Egyetlen hét alatt ezek a fertőzések terjedtek Magyarországon – hol tombol legjobban a rota?

• Októberben járva továbbra is a hányással és hasmenéssel járó fertőzések tombolnak.
• A rotavírus idei összesített esetszáma csaknem háromszorosa a 2025 azonos időszakában regisztráltnak.
• A koronavírus örökítőanyagának koncentrációja országosan emelkedett a szennyvízben, ezért a fertőzések számának növekedése várható.

Ha van iskolás vagy óvodás gyerekünk, akkor nagy eséllyel átesett már a család valamelyik gyomor- és bélrendszeri fertőzésen idén ősszel. De a rota szorítása továbbra sem enged. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2026. szeptember 21. és 27. közötti időszakra vonatkozó jelentése alapján továbbra is növekszik az ilyen típusú betegségek esetszáma. 

Újabb iskolai járvány, ezúttal több mint 200 beteggel

Egy Veszprém vármegyei általános iskolában 204-en betegedtek meg a szeptember 25-én kezdődő hányásos-hasmenéses járványban. Az érintettek között 200 tanuló és négy dolgozó volt. Közel 700-an járnak és dolgoznak az iskolában, így ez azt jelenti, hogy nagyjából minden harmadik ember beteg lett az intézményben. A fő tünetek a hasmenés, a hányás és a láz voltak, négyen kórházba is kerültek a betegek közül.

Hat érintettnél végeztek laboratóriumi vizsgálatot, és három mintából calicivírust mutattak ki. A calicivírusok közé tartozó norovírus rendkívül könnyen terjedhet emberről emberre, fertőzött felületeken, valamint szennyezett étellel vagy vízzel.

Ez is érdekelhet: tényleg igaz, hogy ez a vércsoport nagyobb eséllyel kapja el a norovírust?

Ez az újabb járvány jól illeszkedik a korábbi heteken kirajzolódott képbe. Az iskolakezdés óta azt látjuk, hogy szintén a hányással és hasmenéssel járó fertőzések szerepeltek a hazai járványhelyzet csúcsán.

Megúszhatjuk valahogy a hányásos-hasmenéses fertőzéseket?

A gyomor-bél rendszeri vírusok és baktériumok ellen az egyik legfontosabb védekezés az alapos, szappanos kézmosás. Különösen lényeges vécéhasználat, pelenkacsere és takarítás után, valamint főzés és étkezés előtt.

Az alkoholos kézfertőtlenítő hasznos kiegészítő lehet, de hányásos-hasmenéses járvány idején nem helyettesíti a szappanos kézmosást. A kórokozók hányáskor a környezet nagyobb területére is eljuthatnak, ezért a vécé, a mosdó, a kilincsek és más gyakran megérintett felületek gondos fertőtlenítése is szükséges.

Hányás és hasmenés után nem mindig egyértelmű, mikor térhetünk vissza biztonságosan a közösségbe. Ebben segíthet korábbi összefoglalónk arról, hogy betegség után meddig lehetünk fertőzők.

Szalmonella és Campylobacter is bemutatkozott

Campylobacter okozta fertőzésből 105, szalmonellózisból 97 esetet jelentettek az elmúlt napokban. Ezek főként élelmiszerekkel terjednek, így nagyon fontos néhány óvintézkedést betartanunk:

• a nyers húst elkülönítjük a fogyasztásra kész ételektől;
• a húst és a tojást megfelelően átsütjük;
• nem fogyasztunk pasztörizálatlan tejet;
• a zöldségeket és gyümölcsöket alaposan megmossuk;
• a romlandó élelmiszereket megfelelő hőmérsékleten tároljuk;
• nyers húshoz használt vágódeszkát és eszközöket gondosan elmosogatjuk külön.

Legionella fertőzés okoz gondot a kisvárdai kórházban

Korlátozták a vízhasználatot legionella baktérium jelenléte miatt a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórházban, ahol megkezdték a vízhálózat fertőtlenítését. Legutóbb Ausztriából érkeztek hírek legionella fertőzésről. A kórokozót a vízminőség-ellenőrzés mutatta ki, megbetegedést nem jleentettek egyelőre.

Az érintett területeken a vízhasználatot korlátozták, megkezdték a hálózat és a csaptelepek fertőtlenítését és a vízvezeték-hálózat korszerűsítését, erre az időszakra palackozott ivóvizet biztosít az intézmény.

A koronavírus ismét erősödik Magyarországon

Az őszi betegségszezonból nem maradhatnak ki a légúti vírusok és baktériumok sem. Nem ússzuk meg idén sem a koroanvírus legújabb variánsát. 

