Most azonban tudósok egy kevéssé ismert agyi terület szerepét hangsúlyozták, amely önmagában is képes lehet megemelni a vérnyomást – akkor is, ha az érintett mindent helyesen csinál.
Mi köze a nevetésnek a vérnyomáshoz?
Új-zélandi kutatók szerint a magas vérnyomás (hipertónia) egyik eddig alig vizsgált oka az agytörzsben található laterális parafaciális régió lehet. Ez az idegköteg az automatikus életfunkciók szabályozásában vesz részt, többek között: a légzés, az emésztés, a szívritmus irányításában.
Ez a terület akkor is aktiválódik, amikor nevetünk, sportolunk vagy köhögünk, ilyenkor az erőteljes kilégzést vezérli.
A kutatók azonban most arra jutottak, hogy ennek az agyi régiónak az aktiválása a vérnyomás emelkedését is kiválthatja.
Mit találtak a kísérletek során? Laboratóriumi körülmények között a kutatók patkányokon vizsgálták a laterális parafaciális régió működését. Vírusok segítségével mesterségesen aktiválták, illetve gátolták az itt található idegsejteket, miközben folyamatosan mérték az állatok vérnyomását.
Kapcsolódó: Legolcsóbb gyümölcsünk véd a magas vérnyomás ellen
Az eredmények egyértelműek voltak: amikor az agyi terület aktív volt, a vérnyomás megemelkedett; amikor gátolták a működését, a vérnyomás visszatért a normál tartományba. Dr. Julian Paton, az Aucklandi Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője úgy fogalmazott: „Egy új agyi régiót azonosítottunk, amely magas vérnyomást okoz.

Magas vérnyomás ellen természetesen továbbra is ajánlott az egészségtelen ételek kerülése (fotó: Getty Images)
Hogyan emeli meg az agy a vérnyomást?
A vizsgálatok szerint a laterális parafaciális régió aktiválása beindítja a szimpatikus idegrendszert, amely az úgynevezett „üss vagy fuss” reakcióért felelős. Ennek hatására: az erek fala összehúzódik, a vér nehezebben áramlik, a vérnyomás megemelkedik.
Amikor a kutatók gátolták ezt az idegi aktivitást, az erek elernyedtek, és a vérnyomás normalizálódott, miközben a légzés zavartalan maradt.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatást állatkísérletekben végezték, és még nem ismert, hogy az embereknél a magas vérnyomás hány százalékáért lehet felelős ez a mechanizmus.
A szakértők szerint továbbra is jelentős szerepet játszanak a jól ismert kockázati tényezők:
- magas sóbevitel
- elhízás
- alkoholfogyasztás
- krónikus stressz.
A kutatók szerint az eredmények hosszú távon új terápiákhoz vezethetnek, amelyek nemcsak az erekre, hanem az agyi idegi jelekre is hatnak. Ez különösen fontos lehet azoknál a betegeknél, akiknél a vérnyomás gyógyszerek és életmódváltás ellenére is magas marad.
Miért kiemelten fontos a magas vérnyomás kezelése? A hipertónia világszerte az egyik leggyakoribb krónikus betegség. Kezeletlenül károsítja az ereket, növeli a szívroham és a stroke kockázatát, hozzájárulhat a demencia kialakulásához.
A szakemberek hangsúlyozzák: bár az új felfedezés izgalmas, az életmódbeli ajánlások továbbra is alapvető fontosságúak. De a jövőben az agy is a kezelés célpontjává válhat.
Kapcsolódó: A 120/80 mítosza: miért nem mindenkinek ez az ideális vérnyomás?
Kiemelt kép: Canva