- A kánikula gyengítheti a kémény természetes huzatát, így az égéstermék visszaáramolhat a lakásba.
- Egy erős páraelszívó vagy fürdőszobai ventilátor tovább növelheti a veszélyt.
- Mutatjuk, mely otthonok érintettek, milyen tünetekre kell figyelni, és mit tegyél, ha megszólal a szén-monoxid-érzékelő.
Aligha gondolunk szén-monoxid-mérgezésre, amikor odakint tombol a hőség. Hiszen nem fűtünk, a kazán többnyire pihen, az ablakokat pedig – legalábbis esténként – gyakrabban kinyitjuk. Csakhogy sok lakásban nyáron is naponta működik olyan berendezés, ami nyílt lánggal állít elő meleg vizet. Elég lehet egy zuhanyozás, a kedvezőtlen légáramlás és a nem megfelelő levegő-utánpótlás, hogy veszélyes helyzet alakuljon ki.
Erre hívta fel a figyelmet nemrég Tóth Jakab, a Partizán egykori műsorvezetője is. A videós arról számolt be, hogy saját otthonukban jelzett a szén-monoxid-érzékelő. „Minket megmentett” – mondta bejegyzésében, amiben arra biztatott mindenkit, akinek gázüzemű kazánja vagy vízmelegítője van, hogy szerezzen be riasztót. A kiérkező tűzoltók azt is részletesen elmagyarázták neki, hogyan függhet össze a veszély a kánikulával.
Ezért lehet veszélyes a kémény a nagy melegben
A kémény működéséhez megfelelő huzatra van szükség. Normális esetben a meleg égéstermék felfelé áramlik, majd a kéményen keresztül távozik. Ezt az áramlást többek között a kinti hőmérséklet és az égéstermék hőmérséklete közötti különbség segíti.
Kánikulában azonban a különbség jelentősen lecsökkenhet, ezért gyengülhet a kémény természetes huzata. Az úgynevezett légdugó kialakulása tovább ronthatja a helyzetet. A napsütés hatására a kémény külső, felső része erősen felmelegedhet, miközben az épületen belül húzódó alsó szakaszban hűvösebb, sűrűbb levegő reked. Ezt a levegőoszlopot a készülékből érkező égéstermék nem mindig képes megfelelően kimozdítani.
Ilyenkor az égéstermék nem kifelé indul el, hanem visszaáramolhat a lakótérbe. Ha a berendezés emellett nem jut elegendő oxigénhez, tökéletlen égés alakulhat ki, amely során szén-monoxid keletkezik. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint mindez akár egy egyszerű nyári vízmelegítés közben is megtörténhet.
A páraelszívó és a ventilátor is megfordíthatja az áramlást
Nem kizárólag a kánikula okozza a gondot. A modern, jól záródó ablakok mellett gyakran nem jut elegendő friss levegő a lakásba, miközben a nyílt égésterű készülék a helyiség levegőjét használja az égéshez.
További kockázatot jelenthet, ha a gázkészülékkel egyidejűleg erős konyhai páraelszívó, fürdőszobai ventilátor vagy más, a lakásból levegőt elszívó berendezés működik. Ezek nyomáskülönbséget hozhatnak létre, és kedvezőtlen esetben a kéményből is visszaszívhatják az égésterméket. A szellőzőnyílások letakarása, a légbevezetők lezárása vagy egy nem megfelelően átalakított nyílászáró ugyancsak veszélyes lehet.
„Az évek óta gyűjtött országos statisztikai adatok szerint a szén-monoxid-mérgezések elsődleges helyszíne a fürdőszoba, az események 48%-ában az ott elhelyezett nyílt égésterű vízmelegítő vagy tüzelő-, fűtőberendezés használata során halmozódott fel a gyilkos gáz”– olvasható a Katasztrófavédelem honlapján.
Milyen lakásban, házban áll fenn a veszély?
Szén-monoxid ott keletkezhet, ahol valamilyen tüzelőanyag ég. Nyáron elsősorban azoknak kell fokozottan figyelniük, akiknek nyílt égésterű, kéménybe kötött gázüzemű vízmelegítőjük, cirkójuk vagy kazánjuk van.
