A hosszú élet titkát időtlen idők óta kutatják, és szerencsére egyre több hasznos információnk van arról, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a lehető legtovább egészségesek maradjunk. Érdekes kérdés azonban, hogy evolúciós szempontból min is múlik pontosan egy-egy faj élettartama. 

A Bath-i Egyetem vezetésével most egy nemzetközi kutatócsoport vetette bele magát az emlősök evolúciós titkainak vizsgálatába. A friss kutatás szerint nemcsak a puszta szerencsén vagy az egészséges életmódon múlik, hogy meddig él egy ember: agyunk mérete és az immunrendszerük genetikai háttere is jelentősen befolyásolja az életkilátásokat.

Kutatásaikból az derült ki, hogy azok az emlősfajok, amelyek nagyobb aggyal rendelkeznek, többnyire tovább élnek, mint ahogy azok is, amelyek immunrendszerét cizelláltabb genetika szabályozza.

Nagyobb agy, hosszabb élet?

A kutatók 46 különböző emlősfaj maximális élettartamát vizsgálták meg. Nem az átlagos, „várható” élettartam érdekelte őket,– amit a vadászat, az éhínség vagy a stressz könnyen lerövidíthet –, hanem a fajon belüli leghosszabb dokumentált élettartamok.

Az eredmények elég egyértelműek: a hosszabb életű fajok a nagyobb agytérfogattal rendelkező élőlények közül kerültek ki: a delfinek és a bálnák – amelyek meglehetősen méretes aggyal bírnak – akár 39, illetve 100 évig is élhetnek. Eközben a kisebb agyú fajok, mint az egerek, legfeljebb egy-két évvel számolhatnak.

A kutatás rávilágít arra is, hogy a nagyobb aggyal rendelkező fajok genetikailag is „jobban fel vannak készítve” a hosszú életre. Az agy és az immunrendszer ugyanis együtt haladnak az evolúciós öregedés autópályáján. Kiderült, hogy a nagyobb agytérfogattal rendelkező állatok körében szignifikánsan több olyan gén fordul elő, amelyek az immunrendszerhez kapcsolódnak. Ez azt sugallja, hogy az immunitás nem csak a nátha ellen jó, hanem a hosszú élet evolúciós motorja is lehet.

Evolúciónk során egyre nagyobb lett az agytérfogatunk (Fotó: Getty Images)

Kivéve, amikor nem

Persze vannak kivételek, hiszen az evolúció mindig tartogat meglepetéseket: a csupasz turkáló névre hallgató rágcsálók például akár 20 évig is élhetnek, pedig nem épp óriási agytérfogatukról híresek. Sőt, a denevérek is jóval tovább húzzák, mint az agyméretükből következtetnénk. A kutatók meg is találták a közös pontot ezekben az apró, de hosszú életű élőlényekben: ezek az állatok is bővelkednek immunrendszerhez kötődő génekben.

Ám az igazi csavar csak most jön: egy adott fajon belül – vegyük például a kutyákat – már nem feltétlenül a nagyobb testméret jelenti a hosszabb élet titkát. Sőt! Az olyan, kisebb testű kutyafajták, mint a csivavák vagy a tacskók, sokszor 15-20 évig is elélnek, míg az olyan óriások, mint a dán dog vagy a bernáthegyi, gyakran már 7-8 éves korukban elbúcsúznak a szerető gazditól.

Kapcsolódó: Ettől függ, meddig élnek a kutyák!

Ez arra utal, hogy míg fajok között az agyméret és az immunrendszer fejlődése kulcsfontosságú, egy adott fajon belül más tényezők – például az anyagcsere, a növekedés sebessége vagy a sejtek osztódási ritmusa – is befolyásolják az élettartamot. Egy gyorsan növő, nagytestű kutya szervezete például hamarabb „elhasználódik”, mint egy lassabban fejlődő, kisebb társáé.

Immunrendszer és hosszú élet

Összegezve: a tanulmány szerint a nagyobb agyméret hosszabb élettartammal jár, továbbá az immunrendszer is központi szerepet játszik a hosszú életben Segít eltakarítani az öregedő, hibás sejteket, visszafogja a fertőzéseket, és gátolja a daganatok kialakulását is.

Ahogy Dr. Benjamin Padilla-Morales, a tanulmány vezető szerzője fogalmazott: „Régóta tudjuk, hogy az agy mérete összefügg az élettartammal, de most azt is látjuk, hogy a hosszú élet titka nem csak a viselkedésen múlik. Az immunrendszer jellege kulcsszerepet játszik benne.”

A kutatók következő célja: jobban megérteni azokat a rákhoz kapcsolódó géneket, amelyek összefügghetnek az élettartammal. Ki tudja, talán egyszer a saját élettartamunk kulcsát is ezek között a gének között találjuk meg.

Kapcsolódó: Ezt a 3 ételt add az étrendedhez, tovább fogsz élni. 

Kiemelt kép: Getty Images