Az Eiffel-torony lemond, készülhetnek a nemzeti parkok?

Az Airbnb vezérigazgatója elmondta, mi következik a tömegturizmus kora után, merre és hogyan utazunk a jövőben.

Az elmúlt napokban végül vagy végre tagadhatatlanul megérkezett a nyár: a nappali kánikulát balzsamosan lágy esték követik, vagy éppen villámokkal szaggatott zivatarok szakítják meg. A nyárral pedig hamarosan indul a nyaralási szezon is – azaz indulna, hiszen jó kérdés, mennyiben változtatja meg a koronavírus-járvány az utazási, kikapcsolódási szokásainkat.
Ezt már az európai karantén hónapjai alatt feszegették a sajtóban itthon és külföldön is, és annyi már akkor biztosnak tűnt, hogy sokkal magasabbak lesznek ezentúl a higiéniai elvárásaink, illetve ezzel párhuzamosan a távolságtartás miatt a vendéglátó helyek, hotelek, strandok működésére vonatkozó szigorú szabályozásokat is be kell majd tartanunk. Ennek gyakorlati oldalával a Nők Lapja is foglalkozott a 26. lapszámban.
Hogy ténylegesen mennyire és hogyan változik meg az emberek utazási kedve nemzetközi viszonylatban, azt a tavasz folyamán csak tippelgetni lehetett. Most viszont az Axios interjút készített Brian Cheskyvel, az Airbnb társalapítójával és egyben vezérigazgatójával, aki ebben a témában egészen közel van a tűzhöz, azaz rálát, milyen tendenciák figyelhetőek meg a korlátozások enyhülésével most, hogy az északi féltekén beköszöntött a nyár.

A tömegturizmus ideje lejárt

Az Airbnb-s tapasztalat azért érdekes az utazással kapcsolatban, mert a cég az alapítása óta eltelt 12 évben az egyik vezető szállásfoglaló online platformmá vált. A cég igazgatója most úgy látja, hogy a tömegturizmusnak végleg leáldozott. Szerinte a jövőben az emberek többet utaznak majd a saját országukon belül, és tovább is maradnak egy-egy helyen.

Brian Chesky szerint a világ olyan drasztikus átalakuláson ment keresztül csupán pár hónap alatt, amelyhez egyébként évtizedekre lenne szükség.

A pandémia ugyanis összehasonlíthatatlanul több változást hozott, mint a nagy 2008-as válság. Az Airbnb saját adatai alapján Chesky a következő trendekről számolt be:

  • „Az emberek jellemzően nem szállnak repülőre, nem lépik át az országhatárokat, nem mennek nagyvárosokba, nem utaznak üzleti ügyben.”
  • „Hanem ezek helyett autóba ülnek. Olyan kisebb közösségekbe utaznak, amik 200 mérföldre (kb. 320 km) vagy annál közelebb találhatóak. Ezek jellemzően nagyon kicsi települések, ahol a turisták magánházaknál szállnak meg, és tovább maradnak, mint korábban.”

Az Airbnb adatai azt tükrözik, hogy a turisztikai forgalom az országokon belül hamar talpra állt, viszont nemzetközi viszonylatban továbbra sem lehet vele számolni, ami a cég számára pusztító hatású. „Az emberek egy nap majd visszaülnek a repülőgépekre, de az egyik, ami szerintem tartósan megváltozik, hogy hova utaznak majd.” A koronavírus-világjárvány előtt, az úgynevezett tömegturizmus idején az emberek zömmel ugyanabba az 50-100 városba utaztak az egész világon – itt olyanokra kell gondolni, mint Róma, Párizs, London… A legtöbben a városokon belül is a hotelekhez közeli negyedekben maradtak, városnéző buszokra szálltak, és hosszú, kígyózó sorokban vártak arra, hogy szelfizzenek egy-egy turistalátványosság előtt.

És eljön a nemzeti parkok aranykora?

Chesky úgy saccolja, hogy a járvány nagy győztesei a nemzeti parkok lehetnek. A legtöbb ember ugyanis eddig nem igazán látogatta őket, tehát újdonságot jelentenek, miközben olcsók, nem kell repülőjegyet venni, hogy eljussunk oda. Egyszerűen el is autózhatunk, hiszen a legtöbb ember olyan helyen lakik, ahol 300 kilométeren belül azért akad egy vagy több nemzeti park.

Fátyol-vízesés a Bükki Nemzeti Parkban. (Forrás: Flickr)

Mindent összevetve Chesky tehát azt gondolja, hogy a turizmus sokkal intimebb lesz, kisebb léptékűvé válik, és inkább az alacsonyabb lélekszámú települések felkeresését jelenti majd. Emellett az üzletemberek is rájönnek, hogy nem kell repülőre szállniuk egy meeting kedvéért, hiszen arra több működő online platform van már.

Azt persze laikusként nehéz elképzelni, hogy az olyan, generációk agyába égett látványosságok, mint a Colosseum vagy a címben emlegetett Eiffel-torony valóban veszíthetnének a vonzerejükből.

Amiben Cheskynek viszont minden bizonnyal igaza lehet, hogy az a leginkább zabáláshoz hasonlítható turizmus csökken majd, amiben szinte nagykanállal fogyasztjuk a nevezetességeket, amikor egyik nap még az egyik városban, a másik nap már a másikban vagyunk, meg sem emésztve, fel sem dolgozva az élményt. Elképzelhető, hogy elég lesz egy szezonra, félévre, évre egy nagy utazás, amikor eljutunk egy-egy régen vágyott úti célhoz. Hogy nem kilóra mérjük majd az utazást, azon versengve, hogy ki hány híres helyen járt már, hanem kényszerűségből, az egészségünkért aggódva és/vagy a válságban (még) soványabb pénztárca miatt megtanuljuk értékelni és megismerni a kisebb, rejtett csodákat és a szűkebb pátriánkat.

(Kiemelt kép: nőklapja.hu)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.