• Miért veszélyes, hogy sokan csak panasz esetén fordulnak orvoshoz?
• Miért csökken az elvégzett szűrővizsgálatok száma? 
• Erre kell figyelni! 

A 65 év feletti lakosság egészségügyi kockázatai világszerte jelentősen nőnek, miközben egyre több olyan szűrés érhető el, ami bizonyítottan életet menthet. Ennek ellenére a szűréseken való részvételi arány itthon még mindig alacsony. Több ok is hozzájárul ahhoz, hogy a korosztály lemarad a korai felismerés lehetőségéről.

Nem megyünk szűrésre

A magyar lakosság általános részvételi aránya a szervezett szűréseken kimondottan alacsony. Az emlőszűrésen például a megjelenési arány mindössze 40%, szemben a svéd 95%-kal. Ez a tendencia a vastagbélszűrésre is jellemző, holott ez a vizsgálat 50–70 év között ingyenes, és kifejezetten alkalmas lenne a daganatok korai felismerésére. A daganatos betegségek jelentős része hosszú ideig tünetmentes, így

sokan csak panasz esetén fordulnak orvoshoz — csakhogy ekkor gyakran már előrehaladott a betegség.

A hozzáférési nehézségek és a hosszú várakozási idők tovább gyengítik a motivációt, miközben az ellátórendszert épp a késői felismerés terheli meg leginkább. A későn felismert daganatok egyszerre rontják a túlélési esélyeket és növelik az egészségügyi rendszer terheit. 

Komoly veszély a vastagbéldaganat

A vastagbélrák Magyarországon az egyik leggyakoribb daganattípus az 50 év feletti lakosság körében, és előfordulása 65 év felett tovább nő. A betegség sok esetben évekig tünetmentes, ezért gyakran csak előrehaladott állapotban derül ki, amikor a kezelés már kevésbé hatékony.

A szervezett vastagbélszűrés 50–70 éves kor között kétévente ingyenesen elérhető, akár otthoni mintavételes teszttel is. A vizsgálat életet menthet, mert a vastagbélrák gyakran csak előrehaladott állapotban okoz tüneteket, miközben a korai felismerés jelentősen javítja a túlélési esélyeket.

A vastagbélrák esetében kulcsfontosságú a korai felismerés (Fotó: Canva)

A magyar adatok szerint azonban a részvételi arány alacsony. Sokan csak panasz jelentkezésekor fordulnak orvoshoz, holott a szűrés célja éppen a tünetmentes esetek felismerése lenne. A késlekedés azonban idősebb korban súlyosabb következményekkel járhat, hiszen a daganatok 65 év felett a leggyakoribbak.

Menjünk el a szűrésekre!

Ugyanakkor a helyzet javítható. Az első és legfontosabb lépés, hogy a 65 év felettiek (akkor is, ha hivatalos behívót nem kapnak) kérjék a háziorvostól a vastagbélszűrést, amely ingyenesen és viszonylag egyszerűen elvégezhető. A korszerű otthoni mintavételes tesztek (FIT-teszt) a tünetmentes esetek jelentős részét képesek korán kiszűrni, így érdemes kezdeményezni a vizsgálatot.

A vastagbélszűrés mellett ajánlott rendszeresen ellenőriztetni a vérnyomást, a vércukor- és koleszterinszintet is, mivel ezek a szív- és érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati mutatói, és ezek a betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak. A panaszok (például vér a székletben, hirtelen változó székelési szokások, megmagyarázhatatlan hasi fájdalom) pedig nem érdemes kivárni, mert a korai diagnózis növeli a kezelhetőség esélyét.

Kapcsolódó: Ezért költünk százezreket magánorvosra

Kiemelt kép: Getty Images