- Mindenki csinálja, de társaságban kifejezetten illetlenségnek tartjuk.
- Egy friss kutatás meglepő dolgokra jött rá a hétköznapi szokással kapcsolatban.
- A jelenség akár az agy természetes tisztulási folyamataiban is szerepet játszhat.
Valószínűleg mindannyian tapasztaltuk már, milyen nehéz ellenállni egy ásításnak. Sőt, már az ásításról olvasva vagy beszélve is könnyen elkap bennünket a késztetés. A tudósok évtizedek óta próbálják megfejteni, miért alakult ki ez a különös reflex, de egyértelmű válasz máig nincs.
A legújabb kutatás azonban más megvilágításba helyezheti az egész jelenséget. A vizsgálat során 22 résztvevő agyát és nyaki régióját figyelték MRI-felvételek segítségével. A kutatók azt kérték a résztvevőktől, hogy ásítsanak, vegyenek mély levegőt, próbálják visszatartani az ásítást, illetve lélegezzenek normálisan. Az eredmények szerint az ásítás során jelentősen megváltozott az agyat körülvevő agy-gerincvelői folyadék mozgása.
Mi történik az agyunkban ásítás közben?
Az agy-gerincvelői folyadék rendkívül fontos szerepet játszik a szervezetben. Védi az agyat és a gerincvelőt, tápanyagokat szállít, valamint segít eltávolítani az anyagcsere során keletkező felesleges melléktermékeket.
A kutatók azt figyelték meg, hogy ásítás közben ez a folyadék eltérő módon áramlik, mint normál légzés során. Emellett a vérkeringésben is változás történik: az agyból ideiglenesen több vér áramlik ki, helyet teremtve a friss, oxigéndús vér számára.
A szakemberek szerint ez arra utalhat, hogy az ásítás nem egyszerűen egy nagy levegővétel, hanem egy összetett élettani folyamat.
Milyen folyamatokat indít el az agyban az ásítás?
Az agy saját tisztítórendszerére is hatással lehet
Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb neurológiai felfedezése az úgynevezett glimfatikus rendszer volt. Ez az agy természetes hulladékeltakarító hálózata, amely főként alvás közben működik intenzíven.
Feladata, hogy eltávolítsa az idegsejtek működése során keletkező felesleges anyagokat. Egyes kutatások szerint ennek a rendszernek a romló működése szerepet játszhat az öregedéssel összefüggő idegrendszeri betegségek és a demencia kialakulásában is.
Bár a mostani kutatás még nem bizonyította egyértelműen az összefüggést, a szakértők szerint elképzelhető, hogy az ásítás segíti ezt a természetes tisztítófolyamatot.
Nem szabad túlgondolni az eredményeket
A kutatók hangsúlyozzák, hogy egyelőre korai lenne azt állítani, hogy minél többet ásítunk, annál egészségesebb lesz az agyunk. A vizsgálat kicsi mintán történt, és még számos további kutatásra lesz szükség ahhoz, hogy pontosan megértsük az összefüggéseket.
Az azonban egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az ásítás sokkal összetettebb folyamat, mint korábban gondoltuk. Nem csupán a fáradtság vagy az unalom jele lehet, hanem egy olyan reflex, amely az agy optimális működését szolgálja. Legközelebb, amikor egy ásítást próbálunk elfojtani egy megbeszélésen vagy családi összejövetelen, engedjük meg magunknak inkább. Lehet, hogy az agyunk éppen valami fontos munkát végez a háttérben.
Kapcsolódó: miért gyanús, ha délután túl sokat ásítasz? Olvasd el, mit mond a neurológus!
Fotó: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!