- Az úgynevezett szabadidő-betegség meglepően sok embert érint a szabadság első napjaiban.
- Nem biztos, hogy a nyaralás alatt kaptad el a vírust.
- Mi áll a jelenség hátterében, kik a legveszélyeztetettebbek, és mit tehetünk azért, hogy elkerüljük?
Hetek, talán hónapok óta várod a nyaralást? Vágod a centit, csomagolsz, éttermeket nézegetsz? Készülsz, agyonhajtod magad a munkahelyeden, hogy mindent befejezz? Emberfeletti erővel letolod a kötelezettségeidet? Remek!
Milyen kár, hogy a szabadság első napján ledönt életed influenzája. Ismerős szituáció?
Bár elsőre balszerencsének tűnik, a jelenség annyira gyakori, hogy külön neve is van. A szakirodalom leisure sicknessnek, vagyis szabadidő-betegségnek nevezi, amikor az ember alighogy lazít egy kicsit, máris lebetegszik. Az okok sokrétűek, a megelőzésért sokat tehetünk.
Miért leszünk betegek éppen a szabadság elején?
Stresszes időszakban a szervezet folyamatos készenléti állapotban működik. Emelkedik az adrenalin és a kortizol szintje, gyorsabb lesz a pulzus, fokozódik az éberség, a test pedig minden energiáját arra fordítja, hogy megbirkózzon a terheléssel.
Amikor viszont hirtelen megszűnik a nyomás – például elkezdődik a szabadság –, ez az egyensúly gyorsan megváltozik. A stresszhormonok szintje csökken, a szervezet pedig átkapcsol pihenő üzemmódba. Sokszor ilyenkor jeleznek be azok a fertőzések vagy gyulladásos folyamatok, amelyeket addig a szervezet fokozott készenléti állapota részben elfedett.
Valójában már napokkal korábban elkezdődhetett a betegség
Ha valaki a nyaralás első napján beteg lesz, könnyen azt hiheti, hogy a szabadság okozta a problémát. Valójában a legtöbb esetben már korábban megfertőződött és csak a lappangási idő vége esik egybe a szabadság kezdetével.
A legtöbb felső légúti vírus lappangási ideje egy-két, olykor három nap. Vagyis elképzelhető, hogy a fertőzés még az utolsó munkanapok egyikén történt, a tünetek pedig éppen akkor jelentkeznek, amikor végre lenne idő pihenni.
Normális esetben szabadságunkon csak a feltöltődéssel kellene törődnünk (Forrás: Getty Images)
A túlterhelés is szerepet játszhat
A szabadság előtti időszak sok munkahelyen különösen intenzív. Ilyenkor a legtöbben gőzerővel próbálunk mindent befejezni, hogy távollétünk alatt ne maradjon elintézetlen feladat.
A hosszabb munkanapok, a kevés alvás, a fokozott mentális terhelés és a tartós stressz együttesen gyengíthetik az immunrendszer működését. Emiatt a szervezet fogékonyabbá válhat a fertőzésekre, és lassabban is reagálhat rájuk.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A leisure sicknessről szóló első nagyobb vizsgálat már több mint húsz éve felhívta a figyelmet arra, hogy vannak emberek, akik szinte minden hétvégén vagy minden szabadság elején hasonló panaszokat tapasztalnak. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a fejfájás, a migrén, a kimerültség, az izomfájdalom, az émelygés, illetve a megfázásszerű tünetek.
Egy frissebb kutatás szerint a panaszok gyakran a szabadság második vagy harmadik napján érik el a csúcspontjukat, majd néhány napon belül enyhülnek. Azt, hogy miért lehetnek egyesek fogékonyabbak a szabadságbetegségre, még vizsgálják.
A személyiség is szerepet játszhat
Kutatások alapján gyakrabban számolnak be leisure sicknessről azok, akik nehezen kapcsolnak ki, akik erősen teljesítményorientáltak, akik sok felelősséget vállalnak, vagy munkaidőn kívül is folyamatosan a feladataikon gondolkodnak.
Ilyenkor a szabadság első napjai valójában átmenetet jelentenek két teljesen eltérő működésmód között. A szervezetnek és az idegrendszernek időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon a pihenéshez.
Mit tehetsz a szabadidő-betegség ellen?
Szakemberek szerint nem feltétlenül a szabadság hosszán múlik a regeneráció, hanem azon, milyen állapotban kezdjük a pihenést.
Néhány egyszerű lépés segíthet:
- ne hagyjunk minden fontos feladatot az utolsó munkanapra;
- lehetőség szerint iktassunk be egy átmeneti napot az utazás előtt;
- már a szabadságot megelőző héten figyeljünk a megfelelő alvásra;
- próbáljuk fokozatosan csökkenteni a munkahelyi terhelést;
- az első napokat ne zsúfoljuk tele programokkal, hosszú utazással vagy intenzív sporttal.
Ha minden óvintézkedésünk ellenére magas láz, erős fájdalom, nehézlégzés vagy elhúzódó panaszok jelentkeznek, nem érdemes a tüneteket a szabadidőbetegség számlájára írni. Ilyenkor ugyanúgy indokolt orvoshoz fordulni, mint az év bármely más időszakában.
Kapcsolódó: Így utazz a nagy melegben, hogy ne betegedj le
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!