- A mellrák családi előzmények nélkül és fiatalabb korban is kialakulhat.
- Magyar kutatások mutatják, mennyit számíthat a korai felismerés.
- A korszerű kezelések és a rendszeres szűrés egyaránt fontos szerepet játszanak a jobb kilátásokban.
„A mi családunkban soha senkinek nem volt mellrákja.” „Én még túl fiatal vagyok hozzá.” „Nem érzek semmit, biztosan minden rendben van.” Ismerős mondatok, amelyek könnyen hamis biztonságérzetet adhatnak. Pedig az emlőrák nem kizárólag azokat érinti, akik valamilyen okból veszélyeztetettnek tartják magukat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2026 júliusában frissített tájékoztatója szerint az emlőrákos esetek körülbelül 80 százaléka olyan nőknél alakul ki, akiknél a női nemen és az életkoron kívül nem azonosítható más, befolyásolható kockázati tényező. A legtöbb érintettnek ráadásul nincs ismert családi előzménye.
Ez nem jelenti azt, hogy életmódunknak ne volna jelentősége. A túlsúly, az alkoholfogyasztás, a dohányzás és bizonyos hormonális tényezők növelhetik a kockázatot, de a betegség egészséges életmód mellett is kialakulhat.
A melldaganat a fiatalabb nőket is érinti
Bár az emlőrák előfordulásának valószínűsége az életkorral nő, a betegség nem kizárólag a menopauza utáni évekre jellemző. Az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) 2022-es becslése szerint az Európai Unióban az újonnan diagnosztizált emlőrákos nők mintegy 11 százaléka 20 és 44 év közötti volt.
A magyar adatok hasonló képet mutatnak. A Nemzeti Rákregiszter szerint 2023-ban Magyarországon 8313 új emlőrákos esetet regisztráltak, közülük 874 érintett még nem töltötte be a 45. életévét. Ez az összes új eset 10,5 százaléka.
Az AstraZeneca megbízásából 2025 szeptemberében készült, ezerfős reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 57 százaléka tudta, hogy a mellrák fiatalabb életkorban is előfordulhat. Ez azért fontos, mert aki úgy gondolja, hogy a betegség őt még biztosan nem érintheti, könnyebben figyelmen kívül hagyhatja a figyelmeztető jeleket.
Ezek a mellrák tünetei, amelyekkel orvoshoz kell fordulni
A mellrák korai stádiumban gyakran nem okoz fájdalmat vagy más feltűnő panaszt. Ugyanakkor vannak olyan elváltozások, amelyek esetén indokolt az orvosi kivizsgálás:
- Új csomó vagy megvastagodás a mellben vagy a hónaljban.
- A mell méretének, alakjának szokatlan megváltozása.
- A mell bőrének behúzódása, megvastagodása, narancshéjszerű elváltozása.
- A mellbimbó újonnan kialakuló behúzódása.
- Szokatlan, különösen véres mellbimbóváladékozás.
- Tartós bőrpír, hámlás vagy más szokatlan elváltozás a mellbimbó környékén.
Ezek a tünetek nem feltétlenül jelentenek rosszindulatú daganatot, de kivizsgálást igényelnek. Ha új, szokatlan elváltozást észlelünk, nem szabad megvárni a következő szűrési meghívót.
A rendszeres önmegfigyelés segíthet észrevenni a változásokat, ám a meghatározott technikával végzett emlő-önvizsgálatról nem igazolták, hogy önmagában csökkentené az emlőrák okozta halálozást. Nem helyettesítheti tehát a mammográfiás szűrést.
A magyar nők kevesebb mint fele vett részt mammográfiás szűrésen
Magyarországon a népegészségügyi célú emlőszűrés keretében a 45–65 éves, tünetmentes, szűrésre jogosult nőket kétévente hívják mammográfiás vizsgálatra. A vizsgálat olyan elváltozásokat is kimutathat, amelyek még nem tapinthatók, és semmilyen panaszt nem okoznak.
Egy 2025-ös jelentés szerint Magyarországon az 50–69 éves nők mindössze 48 százaléka vett részt mammográfiás vizsgálaton az előző két évben. Az OECD-országok átlaga 55 százalék volt. Az összehasonlításban szereplő korcsoport nem teljesen azonos a magyar szervezett szűrőprogram célcsoportjával, az adat mégis jól érzékelteti, hogy a részvétel növelésére szükség volna.
A szűrés halogatásának sokféle oka lehet: félelem a vizsgálattól vagy az eredménytől, időhiány, nehezebb hozzáférés, esetleg az a meggyőződés, hogy panaszmentesen nincs szükség orvosra.
Csakhogy a szűrésnek éppen az a célja, hogy még a tünetek megjelenése előtt felismerje az esetleges elváltozásokat. Vagy ahogy a sajtótájékoztatón elhangzott: szűrésre nem a beteg, hanem az egészséges ember jár.
A mammográfia ugyanakkor nem tévedhetetlen, és a 45 éves korhatár sem jelenti azt, hogy fiatalabb korban ne lehetne indokolt emlővizsgálat.
Panasz esetén életkortól függetlenül orvoshoz kell fordulni.
