Az ujgurok kényszermunkájából él a divat, és mi is ezt hordjuk

Minden ötödik pamuttermék a világon az ujgur kényszermunkához köthető.

Mi történt?

Emberi jogi szakértők szerint a világon minden ötödik pamut ruhának köze van a kínai Hszincsiang tartomány börtöntáboraiban működő kényszermunkához. Ami azt jelenti, hogy a mi gardróbunkban is lehet ilyen darab.

Miért fontos ez?

Mert a vásárlásainknak morális vonzata is van, főleg, ha a fast fashion ruhadarabok előállítása nemcsak jelentősen környezetszennyező, hanem ráadásul kényszermunkával is történik.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Kik azok az ujgurok, és mi történik velük?
  • Mely, itthon is elérhető márkák dolgoznak ilyen pamuttal?

Súlyos állítást olvashatunk 180 emberi jogi csoport közösen kiadott közleményében, amiről a Guardian adott hírt:

A világ legnagyobb ruhamárkái és kereskedői közül többen cinkosok abban, hogy a kínai Hszincsiang tartomány területén ujgur emberek millióit dolgoztatják kényszermunkában és az emberi jogaikat tiporva.

Hogy kik az ujgurok?
A zömében muszlim ujgurok tíz milló fős népességéből bő nyolcmillióan Kína észak-nyugati részén élnek, Hszincsiang tartományban. Az elmúlt években világszerte egyre többen háborodnak fel azon, hogy Kína az erőszakos asszimiláció jegyében milyen atrocitásokat követ el ellenük. Ilyenek például az ujgur nők kötelező sterilizálása, a családok szétszakítása, a temetők szétrombolása, a kínzások és a hírhedt átnevelő táborokba zárás.
A Vice készített egy félórás, részben titkos kamerával felvett, egyszerre dermesztő és szívszorító dokumentumfilmet az ujgurok helyzetéről. Érdemes megnézni – a lap szerint ez a valaha volt legfontosabb helyszíni riportjuk.

Mindezek ellenére az emberi jogi csoportok koalíciója szerint több, a világon vezető ruhamárka azt a pamutot és fonalat használja, ami a kínai állam által működtetett börtön- és kényszermunkatáborokban és farmokon készül. Ezekben a becslések szerint mintegy 1,8 millió ujgurt, türköket és más etnikumú muszlimot tartanak fogva és dolgoztatnak.

A közlemény szerint a második világháború óta ez a legnagyobb etnikai és vallási kisebbségeket internáló rendszer.

A minden ötödik pamut ruhadarab aránya úgy jött ki, hogy Kína a világ legnagyobb pamutgyártója, és az exportja 84 százaléka Hszincsiang tartományból érkezik. Az itt készült pamutot és fonalat Bangladesbe, Kambodzsába és Vietnámba viszik, ahol ruhát, lakberendezési textileket készítenek belőle. A New York Times szerint Hszincsiangban arcmaszkokat is gyártanak, amikből aztán jut a világ minden tájára. Július elején pedig az Egyesült Államokban foglalták le egy hajó rakományát mintegy 800 ezer dollár értékben, amiben a feltételezések szerint olyan termékek voltak, amik a hszincsiangi táborokba zárt muszlimok hajából készültek.
És hogy melyek azok a brandek, amelyek az emberi jogi csoportok szerint mindezek ellenére mégis vásárolnak fel pamutot a régióból?
A listán ott vannak többek között a Magyarországon is ismert márkák: Zara, Adidas, Fila, Victoria’s Secret, GAP, Jack & Jones.

Mit lehetne tenni?

Az emberi jogi koalíció tagjai között találunk több mint 70 ujgur jogvédő csoportot, rabszolgaság-ellenes szervezeteket, munkajogi képviselőket. A koalíció azt az álláspontot képviseli, hogy egy éven belül a globális ruhaiparnak meg kell szabadulnia minden olyan terméktől és alapanyagtól, ami összefüggésbe hozható a hszincsiangi kényszermunkával.

A globális márkáknak fel kell tenniük maguknak a kérdést, mennyire kényelmes nekik a gondolat, hogy az ujgurok elleni népirtó politikához járulnak hozzá. Ezek a cégek eddig valahogy elkerülték, hogy a bűnrészességüket vizsgálják – ennek ma vége

– mondta Omer Kanat az ujgur jogvédő szervezet, az Uyghur Human Rights Project ügyvezető igazgatója.
Hogy lesz-e globálisan bármi foganatja a jogvédők közleményének, azt még nem tudhatjuk. A saját életünkben viszont dönthetünk úgy, hogy bojkottáljuk azoknak a cégeknek a termékeit, amik rajta vannak a listán. Helyette hordhatnánk magyar tervezők jobb minőségű, értékálló darabjait is.

(Kiemelt kép: Munkások egy gyapotgyárban Kína északnyugati részén, Hszincsiang ujgur autonóm régióban, 2019. október 27. Fotó: Xinhua/Sadat/AFP)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!