- A váratlan telefonhívás sokaknál valódi szorongást vált ki – különösen a fiatalabb generációknál.
- A háttérben állhat kontrollvesztés-érzés, teljesítményszorongás vagy akár korábbi rossz tapasztalat is.
- Jó hír: a telefonpara fokozatos gyakorlással és tudatos gondolkodással jelentősen csökkenthető.
Ma már sokak számára egy váratlan telefonhívás nem a kapcsolódás természetes formája, hanem valóságos pánikhelyzet. A csörgés kizökkent a kontrollált, „átgondolható” kommunikáció világából, és azonnali jelenlétet követel. Miközben a technológia soha nem látott kényelmet kínál – látjuk, ki keres, lenémíthatjuk a készüléket stb –, a telefonálás sokakban feszültséget kelt.
Ezért szorongunk, ha telefonálnunk kell
Az üzenetküldés mára átvette a főszerepet a mindennapi kapcsolattartásban, így a telefonálás – különösen a fiatalabb generációk számára – egyre kevésbé számít rutinszerű kommunikációs formának. Ami azonban ritkává válik, az könnyen nagyobb jelentőséget kap.
Ha nem gyakorlunk valamit rendszeresen, elveszítjük a természetességét,
és minden egyes alkalom nagyobb horderejűnek érződik. Így a telefonhívás nem csupán beszélgetés lesz, hanem egy komfortzónán túli helyzet – elvárásokkal, figyelemmel és nem ritkán feszültséggel.
1. Nincs idő átgondolni
Egy üzenetet meg lehet fogalmazni, át lehet írni, akár törölni is. A telefonban viszont azonnal reagálni kell. Nincs „szerkesztés” gomb. Ez különösen nehéz azoknak, akik szeretnek megfontoltan kommunikálni.
2. Félelem a megítéléstől
Sokan túlzottan elemzik a hangszínt, a szüneteket, a szóhasználatot. „Butaságot mondtam?” „Furcsán hangzott a hangom?” Ez a fajta önkritikus figyelem gyakran alacsony önértékeléssel
vagy szociális bizonytalansággal függ össze
– és különösen erős lehet hivatalos ügyintézéskor vagy állásinterjún.
3. Rossz tapasztalatok
Egy kellemetlen hívás, egy konfliktus vagy egy rossz hír hosszú időre összekapcsolhatja a telefon csörgését a stresszel.
4. Teljesítményszorongás
Sokak számára a telefonálás olyan, mint egy mini nyilvános szereplés. „Elég kompetensnek hangzom?” „Érthető vagyok?” Ez a nyomás különösen a munkahelyi helyzetekben erős.
5. A rossz hírek médiuma
Ma a jó hírek gyakran üzenetben érkeznek. A komoly, nehéz vagy rossz híreket viszont még mindig telefonon közlik. Így a csörgés könnyen kiváltja az automatikus gondolatot: „Na, most mi történt?”
Mit él át az, aki telefonhívás-szorongással küzd?
A telefonhívásokkal kapcsolatos szorongás nemcsak lelki, hanem testi tünetekben is megmutatkozhat. Érzelmi szinten gyakori a halogatás vagy a hívások teljes elkerülése, az intenzív idegesség már a telefonálás előtt, majd közben és akár utána is, valamint a beszélgetés utólagos, hosszas elemzése.
A telefonhívásoktól való szorongás gyakori jelenség, amely mögött a kontrollvesztés érzése, önbizalomhiány vagy korábbi negatív tapasztalatok állhatnak (Fotó: Getty Images)
Mindezt fizikai reakciók is kísérhetik:
- hányinger
- szapora szívverés
- légszomj,
- szédülés vagy izomfeszültség.
A jelenség ráadásul korántsem ritka. Egy 2019-es brit felmérés szerint az irodai dolgozók 76 %-a a millenniumi generációból szorongást él át, amikor megszólal a telefonja, míg a baby boomerek körében ez az arány 40 % volt. A fiatalabbak több mint fele pedig legszívesebben teljesen elkerülné a telefonhívásokat.
Így lehet leküzdeni a szorongást
Telefonálás közben hiányoznak a nonverbális jelek, a mimika, a testbeszéd, a szemkontaktus, emiatt könnyebb félreérteni a másikat – és könnyebb túlértékelni egy-egy hosszabb csendet is, ami személyesen teljesen természetes.
Kapcsolódó: Azok a gyerekek, akik ezt az 3 dolgot látják a szüleiktől, felnőttként kevésbé szoronganak
Ráadásul ma már megszoktuk, hogy kommunikációnkat ellenőrzés alatt tarthatjuk: újraolvashatjuk az e-mailt, javíthatjuk az üzenetet. A telefon azonban spontán – és éppen ezért sokaknak ijesztő. De akkor mit lehet tenni?
1. Fokozatos kitettség
Az egyik leghatékonyabb módszer a fokozatos gyakorlás. Minél többet telefonálsz, annál kevésbé lesz ijesztő.
Kezdheted például:
- rövid, előre megtervezett hívással egy barátnak
- ügyfélszolgálati hívással
- ismeretlen szám felvételével (ha biztonságos)
- hangposta hagyásával.
A lényeg: ne menekülj el a szorongás elől, hanem maradj benne, amíg természetes módon csökken.
2. Gondolatok átkeretezése
Tedd fel magadnak a kérdést: Valóban katasztrófa, ha keresem a szavakat? Másokat tényleg annyira érdekel minden apró hibám? Gyakran kiderül, hogy a legszigorúbb kritikusunk mi magunk vagyunk.
3. Szakember segítsége
Ha a félelem már életviteli problémákat okoz, érdemes pszichológushoz fordulni. A kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékony lehet szociális szorongás esetén. OCD (obszesszív-kompulzív zavar vagy kényszerbetegség) esetén a legjobb kezelés az expozíciós és válaszmegelőzéses terápia, amely segít megtörni a kényszeres ciklust.
A megoldás a zsebünkben van
Paradox módon éppen a telefon lehet a gyógyulás egyik eszköze is. Nem kell egyik napról a másikra megszeretni a hívásokat – elég, ha apró lépésekben visszavesszük az irányítást.
A csörgés nem vészjelzés, és nem mindig jelent rossz hírt. Lehet egy barát a vonal másik végén, aki egyszerűen csak beszélgetni szeretne. És talán eljön az a pillanat is, amikor mi magunk döntünk úgy, hogy örömünkben üzenet helyett inkább tárcsázunk.
Kiemelt kép: Getty Images
