A különböző életszakaszoknak megvannak a maga örömei, és a maga kockázatai. Megkérdeztük a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetőjét, hogy melyik korosztálynál milyen testi-lelki rizikófaktorokra kell különösen ügyelni. A húszasok kapcsolati nehézségeitől az ötvenesek szív- és daganatos rizikóján át az időskori magányig: fontos, gyakorlati útravaló minden generációnak.
Rizikófaktorok korosztályonként
20 évesen: Ne veszítsük el a valódi kapcsolatokat!
A húszas éveikben járóknál az egyik legnagyobb problémának a társas kapcsolatok hiányát látom. Azt érzékelem, hogy teljesen elhid
egülnek egymástól, nehezen teremtenek valódi barátságokat, mert az okostelefonok átveszik a személyes kapcsolódások helyét. A másik, ami miatt kifejezetten aggódom, az a hétvégi vagy alkalomszerű, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás a bulizások során, illetve a kábítószer. Nagyon féltem a fiatalokat, mert a szerfüggőség egyre komolyabb probléma.
A digitális térben való folyamatos jelenlét nemcsak a személyes kapcsolatokat gyengíti, hanem az önértékelést is torzíthatja. A közösségi média összehasonlítási kényszert, szorongást és figyelemzavart is okozhat. Fontos a tudatos képernyőhasználat, a „digitális detox” időszakok beiktatása, valamint az, hogy a fiatalok megtanuljanak offline is kapcsolódni. Ebben az életkorban gyakori az identitáskeresésből fakadó bizonytalanság, a szorongás és az önértékelési zavarok megjelenése is, amelyekkel érdemes tudatosan foglalkozni, szükség esetén szakember segítségét kérni.
30 évesen: a mozgás háttérbe szorulása
A harmincas éveikben járóknál visszatérő probléma a pályaválasztás; sokan ebben az életkorban szembesülnek azzal, hogy nem jó munkát választottak, és emiatt magukban őrlődnek, pedig még lenne lehetőségük és idejük váltani, és olyan szakmát találni, amit valóban szeretnek. A karrierépítés időszaka gyakran együtt jár fokozott stresszel és kiégéssel. A folyamatos teljesítménykényszer és a munka–magánélet egyensúlyának felborulása hosszú távon mentális és fizikai problémákhoz vezethet.
A másik fontos dolog, amire figyelniük kellene, az a rendszeres testmozgás.
Ahogy családot alapítanak és építik a karrierjüket, sokan hajlamosak teljesen abbahagyni a sportolást.
A mozgáshiány mellett ebben az életkorban már megjelenhetnek az első anyagcsere-problémák is, például az inzulinrezisztencia vagy a magas vérnyomás. Ezért fontos a rendszeres szűrővizsgálatok beiktatása, valamint az ülő életmód tudatos csökkentése.
40 évesen: fókuszban a család
A negyvenes éveikben járókról azt gondolom, hogy ha van családjuk, akkor azt meg kell próbálniuk egyben tartani. Ez nyilván jár egyfajta lemondással, és szükség van csiszolódásra is, de rengeteget számít a jó párkapcsolat.
Azt is fontosnak tartom, hogy vállaljanak gyereket.
Amikor ezt mondom, mindig konkrét betegeket látok magam előtt; sokan mondták nekem korábban, hogy nem kell gyerek, élni akarnak, utazni, szórakozni, aztán az ötvenes éveikbe lépve felismerik, hogy kifutottak az időből, és ezt már nagyon sajnálják.
Soha nem szembesítem őket azzal, hogy erről régen sokat beszéltünk, de nagyon rossz látni, hogy ez milyen fájdalmat jelent a későbbiekben. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem mindenki életútja azonos: a kiegyensúlyozott élet nem kizárólag a gyermekvállaláson múlik, hanem a stabil emberi kapcsolatokon és az egyéni célok megtalálásán is.
Ebben az életkorban kiemelten fontos az egészségmegőrzés tudatos felépítése is. A rendszeres szűrések – például koleszterinszint, vércukor, vérnyomás ellenőrzése – segíthetnek a későbbi betegségek megelőzésében.
