- A menopauza során tapasztalt hormonális változások hatással lehetnek a mindennapi működésre.
- Gyakori tünet az agyköd , amely koncentrációs és memóriazavarokkal járhat.
- Az étrend-kiegészítők szerepét már vizsgálják a tünetek enyhítésében, az egyik különösen ígéretes.
A menopauza idején tapasztalt kognitív tünetek – például a memóriazavarok, a koncentráció nehézsége vagy az úgynevezett mentális köd – ma már jól ismert jelenségek. A háttérben elsősorban hormonális változások állnak: az ösztrogénszint csökkenése közvetlen hatással van az agy működésére, különösen azokra a területekre, amelyek a memóriáért és a végrehajtó funkciókért felelősek.
Kapcsolódó: Meglepő sport segíthet a változókor alatt
Ezt a hatást gyakran tovább erősíti az alvásminőség romlása, amely szintén gyakori a perimenopauza és menopauza időszakában.
Az alváshiány önmagában is jelentős kognitív teljesítménycsökkenéssel járhat, ami tovább súlyosbíthatja az agyköd élményét.
A jelenség tehát komplex: hormonális, neurológiai és életmódbeli tényezők együttesen alakítják. Éppen ezért a megoldások keresése is több irányból történik – az életmódváltástól a célzott kiegészítőkig.
Kreatin: több mint sportkiegészítő?
A kreatinról sokáig elsősorban az izomnövelés és a sportteljesítmény kapcsán beszéltek. Valójában azonban az egyik legjobban kutatott étrend-kiegészítők közé tartozik, és az utóbbi években egyre több figyelem irányul a lehetséges idegrendszeri hatásaira is.
A kreatin egy természetes vegyület, amely kis mennyiségben megtalálható például a vörös húsokban és a halakban, de a szervezet is előállítja.
Fő szerepe az energiatermelés támogatása: részt vesz az ATP (adenozin-trifoszfát) újratermelésében, amely a sejtek – így az agysejtek – alapvető energiaforrása. Ez a mechanizmus adja a kulcsot ahhoz, miért merült fel a kreatin mint lehetséges kognitív támogató.
Javíthatja a kognitív teljesítményt
Bár a menopauzás agyköd kifejezetten még kevéssé kutatott terület a kreatin szempontjából, több kapcsolódó vizsgálat is ígéretes eredményeket mutat:
Egy, a Food Science & Nutrition folyóiratban megjelent kisebb tanulmány szerint hosszú Covidban szenvedő betegeknél hat hónapos kreatin-kiegészítés után jelentősen csökkent az agyköd.
Nagyobb dózisú kreatinbevitel segíthet mérsékelni az alváshiány okozta kognitív hanyatlást (Fotó: Canva)
Más kutatások arra utalnak, hogy a kreatin csökkentheti a mentális fáradtságot és javíthatja a kognitív teljesítményt. Vizsgálták Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél is, ahol javuló kognitív pontszámokat figyeltek meg. Egyes eredmények szerint depresszió kezelésében kiegészítő terápiaként is hasznos lehet.
Kapcsolódó: Mit ne együnk 40 felett, hogy az elménk is friss maradjon?
Különösen érdekesek azok a vizsgálatok, amelyek az alváshiány hatásaira fókuszálnak. Egy friss tanulmány azt állítja: egy nagyobb dózisú kreatinbevitel segíthet mérsékelni az alváshiány okozta kognitív hanyatlást – ami közvetlenül kapcsolódik a menopauza során gyakori alvászavarokhoz.
Így hat a menopauza-agyra
A kreatin az agy energiaháztartásában játszik szerepet. Segít fenntartani a foszfokreatin- és ATP-szintet – még olyan helyzetekben is, amikor a szervezet stressz alatt áll, például alváshiány esetén.
Mivel az agy rendkívül energiaigényes szerv, már kisebb zavarok az energiaellátásban is érezhető kognitív tüneteket okozhatnak:
lassabb gondolkodást, koncentrációs nehézséget vagy mentális fáradtságot.
Fontos szempont az is, hogy a kutatások szerint a nők általában alacsonyabb kreatinraktárakkal rendelkeznek, mint a férfiak. Ez felveti annak lehetőségét, hogy bizonyos esetekben kifejezetten jól reagálhatnak a pótlásra. Mindez releváns lehet a menopauzás agyköd szempontjából, jóllehet még nincs kifejezetten menopauzás nőkre fókuszáló, nagyszabású kutatás a témában.
Mennyi kreatint fogyasszunk?
A legtöbb szakértő napi 3–5 gramm kreatin bevitelét javasolja, mivel ezt a dózist vizsgálták a leggyakrabban. Az újabb, kognitív hatásokat elemző kutatások azonban időnként ennél magasabb dózisokat is alkalmaznak.
Fontos hangsúlyozni: étrend-kiegészítő szedése előtt mindig érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni, különösen menopauza idején, amikor más egészségügyi tényezők is szerepet játszhatnak.
Kapcsolódó: 10 hajmeresztő tünet, ami a menopauzához köthető
Kiemelt kép: Getty Images
