- Azonos tömegű sertészsírban kevesebb a telített zsírsav, mint a vajban, viszont több benne a kalória.
- Az ételben lévő koleszterin és a vérben mért LDL-koleszterin nem feltétlenül függ össze.
- Nem attól lesz bármi bajunk, ha Márton-napon libazsíros kenyeret eszünk, a mindennapokban az is számít, milyen zsiradékot használunk a többi ételünkhöz.
A zsíros kenyérnek a hagymával együtt olyan illata van, hogy néha már attól megéhezünk, ha valaki mellettünk eszi. A vajas pirítósnak meg ott van az az előnye, hogy mire leülünk vele, a vaj éppen beleolvad a kenyérbe. De melyiket válasszuk, ha az egészségünkre és a telített zsírsavakra is figyelünk?
Ha ugyanannyit kenünk a kenyérre, a zsírral valamivel kevesebb telített zsírsavat viszünk be, mint a vajjal. Ettől azonban még nem érdemes a mindennapi vajat automatikusan sertészsírra cserélnünk. Ha valóban általánosságban szeretnénk csökkenteni a telített zsírsavak bevitelét, se a vaj, se a zsír nem a legjobb: telítetlen zsírsavakban gazdag növényi forrásokra cseréljük inkább mindkettőt.
Mennyi zsír kerül valójában egy szelet kenyérre?
Az is számít, milyen vastagon kenjük meg akár vajjal, akár zsírral a kenyeret (Forrás: Unsplash/Patrycja Jadach)
Tegyük fel, hogy egy vékonyabb szelet rozskenyeret akarunk megkenni vékonyan zsírral. Nézzük meg, mi kerül a kenyérre, ha mindkettőből 5 grammot mérünk ki!
- 5 gramm sózatlan vaj: körülbelül 36 kcal, 2,5 gramm telített zsírsav és 11 milligramm koleszterin.
- 5 gramm sertészsír: körülbelül 45 kcal, 2 gramm telített zsírsav és 5 milligramm koleszterin.
Az értékeket az amerikai USDA tápanyagadatbázisának adataiból számoltuk, kenyér és feltét nélkül. Amit a puszta tényeken túl tudnunk kell még, hogy a sertészsírban több az egyszeresen telítetlen zsírsav, és a vajjal ellentétben szinte teljes egészében zsír, ezért energiadúsabb. Ez a fél grammnyi különbség azonban könnyen eltűnik, ha az egyikből vékonyan kenünk, a másikból pedig kétszer annyit.
Mit mond erről a dietetikus?
Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa a Márton-nap és a karácsonyi ünnepek tövében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar konyhában a zsír mennyisége mellett az egyoldalúság is gond:
gyakran főzünk sertéshússal és zsírral, miközben kevés zöldség és gyümölcs kerül az asztalra.
A szakember a változatosság mellett azt javasolta, hogy állati zsiradék helyett használjunk például olíva-, repce- vagy napraforgóolajat.
Attól, hogy a sertészsírban kevesebb az étkezési koleszterin, még nem következik, hogy a vajas kenyér lecserélésétől csökkenni fog az LDL-szintünk. A WHO ajánlása szerint az LDL szempontjából az számít, hogy az étrendünkben a telített zsírsavak egy részét mivel helyettesítjük. A zsiradékok mennyiségéről és minőségéről Shenker-Horváth Kinga dietetikus korábban azt tanácsolta: ha már magas az LDL-értékünk, a megfelelő célértéket és az étrendi változtatásokat érdemes a kezelőorvosunkkal egyeztetni.
És ha Márton-napra libazsíros kenyeret ennénk?
A november 11-i libázásnak nem kell az egész heti étrendünket meghatároznia. Ha a Márton-napi sült libacomb után félretettünk egy kis zsírt, próbáljuk ki vékonyan kenve, teljes kiőrlésű kenyéren, lilahagymával.
A zsír megítélése néhány évente az újabb és újabb kutatásokkal változik. Egyszer mindenből a zsírszegényet keressük, máskor úgy teszünk, mintha attól, hogy a nagymamánk is ezzel főzött, korlátlanul ehetnénk. A két véglet között azonban bőven elfér egy szelet hagymás zsíros kenyér is időnként. Másnap pedig ugyanarra a kenyérre kerülhet egy kis olívaolajjal, citrommal és borssal kikevert fehérbabkrém.
Ez is érdekelhet: És mi a helyzet a töpörtyűben lévő zsírral?
Fotó: mesterséges intelligenciával készített illusztráció
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!