- Milyen génmutáció miatt kellett volna már évtizedekkel ezelőtt megbetegednie?
- Mi történik másképp az agyában, mint az Alzheimer-kóros rokonainál?
- Milyen különös biológiai tényezők védhetik őt a betegségtől?
Doug Whitney története elsőre szinte hihetetlennek tűnik. Édesanyja és annak kilenc testvére közül többen Alzheimer-kórban betegedtek meg, ahogy Whitney legidősebb bátyja és más rokonai is. A családjában a tünetek rendszerint 44 és 53 éves kor között kezdődtek, és a betegség gyors lefolyású volt.
Amikor Whitney elérte az ötvenes éveit, a családja már figyelte a legapróbb jeleket is. Aztán eltelt öt év. Tíz. Tizenöt. Még mindig semmi. Hatvankét éves korában genetikai vizsgálat igazolta, hogy ő is hordozza ugyanazt a ritka mutációt, amely a család többi tagjánál szinte biztosan kiváltotta a korai Alzheimer-kórt. A kutatók annyira meglepődtek az eredményen, hogy háromszor is megismételték a tesztet.
Egy ritka gén szinte biztosra ígérte a betegséget
Whitney a Presenilin 2, vagyis PSEN2 mutációját hordozza. Az Alzheimer-kóros esetek túlnyomó többségének közvetlen oka nem ismert, és a tünetek jellemzően 65 éves kor felett jelennek meg. Az esetek körülbelül egy százalékát azonban három ismert gén egyikének mutációja okozza, és ezek öröklése szinte mindig korai kezdetű Alzheimer-kórhoz vezet.
Whitney családjában – ahogy arról a The New York Times cikke is beszámolt – a PSEN2-mutáció különösen erős mintázatot mutatott. A génhordozók többnyire már a negyvenes éveik végén vagy az ötvenes éveik elején memória- és gondolkodási problémákat tapasztaltak.
A férfi esetében viszont a genetikai forgatókönyv egyszerűen nem teljesült. Legalább 25 évvel túlhaladta azt az életkort, amikorra a kutatók szerint már régen tapasztalnia kellett volna az Alzheimer-kór tüneteit.
Az agyában ott van az Alzheimer jele, mégsincsenek panaszok
Doug Whitney agyában bár ott vannak az Alzheimer-kórral összefüggő plakkok, egy másik fehérje nem halmozódott fel (Forrás: Unsplash/Mohammed Nohassi)
Whitney agya nem teljesen mentes az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásoktól.
A betegség két fontos fehérje kóros felhalmozódásával jár. Az egyik az amiloid, amely akár húsz évvel a tünetek megjelenése előtt plakkokat képezhet az agyban. A másik a tau fehérje, amely később kóros csomókat alkot, és sokkal szorosabban összefügg a kognitív hanyatlással.
Whitney agyában rengeteg amiloid található, valószínűleg még több is, mint fiatalabb, beteg családtagjainál. Tau viszont alig halmozódott fel.
A kutatók szerint úgy tűnik, hogy Whitney szervezete valamilyen módon megakadályozza a tau fehérje felhalmozódását és terjedését. A tau jelenleg csak az agy egyik, főként látási-térbeli feldolgozásban részt vevő területén mutatható ki nála.
Lehet, hogy nem az amiloid az Alzheimer-kór főbűnöse?
Whitney esete azért különösen érdekes, mert arra utal, hogy az amiloid önmagában nem feltétlenül elég a demencia kialakulásához.
Korábban két hasonló, rendkívül ritka esetet is azonosítottak Kolumbiában. Az érintettek szintén olyan génmutációt hordoztak, amelynek korai Alzheimer-kórhoz kellett volna vezetnie, mégis több mint húsz évvel tovább maradtak tünetmentesek a vártnál. Az ő agyukban is jelentős amiloid-felhalmozódás volt látható, miközben a tau mennyisége meglepően alacsony maradt.
Ez is érdekelhet: Demenciateszt otthon – ebből a 3 mozdulatból kiderül a rizikó
A kutatók ezért azt vizsgálják, hogyan lehetne megszakítani az amiloid felhalmozódása és a tau terjedése közötti folyamatot. Ha ez gyógyszeresen vagy génterápiával utánozható lenne, teljesen új kezelési irányt jelenthetne az Alzheimer-kórban.
