- Belga kutatók szerint a viszketésért felelős idegpályák sokkal összetettebbek, mint gondolták.
- Az újonnan felfedezett molekuláris mechanizmus segíthet leállítani vakarózást.
- A felfedezés új, célzott terápiák előtt nyithat utat a krónikus bőrbetegséggel élő betegek számára.
A viszketés az emberi szervezet egyik legalapvetőbb védekező mechanizmusa. Magát az érzést a bőr szabad idegvégződései érzékelik, majd az úgynevezett C típusú idegrostok továbbítják az agy felé, arra késztetve bennünket, hogy vakarózással, dörzsöléssel reagáljunk az irritációra.
Bár a viszketés és a fájdalom különböző érzékelési élmények, élettani szempontból szoros kapcsolatban állnak egymással.
Hiszen egyrészt mindkettő kellemetlen, másrészt hasonló idegi pályán haladnak, és a helyi érzéstelenítők is egyformán hatnak rájuk. A különbség az, hogy míg a fájdalom hatására ösztönösen elrántjuk az érintett végtagunkat, addig a viszketésre vakarózással reagálunk.
Kikapcsolható a viszketés?
Ha megcsípett egy szúnyog, ha kellemetlen tapintású a ruhánk, és ha valamilyen allergénnel találkozik a bőrünk, a vakarózás hozhat megkönnyebbülést. Csakhogy bizonyos betegségek mellett mit sem ér az egyszeri dörzsölés. Ekcéma, atópiás dermatitisz vagy pikkelysömör esetén a viszketés tartóssá, kontrollálhatatlanná és krónikussá is válhat, ami nemcsak a bőr állapotán, de az életminőségen is érezteti a hatását.
A TRPV4 nevű molekula kulcsszerepet játszhat az ekcéma, a pikkelysömör és az atópiás dermatitisz kezelésében. (Forrás: Getty Images)
A szakértők régóta vizsgálják a viszketés kialakulását és megszűnését szabályozó biológiai mechanizmusokat, és most végre sikerült azonosítani egy idegrendszeri kapcsolót, ami gátat szabhat a szüntelen vakarózásnak. A belga Leuveni Katolikus Egyetem kutatóinak figyelme ezúttal egy TRPV4 nevű molekulára irányult, amely az érző idegsejtekben működve nemcsak a viszketés érzékelésében vesz részt, hanem egyfajta „fékként” is szolgál.
Kapcsolódó: Őrjítő viszketés és rengeteg lemondás – Mit lehet tenni az ekcéma ellen?
A TRPV4 az úgynevezett ioncsatornák családjába tartozik. Ezek az apró molekuláris „kapuk” az érző idegsejtek membránjában helyezkednek el, lehetővé téve az ionok áramlását különböző fizikai vagy kémiai ingerek hatására. A tudomány régóta feltételezte, hogy a TRPV4 szerepet játszik az érintés érzékelésében, azonban az, hogy a viszketéshez is köze lehet, viszonylag újdonságnak számít.
Hogy pontosabb képet kapjanak a molekula idegrendszerben betöltött szerepéről, a kutatók csupán a kísérleti egerek neuronjaiból távolították el a TRPV4-et, és nem a szervezetük teljes egészéből, ahogyan azt korábban tették. Mint kiderült, ezek az állatkák alig vakaróztak, ám ha mégis, a viszketési rohamuk lényegesen tovább tartott, ami dióhéjban annyit tesz, hogy a TRPV4 nemcsak a viszketés érzékelésében vesz részt, hanem abban is segít, hogy az agy felismerje, mikor volt elég.
Miért örülhetünk a felfedezésnek?
„Ez első pillantásra paradoxnak tűnik, de valójában valami nagyon fontosat árul el a viszketés szabályozásának módjáról” – mondta Roberta Gualdani, a brüsszeli Louvaini Egyetem professzora. Az adatok arra utalnak, hogy a TRPV4 szerepe jóval összetettebb annál, mint amit idáig feltételeztek róla – vagyis szervezetünk különböző részein más és más feladatokat láthat el.
Egyrészt a bőrben a viszketés kialakulásáért felel, másrészt az idegrendszerben éppen annak korlátozásában vesz részt. Ezért a kutatók szerint a jövőben nem feltétlenül a molekula teljes blokkolása jelentheti a megoldást, hanem olyan célzott kezelések kifejlesztése, amelyek figyelembe veszik – és kihasználják – a TRPV4 korlátozó hatásait, ami nagy előrelépést jelentene a krónikus viszketéssel járó bőrbetegségek gyógyításában.
Ez is érdekelhet: Kikészít, hogy folyton viszket a bőröd? Ez állhat a háttérben
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!