Egy friss tanulmány szerint a bélsár tempója megváltoztathatja a bélflóránkat, és akár komoly betegségekkel is összefüggésbe hozható.

A béltranzit idő: miért ekkora ügy?

A 2023-as nagyszabású elemzés több ezer ember adatait vizsgálva kimutatta, hogy a széklet útjának hossza – vagyis a béltranzit idő – alapvetően formálja a bélmikrobiomot. A mikrobiom pedig kulcsszereplője az egészségünknek: befolyásolja az immunrendszert, a testsúlyt, a gyulladásos folyamatokat, sőt bizonyos idegrendszeri betegségekkel is kapcsolatba hozható.

Kiderült, hogy jelentős különbségek vannak azoknak az embereknek a bélmikrobiomja között, akiknél gyors a tranzitidő, illetve akiknél lassú. A lassú tranzitidő, amely gyakran székrekedéssel jár, összefüggésben áll metabolikus és gyulladásos kórképekkel, valamint olyan neurológiai betegségekkel, mint a Parkinson-kór.

Kapcsolódó: Süllyed vagy lebeg? Ezt árulja el a székleted az egészségedről

A túl gyors áthaladás viszont más problémákat vet fel: ilyenkor más típusú baktériumok szaporodnak el, amelyek kevesebb ideig érintkeznek a táplálékkal, így egészen más anyagcsere-folyamatokat indítanak be.

„Ha figyelembe vesszük az egyének közötti és az egyénen belüli eltéréseket a béltranzit időben, előreléphetünk a diéta–mikrobiota kölcsönhatások és a betegségekre jellemző mikrobiom mintázatok megértésében” – írják a Koppenhágai Egyetem táplálkozástudósai.

A széklet tempója betegségekre utalhat

A Nicola Procházková és Henrik Roager vezette kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy vajon figyelmen kívül hagytak-e egy egyszerű tényezőt, amely befolyásolja a bélbaktériumokat: milyen hosszú ideig vannak kontaktusban a székletünkkel, mielőtt az távozik a külvilág felé.

Ha megértjük a széklet útjának hosszát, az segíthet egyes betegségek megelőzésében (Fotó: Canva)

A kutatók szerint gyors tranzitidőnél a mikrobiomot gyorsan növő, szénhidrátkedvelő baktériumok uralják, amelyek kifejezetten akkor érzik jól magukat, ha az étel sebesen halad át a bélrendszeren. Lassú tranzitidőnél a fehérjealapú fermentációt kedvelő baktériumok kerülnek előtérbe, amelyek jobban boldogulnak, ha az étel hosszabban időzik a vastagbélben.

Mindkét szélsőségre igaz: a bélflóra sokkal kevésbé változatos, ami kedvezőtlen lehet az egészség szempontjából.

Az átlagos tranzitidő hozza a legkiegyensúlyozottabb mikrobiomot.

Megérteni a béltranzit időt nem olyan egyszerű, mint feljegyezni, mikor voltunk utoljára vécén. Gyakran speciális, lenyelhető kapszulákat használnak, amelyek érzékelőkkel követik útjukat az emésztőrendszeren keresztül.

Másik módszer a bristoli székletskála, amely a széklet állaga alapján kategorizálja azt a kemény, bogyószerű formáktól (hosszú tranzitidő) a folyékony, pépes állagig (rövid tranzitidő). Egyes tanulmányok azt is vizsgálják, mennyi idő alatt jelenik meg a székletben lenyelt kék ételfesték vagy kukoricaszem.

Célzottabb étrendet követhetünk

A cél minden esetben ugyanaz: megbecsülni, mennyi ideig tartózkodik az étel a vastagbélben. Minél tovább marad ott, annál több idejük van a baktériumoknak arra, hogy erjesszék a tartalmát, szabályozzák a bél savasságát, és olyan metabolitokat termeljenek, amelyek sokféleképpen befolyásolják a test egészségét.

A kutatás szerint a béltranzit idő figyelembevétele segíthet: személyre szabni a probiotikumokat és étrendi ajánlásokat, pontosabban megérteni, miért működik egy étrend az egyik embernél, míg a másiknál nem, felismerni összefüggéseket a bélflóra és többféle betegség kialakulása között.

Kapcsolódó: Ezt árulja el az egészségedről, ha a székleted nyomot hagy a vécécsészén

Kiemelt kép: Canva