- Egy észak-európai kutatás szerint a hálószoba rendszeres szellőztetésének hiánya növelheti az egészségügyi panaszok kockázatát, különösen az idős embereknél.
- A megoldás egyszerűbb, mint hinnénk.
- Mutatjuk, miért nem érdemes megfeledkezni a hálószoba szellőztetéséről sem.
A szellőztetés általában rutinszerű mozzanat – ahogyan a lakás számtalan pontján, úgy a hálószobában is. Egyes háztartásokban viszont különféle okok miatt gyakori jelenség, hogy a hálóhelyiség ablakai zárva maradnak, mondván: „ne menjen ki a meleg” vagy „nehogy megfázzunk”.
Pedig az éjszakai levegőminőség különösen fontos, amelyre nemrég egy észak-európai kutatás is felhívta a figyelmet. Az új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a rendszeres szellőztetés hiánya az idős emberek esetében nemcsak rosszabb alvásminőséget, hanem hosszabb távú egészségügyi kockázatokat is jelenthet.
Egy csendes ellenség: a zárt, szellőzetlen hálószoba
Természetesen előnyös, ha figyelünk a hálószobai higiéniára. A látható rend és tisztaság azonban nem minden esetben egyenlő az egészséges környezettel.
Korábbi kutatások igazolják, hogy néhány órányi alvás után jelentősen romlik a levegő minősége a zárt helyiségekben. A szén-dioxid-szint emelkedik, a páratartalom nő, a nedvesség és a mikroszkopikus porszemcsék pedig a térben maradnak.
Egy fiatal, egészséges tüdő könnyebben megbirkózik ezzel, legfeljebb enyhe reggeli bágyadtság, tompaság és/vagy fejfájás jelentkezhet. Egy 75 év feletti, sérülékenyebb légutakkal, gyengébb szívműködéssel vagy krónikus betegségekkel élő ember esetében viszont ugyanaz a levegőminőség jóval ártalmasabb is lehet.
A hálószoba rendszeres szellőztetése kulcsfontosságú szerepet játszik az egészségmegőrzésben (Fotó: Unsplash/nine koepfer)
Az észak-európai kutatók több mint 800 idős embert követtek öt éven keresztül, eltérő életmóddal és alvási szokásokkal. Azok, akik ritkán vagy egyáltalán nem szellőztették a hálószobájukat:
- gyakrabban küzdöttek légzőszervi panaszokkal, enyhe légszomjjal, szájszárazsággal,
- sokszor riadtak fel éjszaka,
- többször is ágynak estek tüdőgyulladással,
- és nagyobb arányban használtak altatókat is.
Az egészségügyi panaszok többnyire nem egyik napról a másikra jelentkeztek, hanem egy lassú, fokozatosan erősödő folyamat részeként. Egy 79 éves résztvevő például arról számolt be, hogy egyszerűen nem volt kedve reggel kinyitni az ablakot, hiszen túlságosan hidegnek érezte a levegőt. Vastag paplan alatt, csukott ajtó és ablak mellett aludt, mígnem az évek alatt egyre nehezebbé váltak az éjszakák, és egyre több gyógyszert kellett szednie.
Kapcsolódó: Hogyan szellőztessünk helyesen a ködös, hideg időben?
Az orvosok sokáig nem tudták, mi állhat a sűrűsödő egészségügyi panaszok hátterében. A kutatás végre rámutatott a nyugtalanító összefüggésre: a hálószoba egyfajta zárt „tartállyá” vált, amely minden este újratöltődött használt, rossz minőségű levegővel.
A vizsgálat ráadásul egy másik érdekes összefüggést is felvetett: a rosszul szellőző hálószobák és az enyhe kognitív hanyatlás között is kimutatható volt a kapcsolat, ami minden bizonnyal az alacsony oxigénszint és a rossz alvásminőség részeként alakulhatott ki. Vagyis a hálószoba – ami alapvetően a regeneráció helyszíne kellene, hogy legyen – könnyen kimerítheti a szervezetet, amennyiben nem szellőztetjük rendszeresen.
A megoldás egyszerűbb, mint hinnénk
A kutatók szerint már napi kétszeri, nagyjából 10–15 perces szellőztetés is hatalmas segítség lehet. Ráadásul nem feltétlenül szükséges huzatot csinálni, és nem kell teljesen kihűteni a lakást sem. Bőven elég, ha reggel és este résnyire nyitva hagyjuk a hálószoba ablakát – lehetőség szerint tárjuk ki teljesen a szobaajtót is, hogy a levegő átjárja a teret.
A szoba hőmérséklete ilyenkor legfeljebb csak 1–2 fokkal csökkenhet, miközben a levegő minősége számottevően javul. Idősebb emberek esetében ez az apró szokás jelentősen javíthatja az alvásminőséget, csökkentheti a légzőszervi panaszokat, és mérsékelheti a szervezet éjszakai terhelését is.
Ne felejtsük el, hogy az életkor előrehaladtával csökken a tüdő rugalmassága, gyakoribbak a szív- és érrendszeri problémák, gyengül az immunrendszer, és sokaknál fennáll a cukorbetegség, illetve más krónikus betegség kockázata is, így pedig mindig aprónak tűnő pluszterhelés is sokat nyomhat a latba.
A levegő minősége nem egy látványos dolog – és épp ettől lehet veszélyes is. Nem fáj, nem okoz azonnali rosszullétet, hosszú távon mégis kimerítheti a szervezetet, különösen idősebb korban. Teljesen érthető, hogy télen senki sem akarja kiengedni a meleget a lakásból, a tartósan zárt ablakok azonban könnyen levegőtlenné, dohos szagúvá tehetik a helyiségeket. A felgyülemlő pára ráadásul penész kialakulásához is vezethet, ami csak tovább ronthat az egészségen.
Ez is érdekelhet: Egy szellőztetési módszer Németországból, ami télen is beválik
Kiemelt kép: Getty Images
