- Kiderül, milyen fertőzési és járványügyi adatokra lehet kórházanként rákeresni.
- Az adatbázis azt is megmutatja, milyen gyakran vesznek mintát a Clostridioides difficile felismeréséhez.
- Megmutatjuk, miért lehet félrevezető önmagában a magas és az alacsony fertőzésszám is.
Mostantól bárki rákereshet egy-egy magyar kórház fertőzési adataira. Az új felület fontos lépés az átláthatóság felé, de nem kórházi toplista. A számok megmutatják, hol érdemes alaposabban vizsgálódni, de önmagukban nem mondják meg, melyik intézményben jobb vagy rosszabb az ellátás.
Csütörtök késő este elindult a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ interaktív adatbázisa. Ebben már intézményi bontásban is böngészhetők az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és járványok adatai. A közzétételt a 1167/2026. (V. 26.) kormányhatározat rendelte el, kifejezetten validált és szakmailag értelmezett adatok nyilvánosságra hozatalát kérve.
A változás azért jelentős, mert korábban a nyilvánosság jellemzően országos összesítéseket láthatott. A részletesebb, kórházankénti adatok megszerzéséért pedig civil szervezeteknek és újságíróknak közérdekűadat-pereket kellett indítaniuk.
A kórházi fertőzések száma önmagában még nem árulja el, mennyire biztonságos egy intézmény (Forrás: Getty Images)
Most először készült olyan hivatalos, közérthető felület, ahol nem kell több tízezer soros táblázatokkal birkózni.
Mi számít kórházi fertőzésnek?
Az NNGYK adatgyűjtésében fő szabály szerint az a fertőzés számít egészségügyi ellátással összefüggőnek, amelynek első tünetei a kórházi felvételt követő harmadik ápolási napon vagy később jelentkeznek, és megfelel az adott fertőzéstípus szakmai kritériumainak.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden ilyen eset mögött mulasztás áll.
Az idős, súlyos állapotú vagy több alapbetegséggel élő betegek eleve fogékonyabbak lehetnek a fertőzésekre, a műtétek, a katéterek és más invazív eszközök pedig tovább növelhetik a kockázatot.
A felületen ráadásul a felismert és bejelentett esetek jelennek meg. Amit nem vizsgálnak ki vagy nem azonosítanak, az az adatbázisban sem látszik.
Mit lehet megnézni a kórházi fertőzések adatbázisában?
Az elsőként elérhetővé tett éves adatsor a Clostridioides difficile okozta fertőzéseket, röviden a CDI-eseteket mutatja be 2021 és 2025 között. Ez a baktérium elsősorban antibiotikum-kezelés után szaporodhat el a bélrendszerben, és az enyhe hasmenéstől az életveszélyes vastagbélgyulladásig terjedő betegséget okozhat.
Év és intézmény alapján meg lehet nézni az újonnan kialakult esetek számát.
Valamint azt is, hogy a fertőzés az adott kórházhoz köthető-e, vagy más intézményből került oda a beteg.
A nyers esetszám mellett szerepel a tízezer kibocsátott betegre és a százezer ápolási napra jutó fertőzések aránya, a székletmintavételek gyakorisága, valamint a betegösszetételt részben figyelembe vevő, kockázatkiigazított SIR-mutató is.
Külön adatbázisban kereshetők a 2021 és 2025 között megerősített kórházi járványok: látható a járványok száma, típusa, az érintett betegek és egészségügyi dolgozók száma, továbbá egyes esetekben a kórokozó is. Járványnak itt legalább két, egymással járványügyi vagy mikrobiológiai kapcsolatba hozható fertőzéseset számít.
A kórházi betegek 5,8 százalékánál találtak fertőzést
A harmadik adatkör a 2022-es európai pontprevalencia-vizsgálat hazai eredményeit tartalmazza. Ez pillanatfelvétel, ami azt mutatja meg, hogy a vizsgálat idején bent fekvő betegek közül hányan szenvedtek valamilyen egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben.
A felületen szereplő 92 aktív fekvőbeteg-intézmény 30 196 vizsgált betegénél ez az arány 5,8 százalék volt – ez tehát nem a teljes év fertőzési aránya.
Intézményenként a fertőzések típusa és feltételezett eredete mellett a mikrobiológiai vizsgálatokra, a kézhigiénére, a humánerőforrásra és bizonyos infrastrukturális feltételekre vonatkozó mutatók is böngészhetők.
Az adatnyitás egyelőre nem teljes. A multirezisztens kórokozók okozta fertőzések és a véráramfertőzések intézményi adatai jelenleg még „Hamarosan” jelzéssel szerepelnek az oldalon.
A több fertőzés nem feltétlenül jelent rosszabb kórházat
Egy nagy egyetemi klinika rendszerint több súlyos beteget lát el, összetettebb beavatkozásokat végez, és betegei több időt tölthetnek kórházban, mint egy kisebb intézményben.
Ráadásul ahol gyakrabban vesznek mintát és következetesebben jelentik az eseteket, ott több fertőzést is találhatnak.
A magasabb szám ezért nem feltétlenül rosszabb ellátást, az alacsonyabb pedig nem feltétlenül nagyobb biztonságot jelent.
Érdemes együtt nézni az esetszámot, a betegforgalomra vetített arányokat, a mintavételi aktivitást és a kockázatkiigazított mutatót, továbbá csak hasonló típusú intézményeket összevetni.
Még a korrigált eredmény is inkább figyelmeztető jelzés. Azt mutatja meg, hol kell utánajárni az eltérés okának, nem pedig azt, hogy melyik kórház dolgozói végzik jól, vagy rosszul a munkájukat.
Kapcsolódó: A kórházban hagyott babák ügyével korábban részletes cikkben foglalkoztunk
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!