50 évesen: túlterheltség, alkohol, egészségtudatosság
Az ötvenes évek nagyon veszélyes életkor, különösen a férfiak számára. Sokat dolgoznak, nagyon stresszesek, és komoly problémává válik az alkohol, amit eleinte stresszoldásra használnak, aztán a mindennapjaik részévé válik. Keveset mozognak, keveset alszanak, egészségtelenül táplálkoznak, így ebben az életkorban már megjelennek a kardiovaszkuláris betegségek. Nagyon sok az infarktus és a daganatos megbetegedés, köztük a vastagbélrák is.
Ebben az életkorban különösen nagy szerepe van a megelőzésnek: a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és az alkoholfogyasztás csökkentése jelentősen mérsékelheti a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek kockázatát. Az emlő-, vastagbélrák-, prosztatarák-szűrésre mindenképpen el kell menni. Ha valakinek hajlama van rá, mert a családjában is sok volt a daganatos megbetegedés, annak még hamarabb el kell kezdenie a szűréseket.
60 évesen: krónikus betegségek, magány
A hatvanas éveikben járóknak nagyon nehéz feldolgozniuk, hogy megjelennek a krónikus betegségek, és sajnos ebben a korosztályban fokozatosan nő a depresszióval küzdők száma is. A magány az egyik legnagyobb probléma, pedig lenne többféle lehetőség: idősek klubja, utazások, rendezvények, mégis sokan inkább otthon ülnek, és náluk megjelenik az elhízás, a szerfüggőség, a depresszió, az alvászavar.
A mentális egészség megőrzése ebben az életkorban legalább olyan fontos, mint a testi állapot.
A depresszió nem az öregedés természetes velejárója, ezért fontos, hogy a tüneteket komolyan vegyék, és szükség esetén segítséget kérjenek.
Az aktív életmód – akár könnyű mozgás, közösségi programok vagy tanulás – bizonyítottan javítja az életminőséget és csökkenti a betegségek súlyosbodásának esélyét. Ebben az életkorban, ha van betegség, azt el kell fogadni, szembe kell vele nézni, és aktívan részt kell venni a gondozásban – csak így lehet rajta felülkerekedni.
70 évesen: nem kell egyedül maradni
A hetvenes korosztályban már gyakran megjelenik az élettárs elvesztése, ezt komoly problémának látom. A veszteségek feldolgozása mellett fontos új kapaszkodókat találni: közösségekhez csatlakozni, családi kapcsolatokat erősíteni vagy akár új hobbikat kialakítani.
Ez is érdekelhet: Járványszerűen terjed a főleg férfiakat veszélyeztető kór, a magány
Vannak jó példák a betegeim között arra, hogy családi támogatással, barátokkal, vagy akár egy gondozónő segítségével ki lehet húzni valakit abból az állapotból, amit egy társ elveszítése jelent. Sok esetben ez az életkor lehetőséget ad arra is, hogy az ember újraértékelje az életét, és olyan tevékenységekre koncentráljon, amelyek örömet okoznak.
Ebben az életkorban erősödnek a kardiovaszkuláris betegségek is, különösen a férfiaknál, de azt is látom, hogy aki megéri a nyolcvanat, annál sokszor már egy jobb időszak következik.
80 felett: az elesés és az ingerszegény élet
Nyolcvan felett az elesés okoz nagyon sok problémát, ezért különösen fontos a mozgás, a csontritkulás szűrése, és az, hogy a kor előrehaladtával is aktívak maradjunk. Az otthoni környezet biztonságossá tétele (elesések megelőzése, kapaszkodók, megfelelő világítás) szintén kulcsfontosságú ebben az életkorban.
A demenciának rengeteg oka lehet, a táplálkozás és az elhízás is közrejátszhat, de az egyik legjelentősebb oknak azt tartom, ha valaki ingerszegény környezetben él. A szellemi aktivitás fenntartása – például olvasás, beszélgetések, játékok vagy tanulás – segíthet lassítani a kognitív hanyatlást. Ebben az életkorban is szükség van célokra és társas támogatásra.
Bár minden életkornak megvannak a maga kockázatai, a tudatosság, a megelőzés és az aktív életmód minden szakaszban jelentősen javíthatja az életminőséget. Az egészség megőrzése nem egy adott életkor feladata, hanem egy életen át tartó folyamat.
Kapcsolódó: 5 hétköznapi hiba, ami miatt a sürgősségin köthetsz ki – és egyik sem extrém sport
Kiemelt kép: Canva
