott előre Atwood?

„A leghíresebb regényalakom egyre csak felém fordult, és azt hajtogatta, hogy nagyobbat keverjek le neki. Hiába ellenkeztem, hogy az fájni fog, ő csak erősködött, hogy gyerünk, üssél! Utólag azért hangeffekteket is raktak hozzá, hogy még nagyobbnak hasson az a pofon” – így mesélt Margaret Atwood arról a jelenetről, amikor A szolgálólány meséjének sorozatverziójában eljátszott egy kis szerepet. Az egyik nénit alakította, vagyis egy olyan nőt, aki a gyerekszülésre kényszerített szolgálólányokat töri be. Így eshetett meg, hogy fel kellett pofoznia a leghíresebb regényalakját, June-t, A szolgálólány meséjének főhősét.
Maga a regény egy disztópia, amely az egykori Egyesült Államok területén játszódik, egy Gileád Köztársaság nevű diktatúrában. Az ország területének jelentős része sorozatos környezeti katasztrófák miatt súlyosan szennyezett, élhetetlen. Ide küldik rabszolgamunkára az állam ellenségeit, míg a többiek szigorú kasztrendszerben élnek a tisztán maradt területeken. A nőknek nincsenek jogaik, nincs tulajdonuk és nem végezhetnek fizetett munkát. Többségük a környezetszennyezés következtében meddő lett, a kevés termékeny nőt, a szolgálólányokat kiutalják az állam vezetőinek, hogy nekik szüljenek gyerekeket. A történet főhőse, Offred (korábbi nevén June) is egy ilyen szolgálólány.

Berobbant a köztudatba

A szolgálólány meséjéből 2017-ben készült sorozat valósággal berobbant a köztudatba, megismertetve ezzel Margaret Atwood nevét azokkal is, akiket nem érdekelt a kortárs irodalom. Pedig a regény a megjelenésekkor, 1985-ben sem volt sikertelen, jó kritikákat kapott, és mozifilmet is készítettek belőle. Ebben Natasha Richardson volt a szolgálólány és Robert Duvall és Faye Dunaway alakították a parancsnokot és a feleségét. Igazi kirobbanó siker, kulturális jelenség azonban csak 2017 után lett belőle, és így Margaret Atwoodból is.

A siker oka Atwood szerint is az volt, hogy a világ történései kedveztek a regénynek. Trump elnöksége Amerikában, a világ számos részén a populista vezetők hatalomra jutása, a nők önrendelkezéshez való jogainak csorbítási kísérletei mind oda vezettek, hogy a könyv világa aktuálisabbnak tűnt, mint amikor megjelent. A különböző nőjogi tüntetéseken pedig szokássá vált, hogy a tiltakozók szolgálólányoknak öltöznek. 
Tavaly megjelent a folytatás, Testamentumok címmel. Ezen az írónő már azelőtt elkezdett dolgozni, hogy a sorozat kijött volna. Mégpedig azért, mert ő is úgy érezte, hogy a történet újra aktualitást kapott. Szerinte A szolgálólány meséjének 1985-ös megjelenése után hosszú időn át távolodtunk Gileád világától, vagyis a nőket elnyomó, totalitárius államtól. „De aztán visszafordultunk, és közeledni kezdtünk felé. Úgyhogy nagyon is időszerűnek tűnt.”

Előre lát bizonyos dolgokat

Atwoodra amúgy is jellemző, hogy előre lát, a többségnél jóval korábban érzékel bizonyos társadalmi folyamatokat, problémákat. Már jóval azelőtt lelkes környezetvédő, zöld aktivista volt, hogy ez széles körben elterjedt volna. Ennek gyökerei a gyerekkorában keresendőek, apja ugyanis  rovarokkal foglalkozó zoológus volt, aki a munkájába bevonta a gyerekeit is. A család rengeteg időt töltött erdőkben, a kanadai vadvidéken, állatokat, növényeket tanulmányozva. A gyerekek egy ideig otthon tanultak, Atwood csak 11 éves korától vett részt a hagyományos oktatásban. Innen ered elkötelezettsége a természetvédelem iránt, ami mind a munkáiban, mind a saját életében megjelenik. Abszolút környezettudatosan él, nem használ egyszer használatos műanyagokat, elektromos autóval jár.
A nők jogaival kapcsolatos kérdések, az úgynevezett női témák is jóval korábban foglalkoztatták, mint a szélesebb közvéleményt. Rögtön első regényében, az 1969-ben megjelent Az ehető nőben az étkezési zavarokkal foglalkozott, egy olyan jelenséggel, amivel abban a korban még nagyon kevesen. A műveit azóta is mindig gondos előkészítés után kezdi el írni, nagyon fontos számára, hogy még ha disztópiáról vagy sci-firől van is szó, a regények legyenek tudományosan megalapozottak. Aki pedig A szolgálólány meséjének kegyetlenségét, már-már szadizmusát róják fel neki, azoknak csak annyit mond, hogy semmi olyat nem írt le soha, amit az emberiség ne tett volna meg már valamikor korábban. 

„Bevezettem egy szabályt: semmi olyasmit nem fogok írni a regényeimben, amit az emberiség ne tett volna már meg egy bizonyos helyen vagy időben, vagy amihez ne állt volna rendelkezésre a megfelelő technológia. Nem akarom, hogy sötét, beteges fantáziával vádoljanak, vagy azzal, hogy olyan viselkedést tulajdonítok az emberi fajnak, amire valójában nem lenne képes” – mondta Atwood egy interjúban.

Atwood még nyolcvanéves kora körül is aktív közszereplő és termékeny szerző. Legutóbbi regénye 2016-ban jelent meg, újra feltámadt népszerűsége miatt pedig magyarra is folyamatosan fordítják a korábbi műveit. Nemrég éppen az 1988-as Macskaszem jelent meg magyarul. Ami pedig A szolgálólány meséjét illeti, jövőre jön a sorozat negyedik évada. Ez már Atwood történetétől függetlenül, de az írónő szakmai felügyeletével boncolgatja tovább a gileádi nők sorsát.

Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.

(Kiemelt kép: Margaret Atwood kanadai regényíró a Becsület Társai Rend kitüntetésével a windsori kastélyban, Windsor, Egyesült Királyság, 2019. október 25. Fotó: Aaron Chown / POOL / AFP)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!