• A szív-és érrendszeri betegségek világszerte milliókat érintenek.
• Tényleg veszélyes lehet a keringésünkre a hirtelen mozdulat? 
• Így kelj fel reggel, ha vigyázol az egészségedre. 

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, emberek millióinak életét befolyásolva nap mint nap. A megelőzés jelentősége tehát óriási. A legtöbb szív- és érrendszeri katasztrófa életmódbeli tényezőkkel részben megelőzhető lenne.

Szakemberek hosszú idő óta figyelmeztetnek arra, hogy a mindennapi rutin apróságai is képesek befolyásolni a szív terhelését, a vérnyomás szabályozását vagy az agyi keringést. Emiatt különösen fontos, hogy időről időre felülvizsgáljuk szokásainkat. Pláne a reggelieket, hiszen ébredéskor még érzékenyebb állapotban van a szervezetünk.

Rémhírek a reggeli rutinról

Az elmúlt években újra és újra felbukkantak olyan közösségi médiás posztok, amelyek azt állítják, hogy aki rendszeresen túl gyorsan kel fel az ágyból, az nagyon megterheli a keringését, ami hosszú távon akár súlyos következményekkel is járhat. Ezek a figyelmeztetések gyakran részletes „életmentő szabályokat” is tartalmaznak. Például azt, hogy ébredés után kötelező kilencven másodpercig feküdni, ülni, majd várakozni, különben a szervezet „sokkot kap”.

A tudományos bizonyítékok természetesen nem erősitik meg ezeket a vélekedéseket. Nincs adat a hirtelen felkelés és a stroke, szívinfarktus vagy hirtelen szívhalál közötti ok-okozati összefüggésre. Ráadásul szakértők szerint semmi nem is utal arra, hogy ez a reggeli mozdulat bármilyen életveszélyes kardiovaszkuláris eseményt váltana ki. 

Miért baj, ha hirtelen kelünk fel? 

Az elterjedt tévhit oka, hogy bár a drámai figyelmeztetések túlzóak, a hirtelen felkelés valóban okozhat kellemetlenségeket. Ennek fő oka, hogy a test fekvő helyzetből hirtelen felállva nem képes elég gyorsan alkalmazkodni a gravitációhoz. Ilyenkor leeshet a vérnyomás, ami szédüléshez, szapora szívveréshez, bizonytalansághoz vagy akár ájuláshoz  is vezethet.

Orvosok szerint ez leginkább időseknél vagy alacsony vérnyomásúaknál fordul elő ilyesmi, és bár kellemetlen és akár veszélyes is lehet egy esetleges esés miatt, nem okoz stroke-ot vagy szívleállást.

A sztrók többnyire teljesen váratlanul csap le (Fotó: Getty Images)

Emellett létezik egy kevésbé ismert, de sokak által tapasztalt fizikai jelenség is: az izmok reggelre megmerevedhetnek, a gerinc és a környező szövetek pedig feszesebbek lehetnek, hiszen órákon át mozdulatlanul pihentünk.

A kutatók szerint a túl gyors mozdulatok ilyenkor akár izomhúzódást, nyak- vagy derékfájdalmat, sőt megterhelő esetben porckorong‑panaszokat is okozhatnak. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a keringésnek is idő kell, hogy alkalmazkodjon: a vérnyomás, az agyi véráramlás és a pulzus nem vált pillanatok alatt nappali üzemmódba. 

Felesleges rohanni

A tévhitekkel ellentétben tehát nem a szívroham vagy a stroke jelent valós veszélyt, hanem az, hogy a hirtelen felkelés instabillá teheti a testet. A szédülés miatt eleshetünk, beüthetjük valaminket, vagy átmenetileg zavartnak érezhetjük magunkat. Ráadásul a mentális oldal sem elhanyagolható. Ha reggelente azonnal kiugrunk az ágyból, az fokozhatja a reggeli stresszt, növelheti a szorongást, és nehezebbé teheti a nap első óráját.

A lassabb átmenet tehát nem csak a test, hanem az idegrendszer számára is kedvezőbb. Segít csökkenteni a reggeli feszültségszintet és stabilabbá teszi a napindítást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a fokozatosság a kulcs. Lessük el a cicáktól a felkelés egészséges módját. Ébredés után pislogjunk párat lassan, majd nyújtózzunk meg alaposan és csak ezután keljünk ki az ágyból, de ekkor se hirtelen mozdulatokkal. 

Kapcsolódó: Így előzhetjük meg a sztrókot!

Kiemelt kép: Getty Images