Veszélyforrás lehet továbbá minden nyílt lánggal működő, beltérben használt berendezés, például kandalló, cserépkályha, vegyes tüzelésű kazán, olajkályha vagy szabálytalanul használt hordozható gázkészülék.
Fontos különbség, hogy egy elektromos bojler önmagában nem termel szén-monoxidot, mivel nincs benne égés. A zárt égésterű, megfelelően telepített készülékek pedig jóval kisebb kockázatot jelentenek, mert az égéshez szükséges levegőt kívülről kapják, és az égésterméket is zárt rendszeren keresztül vezetik el.
A szén-monoxid-mérgezés hamar ledönti az embert a lábáról (Fotó: Getty Images)
A szén-monoxid-mérgezés első tünetei
A szén-monoxid különösen alattomos, mert színtelen, szagtalan és nem irritálja a szemet vagy a légutakat. Jelenlétét az emberi érzékszervek nem képesek felismerni. A mérgezés kezdeti panaszai ráadásul könnyen összetéveszthetők a hőség, a kiszáradás, egy vírusfertőzés vagy a kimerültség tüneteivel.
Figyelmeztető jel lehet:
- a fejfájás;
- a szédülés;
- a hányinger vagy hányás;
- a gyengeség, álmosság;
- a zavartság;
- a bizonytalan járás;
- a mellkasi fájdalom vagy nehézlégzés.
Súlyosabb mérgezésnél eszméletvesztés, görcsroham, szívritmuszavar és légzésleállás is bekövetkezhet. Különösen gyanús, ha egy helyiségben egyszerre többen – akár a háziállatok is – hasonlóan rosszul lesznek, illetve ha a panaszok a lakás elhagyása után enyhülnek.
Ezt tedd jelzés esetén
A riasztást akkor is komolyan kell venni, ha senki nem érez rosszullétet. A szén-monoxid koncentrációja gyorsan emelkedhet, ezért nem érdemes megkeresni a gáz forrását vagy kivárni, hátha magától elhallgat a készülék.
- Azonnal szólj mindenkinek, és hagyjátok el a lakást.
- Menjetek friss levegőre, majd hívjátok a 112-t.
- Ha ez késlekedés és veszély nélkül megtehető, kifelé menet nyissátok ki az ablakokat, és állítsátok le az érintett berendezést.
- Rosszullét esetén mindenképpen kérjetek mentőt, akkor is, ha a tünetek a szabad levegőn javulni kezdenek.
- Ne menjetek vissza az épületbe addig, amíg a szakemberek ezt nem tartják biztonságosnak.
- A készüléket ne indítsátok újra, amíg gázszerelő, illetve szükség esetén kéményseprő nem vizsgálta át.
Eszméletlen embert csak akkor szabad megközelíteni és kivinni, ha ezt a segítő saját veszélyeztetése nélkül meg tudja tenni. Ellenkező esetben ő is rövid idő alatt mérgezést szenvedhet. A 112 diszpécserének utasításait minden esetben követni kell.
Télen-nyáron életmentő!
A szén-monoxid-érzékelőt egész évben működésben kell tartani, nyáron sem szabad kikapcsolni vagy kivenni belőle az elemet. Megbízható, megfelelő tanúsítással rendelkező készüléket válasszunk, és a gyártó előírásai szerint helyezzük el: ne kerüljön közvetlenül ablak, ajtó, ventilátor vagy szellőzőnyílás mellé. Rendszeresen ellenőrizzük a tesztgombbal, szükség esetén cseréljük az elemet, élettartama végén pedig magát a készüléket is.
A riasztó azonban nem helyettesíti a megelőzést. A nyílt égésterű berendezéseket rendszeresen ellenőriztetni kell, gondoskodni kell a levegő-utánpótlásról, a szellőzőrácsokat pedig tilos letakarni. Ablakcsere, illetve új páraelszívó vagy ventilátor felszerelése után érdemes szakemberrel megvizsgáltatni a lakás légáramlását.
Ha gyanakszol, hogy szén-monoxid van a levegőben: így szellőztess okosan
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!