- Nem véletlen, hogy sok stroke reggel történik.
- Egy gyakori alvászavar jelentősen emelheti a stroke esélyét, mégis sokan nem tudnak róla.
- Mutatjuk, mi áll a háttérben, kik vannak nagyobb veszélyben, és mit tehetünk a megelőzésért.
A legtöbben úgy gondolunk a sztrókra, mint valami váratlan, teljesen kiszámíthatatlan eseményre. Tény, hogy senki sem tudja pontosan megjósolni, kinél és mikor következik be. Kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a stroke kockázata nem ugyanakkora a nap folyamán. Reggel jóval gyakrabban történik meg.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a reggel önmagában veszélyes lenne. Inkább arról van szó, hogy a szervezetünk ilyenkor olyan természetes változásokon megy keresztül, amik egy arra hajlamos embernél növelhetik a stroke kialakulásának esélyét. A jó hír viszont az, hogy ezek közül több kockázati tényező is befolyásolható.
A reggeli órák jelentik a legnagyobb kockázatot
Számos vizsgálat szerint a stroke-ok legnagyobb része a reggeli órákban, nagyjából 6 és 12 óra között következik be. Egyes elemzések alapján a kockázat különösen az ébredést követő első néhány órában emelkedik meg. Ennek több oka is van.
Reggel gyakoribb a sztrók (Forrás: Getty Images/Usplash)
Megemelkedik a vérnyomás
Ébredés után a szervezet aktiválódik. Ennek részeként emelkedik a vérnyomás és felgyorsul a pulzus, hogy felkészítse a testet a nappali aktivitásra.
Egészséges embereknél ez nem jelent problémát.
Akinek azonban magas a vérnyomása, érelmeszesedése vagy más szív- és érrendszeri betegsége van, annál ez a reggeli vérnyomás-emelkedés plusz terhelést jelenthet az erek számára.
Aktív vérlemezkék
A reggeli órákban a vérlemezkék aktivitása is fokozódik. Ez evolúciós szempontból hasznos – például sérülések esetén gyorsabb véralvadást biztosít –, ugyanakkor növeli annak esélyét, hogy vérrög képződjön.
Ha egy ilyen vérrög elzár egy agyi eret, kialakulhat az úgynevezett iszkémiás stroke, amely az összes stroke-eset mintegy 85 százalékát teszi ki.
A hormonok is szerepet játszanak
Reggel magasabb a stresszhormonok – elsősorban a kortizol és az adrenalin – szintje is. Ezek segítenek felébredni, de közben emelik a vérnyomást és fokozzák a szív terhelését is.
Ez ismét csak azoknál jelenthet problémát, akiknél már eleve fennáll valamilyen szív- vagy érrendszeri betegség.
Az alvás közbeni problémák is ilyenkor derülnek ki
Sokan nem is tudják, hogy alvási apnoéban szenvednek. Az ismétlődő légzéskimaradások miatt az éjszaka folyamán csökkenhet a vér oxigénszintje, emelkedhet a vérnyomás, és nőhet a stroke kockázata.
Nem véletlen, hogy a kezeletlen alvási apnoét ma már az egyik fontos, de gyakran fel nem ismert stroke-kockázati tényezőnek tartják.
Kik vannak nagyobb veszélyben?
A stroke bárkinél előfordulhat, de nagyobb az esélye, ha valakinél az alábbiak közül több is fennáll:
- magas vérnyomás,
- cukorbetegség,
- pitvarfibrilláció vagy más szívritmuszavar,
- magas koleszterinszint,
- dohányzás,
- elhízás,
- mozgásszegény életmód,
- kezeletlen alvási apnoé,
- korábbi stroke vagy átmeneti agyi keringészavar (TIA).
Mit tehetsz a kockázat csökkentéséért?
A stroke-ok jelentős része megelőzhető lenne az ismert rizikófaktorok kezelésével.
1. Tartsd rendben a vérnyomásodat
A magas vérnyomás messze a legfontosabb kockázati tényező. Ha gyógyszert szedsz rá, azt mindig az orvos utasításai szerint vedd be, és rendszeresen ellenőrizd az értékeidet.
2. Ne hagyd abba önkényesen a gyógyszereidet
Vérhígítók, vérnyomáscsökkentők vagy koleszterincsökkentők kihagyása jelentősen növelheti a stroke kockázatát.
3. Mozogj rendszeresen
Már napi 30 perc tempós séta is javítja az erek állapotát, csökkenti a vérnyomást és segít kordában tartani a testsúlyt.
A testmozgás segíthet a sztrókmegelőzésben (Forrás: Getty Images/Usplash)
4. Figyelj az alvásodra
Ha hangosan horkolsz, gyakran felriadsz, vagy nappal állandóan álmos vagy, érdemes kivizsgáltatni, nincs-e alvási apnoéd.
5. Ne dohányozz
A dohányzás gyorsítja az érelmeszesedést és fokozza a vérrögképződés kockázatát. Már néhány füstmentes hónap után is mérhetően javul az érrendszer állapota.
Ezeket a jeleket soha ne várd ki
Stroke esetén minden perc számít. Minél hamarabb kezdődik meg a kezelés, annál nagyobb az esély arra, hogy az agyszövet megmenthető.
Jegyezd meg a FAST szabályt:
F (Face – arc): féloldali arcbénulás, félrehúzódó száj.
A (Arm – kar): az egyik kar gyengévé válik vagy a beteg nem tudja felemelni.
S (Speech – beszéd): elmosódott, nehezen érthető beszéd vagy beszédképtelenség.
T (Time – idő): azonnal hívd a 112-t.
Emellett figyelmeztető jel lehet a hirtelen kialakuló látászavar, az egyik oldali zsibbadás vagy gyengeség, az egyensúlyvesztés, illetve a szokatlanul erős, villámcsapásszerű fejfájás is.
Kapcsolódó: Sztrókot okozhat az ismert édesítőszer
Kiemelt kép: Getty Images, belső képek: Getty Images, Usplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!