A mellrák megelőzése közös ügyünk! (Forrás: Getty Images)
Magyar kutatás mutatja, miért fontos a korai felismerés
A mammográfiás szűrés eredményességét egy 2025-ben, megjelent magyar kutatás is vizsgálta. Belicza Éva és munkatársai a hazai betegforgalmi adatok elemzésével azt találták, hogy a szűréssel felfedezett emlőrákos eseteknél a kezelés kezdetén ismert szervi áttét aránya 3,7 százalék volt. Azoknál, akik a megelőző két évben nem vettek részt szűrésen, ez az arány 14,4 százalékot ért el.
A szűréssel diagnosztizált betegek körében az egyéves halálozás 1,2 százalék, a hároméves 5,3 százalék volt. A nem szűrt csoportban ugyanezek az értékek 6,5 és 16,6 százalékot tettek ki. A megfigyeléses kutatásból persze nem lehet arra következtetni, hogy a különbségeket kizárólag a szűrés okozta, de az eredmények alátámasztják a korai felismerés jelentőségét. A szerzők azt is megállapították, hogy a hazai szűrési részvétel a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott.
2050-re világszerte 3,5 millió fölé emelkedhet az új mellrákos esetek száma
A The Lancet Oncology folyóiratban 2026 márciusában megjelent nagyszabású nemzetközi kutatás 204 ország és térség adatait elemezte. A kutatók becslése szerint 2023-ban világszerte mintegy 2,3 millió új emlőrákos eset fordult elő, a betegség pedig körülbelül 764 ezer nő halálát okozta.
Az előrejelzés szerint 2050-re az évente diagnosztizált új esetek száma meghaladhatja a 3,5 milliót. A növekedés hátterében jelentős szerepe van a népesség gyarapodásának és elöregedésének.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a mellrák okozta egészségveszteség számottevő része befolyásolható kockázati tényezőkkel függ össze. Az egészséges testsúly megőrzése, a rendszeres mozgás, az alkoholfogyasztás mérséklése és a dohányzás kerülése ezért a megelőzés fontos része lehet, de az egészséges életmód önmagában nem garantál védelmet.
A sűrű mellszövet is befolyásolhatja a kockázatot
A mellrák kockázatának megítélésében egy olyan tényező is szerepet játszik, amelyről sok nő csak a mammográfiás leletéből értesül: a sűrű, más néven denz emlőállomány. Ha a mirigyes és kötőszövet aránya magasabb, az emlőállomány a mammográfiás képen sűrűbbnek látszik.
Ez önmagában nem betegség, de növelheti a mellrák kockázatát, és megnehezítheti bizonyos elváltozások felismerését, ezért ha valakinél ezt állapítják meg, érdemes az orvosával megbeszélnie, indokolt-e kiegészítő képalkotó vizsgálat.
A rákdiagnózis ma már nem jelent mindenkinél azonos kilátásokat
A mellrák nem egyetlen, egységes betegség. A daganatok biológiai tulajdonságai, hormonérzékenysége és egyéb jellemzői jelentősen eltérhetnek, ami a kezelést és a kilátásokat is jelentősen befolyásolja. Egy 2025-ben a Frontiers in Oncology folyóiratban megjelent magyar kutatás több mint 74 ezer, 2011 és 2020 között diagnosztizált emlőrákos beteg adatait elemezte.
A vizsgálat szerint a 2015–2019 között diagnosztizált betegek ötéves teljes túlélése 74,2 százalék volt. Az egyes molekuláris altípusok között ugyanakkor jelentős különbségek mutatkoztak: a hormonreceptor-pozitív, HER2-pozitív daganatok esetében az ötéves teljes túlélés 86,5 százalék, míg a tripla negatív emlőráknál 61,4 százalék volt.
Ezek az adatok nem alkalmasak arra, hogy egy adott beteg életkilátásait megjósoljuk. A betegség stádiuma, a kezelésre adott válasz és az általános egészségi állapot is befolyásolja a prognózist.A korszerű kezelések és a személyre szabott ellátás egyre több beteg számára biztosíthatnak kedvezőbb kilátásokat, de a megfelelő időben felállított diagnózis továbbra is meghatározó.
A mellrák elleni küzdelem nem ér véget a kezeléssel
A mellrákról szóló tájékoztatás gyakran a megelőzésre és a korai felismerésre koncentrál, pedig a diagnózis után is számos kérdéssel kell szembenézniük az érintetteknek.
„A mellrák elleni küzdelem nem ér véget a diagnózissal vagy a kezelés lezárásával. A személyre szabott terápia mellett az utánkövetésnek, a rehabilitációnak, valamint a fizikai aktivitásnak és pszichés támogatásnak is fontos szerepe van”
– hangsúlyozta dr. Szécsényi Szilvia, az AstraZeneca Onkológiai Orvosi Osztályának vezetője a vállalat októberi sajtóközleményében.
A betegség nemcsak a fizikai állapotot, hanem a munkavégzést, a családi kapcsolatokat és a mindennapi életminőséget is befolyásolhatja. Ezért fontos a megfelelő orvosi ellátás mellett a család és a közvetlen környezet támogatása is.
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, de a tudatosságra nemcsak ilyenkor van szükség. A családi előzmények hiánya nem jelent védettséget, és a fiatalabb életkor sem zárja ki a betegséget. Nem minden eset előzhető meg, de a kockázati tényezők ismeretével, az életkornak megfelelő szűrésekkel és a szokatlan tünetek időben történő kivizsgálásával sokat tehetünk a korai felismerésért.
Kapcsolódó: Évek óta operál mellrákos betegeket, ezt tiltja a lányának
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!