• Miért különösen fontos a 45-65 év közötti életszakasz?
• Hogyan csökkenthető a demencia kockázata rendszeres mozgással?
• Életmódtényezők, amik védik az agy egészségét. 

A demencia világszerte egyre több embert érint, és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben az esetek száma jelentősen emelkedni fog. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy még középkorú vagy idősebb korban is van lehetőség érdemben csökkenteni a kockázatot, méghozzá egy viszonylag egyszerű életmódbeli szokással.

A Boston University kutatói a Framingham Heart Study adatait elemezve több mint 1500 ember egészségi állapotát követték nyomon. Ez az immár nyolc évtizede zajló kutatási program az egyik leghosszabb ideje futó egészségügyi vizsgálat a világon. Az eredményeket most a JAMA Network Open szaklapban tették közzé.

Mozogjunk, amíg csak lehet

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása szerint azoknál, akik 45 és 65 éves koruk között rendszeresen fizikailag aktívak voltak, 45 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye, mint az ülő életmódot folytatóknál. Ez az összefüggés akkor is megfigyelhető volt, ha a résztvevők később, idősebb korban kezdték el növelni aktivitásukat.

Bár a vizsgálat nem tért ki részletesen arra, hogy pontosan milyen típusú vagy intenzitású mozgást végeztek a résztvevők, az eredmények egyértelműen azt mutatták: már az is számít, ha valaki nem teljesen inaktív. A fizikai aktivitás hatása nemcsak a középkorúaknál, hanem az idősebb korosztályban is kimutatható volt. A 65 és 88 év közötti résztvevők körében a demencia kockázata 41 százalékkal csökkent az aktívabb életmód mellett.

Így védi az agyat a mozgás

A rendszeres mozgás régóta ismert jótékony hatásairól a szív- és érrendszeri egészség szempontjából, de a kutatók szerint az agy működésére is közvetlen hatással van. Fizikai aktivitás során javul az agy vérellátása, több oxigén és tápanyag jut az idegsejtekhez, ami hozzájárulhat a kognitív funkciók megőrzéséhez.

A mozgás emellett csökkenti a gyulladásos folyamatokat, és mérsékli az olyan betegségek kockázatát is – például a magas vérnyomást vagy a cukorbetegséget –, amelyek közvetetten növelhetik a demencia kialakulásának esélyét. Egyes kutatások arra is utalnak, hogy a fizikai aktivitás hatással lehet azokra a fehérjelerakódásokra is, amelyek szerepet játszanak az idegsejtek pusztulásában.

A tanulmány egyik vezető szerzője szerint a mozgás akár közvetlenül is befolyásolhatja a neurodegeneratív folyamatokat, bár ennek pontos mechanizmusai további kutatásokat igényelnek.

Éles aggyal mindig könnyebb (Fotó: Getty Images)

Már a mérsékelt aktivitás is számít

Korábbi vizsgálatok is alátámasztják a mozgás védő szerepét. Egy 2022-es tanulmány például azt találta, hogy napi körülbelül 3800 lépés megtétele már 25 százalékkal csökkentette a demencia kockázatát.

Egy másik kutatás szerint azok, akik rendszeresen kerékpárral közlekedtek autó vagy tömegközlekedés helyett, alacsonyabb arányban lettek érintettek demenciában és Alzheimer-kórban.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az agy egészségének megőrzése több tényező együttes hatásán múlik. A rendszeres fizikai aktivitás mellett fontos szerepe van a szívbarát, például mediterrán jellegű étrendnek, a társas kapcsolatok ápolásának és az olyan tevékenységeknek is, amelyek szellemi kihívást jelentenek – legyen szó rejtvényekről, tanulásról vagy akár táncról.

A kutatás üzenete ugyanakkor egyértelmű: az életkor önmagában nem akadály. Még középkorban vagy idősebb korban is érdemes beépíteni a mozgást a mindennapokba, mert az agy egészsége szempontjából valódi, mérhető különbséget jelenthet.

Kapcsolódó: Ne hagyjuk ellustulni az agyunkat!

Kiemelt kép: Getty Images