• A sült krumpli régóta vitatott élelmiszer a szakértők körében. 
• Ha mértékletességre törekszünk, illetve jól készítjük el, nem szükséges lemondani róla. 
• De mi történik, ha nem a legegészségesebb módon készül? Milyen kockázatokat rejthet a sült krumpli, és mire figyeljünk sütés-főzés során, ha burgonyát szeretnénk köretként fogyasztani?

Megfizethető, sokoldalú, jelentős mennyiségű energiát biztosít, és szinte pillanatok alatt finom fogásokat varázsolhatunk belőle – a világon aligha akad népszerűbb köret a krumplinál. Népszerűség azonban ide vagy oda, a burgonya egészségügyi szempontból nem minden esetben ártalmatlan.  

Mi a baj a krumplival?

Önmagában a burgonya kifejezetten értékes alapanyag: rostokat, káliumot és vitaminokat is tartalmaz. A gond inkább azzal van, ami a konyhában történik vele. Amikor a burgonyát bő, forró olajban sütik, a magas hőmérséklet és a keményítő találkozása olyan kémiai folyamatokat indít el, amelyek során új vegyületek keletkeznek. Ilyen például az akrilamid, amely nagy mennyiségben kedvezőtlen hatással lehet a szervezetre.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2015-ben tudományosan alátámasztott véleményt adott ki az élelmiszerekben előforduló akrilamidról. Ebben megerősítette a korábbi értékeléseket, melyek szerint az élelmiszerekben jelenlévő akrilamid lehetségesen megnöveli a rák kialakulásának kockázatát a fogyasztók minden korcsoportjában, beleértve a gyerekeket is. 

A sült krumpli pillanatok alatt megemeli a vércukrot, inkább együk főtt, kihűlt formában (fotó: Pixzolo Photography/Unsplash)

Az akrilamid szénhidráttartalmú élelmiszerekben keletkezik azok magas hőmérsékleten (120 °C felett) történő hevítésekor (sütés, pörkölés, grillezés), alacsony nedvességtartalomnál. A sült burgonya, a kávék, a kekszek és a kenyerek az akrilamid fő étrendi beviteli forrásai – olvasható a NÉBIH weboldalán. 

Kapcsolódó: Depressziót okozhat, ha túl sok sült krumplit eszünk?

A sütés során ráadásul úgynevezett glikációs végtermékek (AGE-k) is kialakulhatnak. Ezek akkor jönnek létre, amikor a cukrok enzimek nélkül kötődnek fehérjékhez vagy zsírokhoz. A kutatások szerint ezek a vegyületek hozzájárulhatnak a gyulladásos folyamatok, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.

A ketchup tovább ronthat a helyzeten

A sült krumpli mellé gyakran ketchup is jár, ami elsőre ártalmatlan választásnak tűnik. A legtöbb bolti termék azonban glükóz-fruktózszirupot és hozzáadott keményítőt is tartalmaz. Ez a kombináció – a sült, keményítőben dús köret és az édes szósz – gyors vércukorszint-emelkedést, fokozott gyulladásos reakciókat és kedvezőtlen anyagcsere-hatásokat idézhet elő.

Le kellene mondanunk a sült krumpliról?

Sento Segarra gyógyszerész és egészségügyi újságíró szerint a sült krumpli nem tiltólistás étel, de érdemes mértékkel fogyasztani. Ha csak alkalmanként kerül a tányérra – például egy hétvégi étkezés részeként –, nagyszerű kiegészítője lehet az egészséges, kiegyensúlyozott étrendnek.

A burgonya értékes tápanyagokat – például káliumot és C-vitamint – tartalmaz, ezért kár lenne teljesen lemondani róla. Ha legfeljebb hetente egy-két alkalommal kerül a tányérra, zöldségekkel is kiegészítjük, és inkább sütőben vagy air fryerben, olaj hozzáadása nélkül készítjük, esetleg héjában főzzük meg, akkor a fogyasztása sem jelent különösebb egészségügyi kockázatot.

Azonban, ha heti két alkalomnál is többször majszolunk belőle, és bő zsiradékban sütjük ki, a szív- és érrendszeri betegségek, az anyagcserezavarok és a súlygyarapodás kockázata is magasabb lehet.

Ez is érdekelhet: Így hozhatjuk ki a legtöbbet a krumpliból

Kiemelt kép: Getty Images