- A GVH egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokat is vizsgál a Nutriversumnál.
- Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, ezért a reklámozására is más szabályok vonatkoznak.
- Attól, hogy egy készítményt bejelentettek, még nem kapott hatósági minősítést.
Nem mindegy, milyen ígéretekkel reklámoznak egy étrend-kiegészítőt. Más azt állítani egy összetevőről, hogy hozzájárul a szervezet normál működéséhez, és más azt sugallni, hogy betegségek megelőzésére vagy kezelésére is alkalmas.
A Gazdasági Versenyhivatal most épp az ilyen, egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állítások miatt indított eljárást a Nutriversum Kft.-vel szemben.
A hatóság szerint felmerült annak gyanúja, hogy a vállalkozás egyes étrend-kiegészítők és más élelmiszerek reklámozásakor nem megfelelő egészségre vonatkozó állításokat, illetve tiltott gyógyhatásra utaló kijelentéseket használt. A vizsgálat arra is kiterjed, hogy bizonyos termékek esetében a cég kelthetett-e olyan benyomást, mintha azok forgalmazása minden szükséges feltételnek megfelelne.
Mit kifogásol a GVH?
A hatóság közlése szerint a vizsgálat a Nutriversum 2022 februárja óta alkalmazott kereskedelmi kommunikációjának egy részét érinti. Az egyik kifogásolt példa szerint a kalcium-piruvátot diétát támogató hatóanyagként mutatták be. A GVH azt vizsgálja, hogy az ilyen egészségre vonatkozó állítások megfelelnek-e a szabályoknak, illetve kellően igazolhatók-e.
Más esetben már ennél is tovább ment a kommunikáció. A tömjénfával kapcsolatban például arra utaltak, hogy azt a keleti orvoslás különböző ízületi vagy emésztőrendszeri panaszok kezelésére használja. A probléma itt az, hogy egy élelmiszernek vagy étrend-kiegészítőnek a reklámozásakor nem lehet egyszerűen olyan tulajdonságokat tulajdonítani a terméknek, amik emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására utalnak.
Az Európai Unió szabályai részletesen meghatározzák, milyen tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások szerepelhetnek élelmiszerek reklámjában. Alapelv, hogy az állítás nem lehet valótlan, kétértelmű vagy megtévesztő, az egészségre vonatkozó állítások jelentős része pedig csak meghatározott feltételekkel használható.
Nem mindegy, hogy hozzájárul vagy meggyógyít az étrend-kiegészítő
Vásárlóként könnyű átsiklani ezen a különbségen, pedig jogilag és szakmailag is óriási.
Egy engedélyezett egészségre vonatkozó állítás például azt mondhatja egy megfelelő mennyiségű tápanyagot tartalmazó élelmiszerről, hogy az adott vitamin vagy ásványi anyag hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. Egészen más kategória, ha egy reklám azt sugallja, hogy a termék betegséget kezel, gyulladást gyógyít vagy egy egészségügyi problémát megszüntet.
Az étrend-kiegészítő ugyanis élelmiszer, nem gyógyszer. Éppen ezért a reklámja sem keltheti azt a benyomást, hogy gyógyszerként működik.
A természetes, hagyományosan alkalmazott, évszázadok óta ismert vagy keleti gyógyászatban használt fordulatok önmagukban ráadásul nem bizonyítják egy készítmény hatásosságát. Attól, hogy egy növényt tradicionálisan alkalmaztak valamire, még nem válik automatikusan igazolttá, hogy az azt tartalmazó étrend-kiegészítő egy betegséget kezelni képes.
Az egészséges élet alapja a sokszínű táplálkozás (Forrás: Unsplash/Yu Hosoi)
A nyilvántartásba vétel nem jelent hatósági engedélyt
A mostani ügy másik fontos eleme, hogy a GVH szerint egyes vizsgált termékek esetében nem történt meg az előírt bejelentés a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz, miközben a fogyasztóban az a benyomás alakulhatott ki, hogy a termékek jogszerűen vannak forgalomban.
Itt érdemes egy másik gyakori félreértést is tisztázni. Magyarországon az étrend-kiegészítőt legkésőbb az első forgalomba hozatalakor be kell jelenteni az NNGYK-nak. A bejelentés után a készítmény bekerülhet a hatóság nyilvántartásába.
Ez azonban nem olyan engedélyezési eljárás, mint amilyen például egy gyógyszernél történik. Az NNGYK maga is hangsúlyozza, hogy a bejelentésről kiadott hatósági bizonyítvány nem gyártási vagy forgalomba hozatali engedély, és önmagában nem jelenti azt sem, hogy a termék minden előírásnak megfelel. Vagyis az sem helyes következtetés, hogy ami szerepel a bejelentett étrend-kiegészítők között, annak a hatásosságát a hatóság előzetesen megvizsgálta és jóváhagyta.
Korábban már bírságot is kapott a Nutriversum
Nem ez az első alkalom, hogy a Nutriversum étrend-kiegészítőinek reklámozását vizsgálja a GVH. Egy 2021-ben lezárt ügyben a versenyhatóság megállapította, hogy a cég az uniós szabályokkal ellentétesen reklámozott étrend-kiegészítőket Gődény György gyógyszerész közreműködésével.
A GVH akkor azt is kifogásolta, hogy egyes reklámok azt a benyomást kelthették: az étrend-kiegészítők képesek helyettesíteni a kiegyensúlyozott, változatos étrendet. A Nutriversum Kft.-re végül 23,4 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabtak ki.
A most indult eljárás ettől különálló ügy. Egyelőre azt vizsgálja a GVH, hogy a 2022 februárjától alkalmazott reklámgyakorlat során történtek-e újabb jogsértések.
Nem csak az számít, mi van a kapszulában
Az étrend-kiegészítők hatalmas választékában a vásárló sokszor nem laboreredmények, hanem néhány mondatos reklámígéretek alapján dönt. Éppen ezért számít annyira, hogy egy gyártó mit állít a termékéről.
A Gazdasági Versenyhivatal 2026 áprilisában külön útmutatót is kiadott az élelmiszerek és étrend-kiegészítők egészségre, tápanyag-összetételre és gyógyhatásra vonatkozó reklámállításairól. A hivatal szerint visszatérő probléma, hogy a vállalkozások olyan egészségügyi előnyöket tulajdonítanak termékeiknek, amelyek kommunikációja nem felel meg az előírásoknak.
Vásárlóként ezért talán a legegyszerűbb szabály ez. Minél hangzatosabb egészségügyi ígéretet tesz egy étrend-kiegészítő reklámja, annál inkább érdemes megnézni, pontosan mire alapozza azt. A kapszula ugyanis lehet étrend-kiegészítő – csodaszer viszont ettől még nem lesz.
Kapcsolódó: Naponta szeded ezt az étrend-kiegészítőt? Ezt kell tudnod a májad egészségéről
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!