Mi a gond az etanollal?
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) belső munkacsoportja október elején javaslatot tett arra, hogy az etanolt – a legtöbb kézfertőtlenítő fő összetevőjét – potenciálisan rákkeltőként sorolják be. Emellett a terhesség alatti egészségügyi kockázatokra is felhívták a figyelmet. A döntés november végén születhet meg, amikor az ügynökség biocid termékekkel foglalkozó bizottsága összeül.
A döntés óriási hatással lehet nemcsak a háztartási, de a kórházi fertőtlenítésre is.
Az etanol ugyanis az egyik leghatékonyabb kórokozóölő szer, gyorsan hat és széles spektrumú védelmet nyújt – nem véletlenül szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapvető gyógyszerlistáján már az 1990-es évek óta.
Családtag lett a kézfertőtlenítő
Hogy a fenti cím mennyire igaz, azt egy 2022-es tanulmány is bizonyítja, amely a Journal of Exposure Science & Environmental Epidemiology szaklapban jelent meg. A tanulmány szerint a világjárvány idején:
- A gyerekek akár napi 25-ször is használták az iskolákban a kézfertőtlenítőt, míg a felnőttek átlagosan napi kilenc alkalommal fertőtlenítettek kezet.
- A fertőtlenítőszerek iránti kereslet robbanásszerűen nőtt – például Kanadában 792%-kal nőtt az eladások száma 2020 márciusában az előző évhez képest.
- Ezzel párhuzamosan a mérgezési központokhoz érkező hívások is megugrottak – 400%-kal többen fordultak segítségért fertőtlenítőszer okozta irritáció, bőrgyulladás vagy véletlen lenyelés miatt.

A kézfertőtlenítő a covid járvány alatt terjedt el villámgyorsan (Fotó: Canva)
Valóban veszélyes?
Az etanollal kapcsolatos egészségügyi aggályok nem újkeletűek, de eddig inkább a szeszes italok fogyasztásához kapcsolódó kutatásokra támaszkodtak. Erre hívta fel a figyelmet Nicole Vaini, a Nemzetközi Szappan-, Mosószer- és Tisztítószeripari Szövetség uniós igazgatója is: „Nincs olyan tanulmány, amely kifejezetten az etanol külső használatának egészségügyi hatásait vizsgálná” – mondta a Financial Times-nak.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség is jelezte, hogy az etanol „akkor is jóváhagyható maradhat”, ha nincs hatékony alternatíva, vagy ha a használat melletti kockázatok alacsonynak bizonyulnak.
Dr. Alexandra Peters, a Genfi Egyetem és a Clean Hospitals Network kutatója szerint a tiltás súlyos következményekkel járhat.
„A kórházi fertőzések több embert ölnek meg évente, mint a malária, a tuberkulózis és az AIDS együttvéve. Az alkoholos kézfertőtlenítés évente 16 millió fertőzést előz meg világszerte” – nyilatkozta a Financial Times-nak.
Peters szerint az etanol helyettesítése nemcsak drága, de sokszor még veszélyesebb alternatívákhoz vezetne,
például az izopropanolhoz, amely toxikusabb is lehet. Emellett a gyártási infrastruktúra sem lenne egyik napról a másikra átalakítható. „Egy sörfőzde átállhat etanolgyártásra vészhelyzetben, de izopropanol előállítására nem” – tette hozzá.
Novemberben dönt az Európai Bizottság
A november végi ülés után az ECHA döntését továbbítja az Európai Bizottságnak, amely végső döntést hoz az etanol esetleges új besorolásáról. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) jelenleg biztonságosnak tartja az etanolt a kézfertőtlenítő szerekben, ha azok megfelelnek a gyártási előírásoknak. Ugyanakkor számos terméket visszahívott, mivel azok toxikus metanolt vagy propanolt tartalmaztak.
Ha a tiltás életbe lép, az EU-tagállamokban több tucat népszerű kézfertőtlenítő és tisztítószer tűnhet el a polcokról. A helyettesítők pedig vagy kevésbé hatékonyak, vagy költségesebbek lehetnek. A kérdés tehát már nemcsak egészségügyi, de komoly gazdasági kérdéseket is felvet.
Kapcsolódó: Ne használd újra ezt a fajta elviteles dobozt, ha fontos az egészséged
Kiemelt kép: Canva