Az NNGYK közlése szerint országosan emelkedett a SARS-CoV-2 örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben.

Emelkedést mértek többek között Budapest egyes részein és agglomerációjában, valamint Békéscsabán, Pécsett, Szegeden, Szolnokon és Tatabányán. A központ szerint az adatok alapján a fertőzésszámok növekedése várható. A szennyvízeredmény nem azt mutatja meg, pontosan hány beteg van egy településen. Korai figyelmeztető rendszerként jelzi, hogy növekszik-e vagy csökken a vírus közösségi jelenléte.

A tünetek alapján önmagában nem lehet biztosan megkülönböztetni a COVID–19-et az influenzától vagy más légúti fertőzéstől. Érdemes tesztet csinálnunk, hogy megtudjuk, mivel állunk szemben, ha tüneteket tapasztalunk.

Emelkedik a koronavírus szintje októberben Magyarországon a szennyvízmérések szerint (Forrás: Unsplash/Getty Images)

Hogyan csökkenthetjük a légúti fertőzések kockázatát?

Az őszi időszakban egyre több időt töltünk zárt térben, ami kedvez a légúti vírusok terjedésének. Néhány egyszerű lépéssel csökkenthetjük annak esélyét, hogy megfertőzzünk másokat vagy magunk kapjunk el egy betegséget:

• betegen maradjunk otthon;
• köhögéskor és tüsszentéskor használjunk papír zsebkendőt vagy a könyökhajlatunkat;
• szellőztessünk rendszeresen;
• zsúfolt, rosszul szellőző helyen megfontolható a jól illeszkedő maszk használata;
• mossunk rendszeresen kezet;
• ne osszunk meg poharat, evőeszközt vagy más, szájjal érintkező tárgyat;
• érdeklődjünk az orvosunknál az aktuálisan javasolt védőoltásokról.

Különösen fontos az óvatosság idősek, várandósok, krónikus betegek, legyengült immunrendszerű emberek és nagyon fiatal csecsemők környezetében.

Jó hírek is jöttek: a gyermekkori fertőzésekből kevesebb eset van

A kedvezőtlen adatok mellett jó hír is akad. Bárányhimlőből, skarlátból és szamárköhögésből az év elejétől kevesebb esetet jelentettek, mint 2025 azonos időszakában. 

• Bárányhimlőből 3526 esetet regisztráltak, ami mintegy 55 százalékkal kevesebb a tavalyi 7843 megbetegedésnél. Skarlátból 2165 esetet tartottak nyilván a korábbi 2775-tel szemben.
• Szamárköhögésből a 39. héten mindössze egy, az év eleje óta pedig 38 eset került a nyilvántartásba. Tavaly ugyanekkor már 248 esetnél járt az éves összesítés.
• Kanyaróból, rubeolából és mumpszból egyetlen új megbetegedést sem jelentettek a vizsgált héten.

Ez azonban nem teszi szükségtelenné a védőoltásokat. Éppen a magas átoltottság járul hozzá ahhoz, hogy ezek a betegségek ritkán forduljanak elő.

Nem fenyeget bennünket a szibériai pestis

A szibériai irkutszki járványügyi intézet egyik dolgozójának halála után felmerült, hogy laboratóriumi baleset és tüdőpestis állhatott a háttérben. A WHO azonban közölte, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a betegség egyelőre akut vírusos légúti fertőzésnek tűnik.

A kontaktszemélyek vizsgálatai nem mutattak ki veszélyes fertőző betegséget okozó kórokozót. A WHO a kockázatot Irkutszk térségében mérsékelt és alacsony közé, Oroszország egészére nézve alacsonynak, Európa számára pedig rendkívül alacsonynak minősítette.

Több párhuzamos hullámban jönnek fertőzések

A jelenlegi adatok alapján nincs szó egyetlen, az egész országot fenyegető új járványról. Több, egymástól eltérő módon terjedő fertőzés van jelen egyszerre. A legnagyobb tömegeket most a közösségekben gyorsan terjedő hányásos-hasmenéses fertőzések betegítik meg. Mellé most indul a szezonális koronavírus-járvány is. 

Ahhoz, hogy megússzuk a betegségeket, több dolgot is érdemes betartanunk. A szappanos kézmosás a széklet útján terjedő fertőzéseknél különösen fontos, a biztonságos ételkészítés a baktériumok ellen védhet, a szellőztetés és a betegségtudatos viselkedés pedig a légúti vírusok terjedését mérsékelheti. Ahol pedig elérhető védőoltás, ott annak felvétele továbbra is a megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze.

Kapcsolódó: itt azt is megnézheted, hol és milyen a kórházi fertőzések aránya

Fotó: Unsplash