• Balszerencse, vagy tudatos csomagolástervezés?
• Mit írnak elő a gyógyszerbiztonsági szabályok a betegtájékoztatóról?
• És vajon a gyártók, vagy inkább a saját agyunk „tréfál meg” minket?

A gyógyszeres doboz felnyitásakor rendre a betegtájékoztatóba ütközünk, így felmerül a kérdés, hogy ez vajon Murphy törvénye, vagy valamiféle összeesküvés. Egy kedves ismerősöm a következőt írta ki nemrég a Facebookra: „az év eddigi legnagyobb sikere: életemben először nem a használati útmutatós oldalon nyitottam ki a gyógyszeres dobozt.” A kommentek azonnal záporozni kezdtek, volt aki szerint ezt a sikert azonnal ki kell tenni LinkedInre mások a Ló évét, illetve a repülőrajtot látták a dologban, de mindenki egyet értett, hogy ez valóban kivételes szerencse.  

Nem véletlen: gyógyszerbiztonsági kérdés

A gyógyszerek csomagolását nem esztétikai, hanem biztonsági szempontok szerint tervezik. Az európai szabályozás – például az European Medicines Agency (EMA) iránymutatása – előírja, hogy a betegtájékoztatónak minden dobozban kell lennie, és a beteg számára hozzáférhetően kell elhelyezni. 

A hangsúly tehát azon van, hogy az információ ott legyen, amikor szükség van rá. Több szakmai és sajtóforrás  rámutat: a tájékoztatót gyakran tudatosan a nyitási oldal közelébe helyezik. A logika egyszerű: mielőtt a tablettához nyúlnánk, találkozzunk az adagolással, az ellenjavallatokkal és a figyelmeztetésekkel. Gyógyszerészek is rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a betegtájékoztató nem „felesleges papír”, hanem a gyógyszerbiztonság része.

A másik fontos tényező a doboz fizikai kialakítása. A két vége általában nem teljesen egyforma: az egyik oldalon gyakran dombornyomással vagy nyomtatva szerepel a lejárati idő és a gyártási szám, a másik oldal sima, ragasztott vagy egyszerű füllel záródik. A szakmai ajánlás szerint a sima oldalon érdemes bontani, hogy a dátum és a gyártási szám sértetlen maradjon – ezekre később is szükség lehet. 

Kapcsolódó: Gyógyszermaradványok a hazai vizekben – Ezért nem szabad kidobni az orvosságokat

A betegtájékoztatót ráadásul a gyártási logika miatt is sokszor a „sima” oldalról helyezik be, mert ott nem zavarja a dombornyomást és a jelöléseket. Vagyis ha szabályosan, a szakmai javaslat szerint nyitjuk ki a dobozt, jó eséllyel először a hajtogatott papírral találkozunk.

A pszichológia is rátesz egy lapáttal

A jelenségnek azonban van egy másik oldala is; a szelektív memória miatt azokra az esetekre emlékszünk, amikor bosszankodunk. Amikor a „jó” oldalon nyitjuk ki a dobozt, az nem marad meg élményként, de amikor az U-alakban behajtott papírba ütközünk, az igen.

A közösségi médiában a téma meglepően népszerű: Reddit-fórumokon, Facebook posztokban és kommentekben ventillálnak a felhasználok, de akadnak önjelölt szakértők is, akik TikTok-videóban tárják a világ elé a „life hacket” ami segít eltalálni a jó oldalt. 

Bármennyire is bosszantó, a rendszer végső soron a mi érdekünket szolgálja. A betegtájékoztató elolvasása nem adminisztratív teher, hanem egészségbiztonsági minimum. Lehet, hogy nem ez lesz az év legnagyobb LinkedIn-sikere, de hosszú távon mégis a saját érdekünk, hogy először a papírral találkozzunk.

Kapcsolódó: Ez a 3 népszerű fűszer gátolhatja a gyógyszereid felszívódását

Kiemelt kép: Getty Images