Több különös tényező is védheti
A kutatók egyelőre nem találtak egyetlen olyan okot, amely önmagában megmagyarázná Whitney ellenálló képességét. Sokkal valószínűbb, hogy több biológiai és környezeti tényező együttese áll a háttérben.
A DNS-ében több olyan génvariánst azonosítottak, amely nincs jelen az Alzheimer-kóros rokonainál. Ezek közül három különösen érdekes lehet, mert kapcsolatban állhat az idegrendszeri gyulladással vagy a tau fehérje működésével.
Az immunrendszere is szokatlanul viselkedik. A kutatók szerint szervezetének gyulladásos válasza alacsonyabb, mint más, ugyanazt a mutációt hordozó embereké. Ez azért lehet fontos, mert elképzelhető, hogy így nem reagál túlzott gyulladással az agyban felhalmozódó amiloidra.
A haditengerészetnél töltött évek is szerepet játszhattak?
A legmeglepőbb nyom azonban egy egészen más irányból érkezett. Bár már korábban is jutottak arra a következtetésre a tudósok két foglalkozással kapcsolatban is, hogy csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
Whitney szervezetében szokatlanul magas az úgynevezett hősokkfehérjék szintje. Ezek a fehérjék segítenek abban, hogy más fehérjék megfelelően hajtogassák fel magukat, és ne alakuljanak ki olyan hibás struktúrák, amelyek számos idegrendszeri betegséghez kapcsolódnak.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy ezek a hősokkfehérjék segítenek megakadályozni a tau hibás feltekeredését és agyi terjedését.
Whitney mintegy egy évtizeden át az amerikai haditengerészet egyik gőzhajtású hajójának gépházában dolgozott. A helyiségben időnként több mint 43 Celsius-fokos hőségnek volt kitéve órákon keresztül. A kutatók felvetették, hogy ez a tartós hőterhelés hozzájárulhatott a hősokkfehérjék magasabb szintjéhez.
Ez azonban egyelőre csak feltételezés. Nem tudjuk, hogy valóban a hőség idézte-e elő a védőhatást, és végképp nem következik belőle, hogy a rendszeres extrém hőterhelés megelőzné az Alzheimer-kórt.
Egyetlen emberből nem lehet receptet írni
Whitney története tudományosan rendkívül értékes, de egyben komoly korlátja is van: egy emberről van szó.
Egyetlen személy genomjában milliónyi genetikai eltérés található, ezért nagyon nehéz megmondani, melyik lehet valóban védő hatású. A kutatók szerint összehasonlítható esetek nélkül szinte lehetetlen egyetlen génvariánst vagy mechanizmust biztosan azonosítani.
Ezért Whitney esetét inkább egyfajta biológiai kirakósnak tekintik. A védelmet adhatja több génváltozat együttese, az immunrendszer különleges működése, a hősokkfehérjék magas szintje, környezeti hatások vagy mindezek valamilyen kombinációja.
77 évesen még mindig nincs jelentős hanyatlás
Whitney ma 77 éves. Időnként elfelejt neveket vagy friss eseményeket, de legutóbbi vizsgálatai során a kognitív teszteket továbbra is jól teljesítette.
Négy év alatt nem mutattak ki nála jelentős általános kognitív hanyatlást. Egyetlen területen romlanak következetesen az eredményei: a látási-térbeli képességeknél, ami összefügghet azzal az agyterülettel, ahol nála már kimutatható némi tau-felhalmozódás.
A kutatók tehát még mindig nem tudják biztosan megmondani, miért kerülte el Doug Whitney azt a betegséget, amelyre genetikailag szinte biztosan számíthatott volna. Éppen ezért lehet ennyire fontos az esete. Nem azért, mert megtalálták benne az Alzheimer-kór ellenszerét, hanem mert megmutatta: még egy rendkívül erős genetikai hajlam mellett is létezhet olyan biológiai mechanizmus, amely évtizedekre megszakítja a betegség folyamatát.
Ha sikerül kideríteni, hogyan csinálja ezt a szervezete, az egyszer talán mások számára is használható védelmi stratégiához vezethet.
Tudományosan bizonyított tény, hogy a műveltségi kvízek is hozázjárulnak a demencia megelőzéséhez. Hány pontod lesz ezen a kvízen?
Fotó: Unsplash, Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!