• A szívroham az egyik legrettegettebb egészségügyi krízis.
• A test már napokkal a szívroham előtt figyelmeztet.
• Te felismered, mit üzen a tested? 

A szívrohamról sokan azt gondolják, mindig derült égből csap le, pedig a test gyakran már napokkal vagy hetekkel korábban próbálja jelezni, hogy valami nincs rendben. Ezeket az apró, gyakran félreérthető jelzéseket az orvostudomány prodromális tüneteknek nevezi, és felismerésük nem mindig könnyű.

Nemrég mi is írtunk arról, hogy a gyengeség, a kimerültség, a mellkasi fájdalom és a légszomj a szívroham idején gyakori panaszok, de a női szervezet már hetekkel korábban is jelezhet, egy különösen kellemetlen, emésztéssel összefüggő tünettel is. Egy másik, a közelmúltban ismertetett kutatás pedig azt mutatta, hogy akár már 24 órával a szívleállás előtt is megjelenhetnek figyelmeztető jelek, például influenzaszerű tünetek. De kezdjük az elején!

Mi az az infarktus?

A legtöbb infarktus hátterében a koszorúerek érelmeszesedése áll. Az erek falán képződő plakkok beszűkítik a véráramlást, így a szívizom nem jut elegendő oxigénhez. Amikor egy ilyen plakk megreped, apró vérrög keletkezik, ami időlegesen elzárja az eret. A folyamat ismétlődhet – az érszűkület hol javul, hol romlik –, és ezek az „ingadozások” váltják ki a korai tüneteket.

A szervezet tehát próbál üzenni: először csak halk, akár zavaros jelekkel. Ha figyelünk, ha egyáltalán tudjuk, mire kell figyelnünk, észrevehetjük ezeket, mielőtt egészségünk komolyan veszélybe kerülne. Lássuk őket!

A korai infarktustünetek nem jellegzetesek (Fotó: Getty Images)

Fáradság és légszomj

Az egyik legkorábbi jel a magyarázat nélküli fáradtság. Sok szívrohamon átesett páciens beszámolt arról, hogy napokkal az esemény előtt kimerültséget, gyengeséget érzett, amely pihenésre sem múlt el. Ez a szív oxigénhiányos állapotának első, óvatos figyelmeztetése lehet.

Ugyancsak gyanús lehet a légszomj: ha a mindennapi tevékenységek – például a lépcsőzés vagy bevásárlás – hirtelen nehezebben mennek, és olyan érzésünk lesz, mintha nem férne el a levegő a tüdőnkben, az a szív teljesítményének romlására utalhat.

Szívdobogás és gyomorpanaszok

A szívdobogásérzés vagy kihagyó szívverés szintén komoly jel. Sokan a stressznek, a túl sok kávénak vagy idegességnek tulajdonítják, pedig a szívritmus átmeneti zavara is ott lehet a háttérben.

Nagyon gyakori az is, hogy a közelgő infarktus gyomorpanaszokban mutatkozik meg. Égő érzés, hányinger, puffadás, vagy teltségérzet formájában. Ezek a tünetek könnyen összetéveszthetők refluxszal vagy diétahibával – pedig a statisztikák szerint a betegek közel 40%-a tapasztal ilyen panaszokat a rohamot megelőző hetekben.

Fájdalom, de másképpen

És végül: a mellkasban érzett nyomás sem mindig olyan drámai fájdalom, mint hisszük. Lehet tompa, húzó, időszakosan visszatérő érzés, ami a hátba, a nyakba, az állkapocsba vagy a karba sugárzik.

Ez az úgynevezett „referált fájdalom”, és gyakran az egyetlen figyelmeztető jel. Ha hozzávesszük, hogy mindehhez sokszor hideg verítékezés, szédülés vagy ájulásérzés társul, talán jobban, gyorsabban tudunk reagálni. 

Mikor kell azonnal orvos?

Ha tartós, magyarázat nélküli fáradtságot érzel, ha nehezen kapsz levegőt, ha mellkasodban, hátadban vagy karodban furcsa nyomást tapasztalsz, ne várj. Még ha a panaszok nem is tűnnek súlyosnak, fontos, hogy kivizsgáltasd magad – egy EKG, vérkép vagy szívultrahang sokszor életet menthet.

Ahogy a legújabb kutatások is bizonyítják: már 24 órával az infarktus előtt is megjelenhetnek intő jelek és ilyenkor még egészen más hatékonysággal közbe lehet avatkozni. 

Megfelelő életmódszokásokkal pedig nemcsak időben történő közbeavatkozásra, de akár megelőzésre is lehetőség nyílhat. 

Előzd meg a szívrohamot! 

Rutinszűrések

A vérnyomás, vércukor és koleszterin szintje olyan, mint egy belső riasztórendszer. Ezek rendszeres mérése – akár otthon, akár orvosi kontrollon – segíthet időben felismerni a bajt. Egy gyors laborvizsgálat túlzás nélkül életet menthet.

Táplálkozz szívbarát módon

Egyél több zöldséget, gyümölcsöt, halat és teljes kiőrlésű gabonát, és csökkentsd a feldolgozott, zsíros, cukros ételeket. A mediterrán étrend nem puszta divat, hanem bizonyított védelem a szívnek. Fontos tudatosítani, hogy már az egészen apró változtatások is sokat számítanak.

Mozogj rendszeresen

Nem kell sportbajnoknak lenned, hiszen már napi félóra séta vagy biciklizés már javítja a keringést és csökkenti a stresszt. A mozgás a legtermészetesebb szívgyógyszer, amit ráadásul ingyen és mellékhatás nélkül alkalmazhatsz.

Kerüld a dohányzást, kezeld a stresszt

A cigaretta minden slukkja árt a szívnek, a tartós stressz pedig ugyanúgy rongálja a keringési rendszert, mint a rossz étrend. Találd meg, mi az, ami ellazít: egy séta, pár perc csend vagy egy jó beszélgetés is segíthet visszahozni a ritmust. 

Kapcsolódó: Szívroham után – így előzhetjük meg a következőt

Kiemelt kép: Getty Images