• Tudtad, hogy a fogköveden komplett ökoszisztéma alakulhat ki?
• Na és azt, hogy a szájban élő baktériumok kommunikálnak egymással?
• Egy új megközelítés átírhatja a fogápolás jövőjét.

A fogszuvasodás és az ínybetegségek elleni harcban eddig főként a baktériumok eltávolítására koncentráltunk: fogmosás, szájvíz, antibiotikumok. Egy új kutatás azonban egészen más irányt javasol. Mi lenne, ha nem kiirtani próbálnánk a baktériumokat, hanem megzavarnánk a kommunikációjukat?

Amerikai kutatók szerint ez a stratégia segíthet abban, hogy a szájban a „jó” baktériumok kerüljenek túlsúlyba – ami hosszú távon csökkentheti a fogszuvasodás és a fogágybetegségek kockázatát.

Beszélgető baktériumok

A szájüregben élő baktériumok nem elszigetelten működnek. Egy kémiai üzenetküldő rendszert használnak. Ennek segítségével érzékelik, hányan vannak, és ennek megfelelően szabályozzák génjeik működését: mikor szaporodjanak, mikor tapadjanak meg, és mikor váljanak agresszívebbé.

Ez a kommunikáció nagyban befolyásolja, hogy a száj mely területein mely baktériumfajok maradnak életben, illetve hogy az ott kialakuló lepedék inkább egészséges vagy kóros irányba fejlődik.

Ökoszisztéma a szájban

A Minnesotai Egyetem kutatócsoportja laboratóriumban létrehozott, emberi fogplakkot utánzó baktériumközösségeket vizsgált. Arra jutottak, hogy a fogkő kialakulása szinte egy erdei ökoszisztémához hasonlítható.

Az elsőként megtelepedő baktériumok – például a Streptococcus és az Actinomyces fajok – általában ártalmatlanok, és az egészséges szájflórához kötődnek. Később azonban megjelennek az úgynevezett „késői betelepülők”, köztük az úgynevezett vörös komplex baktériumai, amelyek szoros kapcsolatban állnak a fogágybetegségekkel.

A rossz fog rossz leheletet is eredményez (Fotó: Getty Images)

Szakítsuk meg a baktériumok csevegését!

A kutatók azt vizsgálták, hogyan lehet megzavarni a különböző baktériumtörzsek közti kommunikációt. A kísérletek során olyan enzimeket alkalmaztak, amelyek képesek blokkolni a baktériumok által egymásnak küldött jeleket. Az eredmény meglepő volt: a kommunikáció megszakítása az egészségesebb összetételű baktériumközösségek kialakulását támogatta.

A vizsgálat fontos tanulsága volt az is, hogy a beavatkozás hatása attól is függött, milyen környezetben élnek a baktériumok. A fogak és az íny felszínén, oxigéndús környezetben élő, biofilmet alkotó baktériumok érzékenyebben reagáltak a kezelésre, mint a szabadon lebegő baktériumok. Ez tovább árnyalja a szájüregi baktériumok közötti kommunikációról alkotott képet.

Ígéretes, de még korai eredmények

A kutatók hangsúlyozzák: az eredmények laboratóriumi körülmények között születtek, és további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön, a szájban is pontosan így zajlanak-e ezek a folyamatok. A tanulmány emellett nem mérte közvetlenül a fogszuvasodás vagy az ínybetegségek csökkenését sem.

Mindezek ellenére az irány ígéretes. A fogak és az íny egészsége szoros összefüggésben áll az általános egészségi állapottal, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket vagy akár az agyműködést is.

A kutatók szerint a jövő fogászata talán nem a baktériumok elleni háborúról fog szólni, hanem arról, hogyan lehet finoman fenntartani az egészséges egyensúlyt a száj mikrobiomjában.

Kapcsolódó: Ilyen lesz a jövő fogkréme

Kiemelt kép: Getty Images