Amikor María Branyas Morera 2024-ben, 117 évesen elhunyt, nemcsak egy kivételes életutat zárt le, hanem tudományos örökséget is hátrahagyott. Saját mikrobiomjának titkait.

A katalán születésű nő élete utolsó éveiben szorosan együttműködött kutatókkal. A szakemberek vér-, nyál-, vizelet- és székletmintákat gyűjtöttek tőle, hogy megértsék, milyen biológiai tényezők segíthették őt abban, hogy több mint egy évszázadon át (háborúk, válságok és Covid-járvány közepette) jó egészségben éljen.

A vizsgálatok eredményei most kerültek nyilvánosságra.

Egészséges bélflóra: hosszú élet 

A kutatók szerint Branyas mikrobiomja olyan sokféle baktériumot tartalmazott, mint egy nála évtizedekkel fiatalabb emberé, és különösen magas volt benne a Bifidobacterium-fajok aránya.

Ezek azok a jótékony baktériumok, amelyek támogatják az immunrendszert, javítják az emésztést, és védelmet nyújtanak a gyulladásos folyamatok ellen.

Kapcsolódó: Egy másik, korábban elhunyt, de szintén épp 117 évet élt nő a tojásra esküdött

Idős korban ez a baktériumcsalád általában fokozatosan eltűnik a szervezetből, ami a kutatások szerint a gyengülő fizikai állapottal és a törékenyebb egészséggel jár együtt.

Branyas esetében azonban a mikrobiom meglepően fiatalos képet mutatott – a bélflóra sokfélesége és arányai egy 30–40 évvel fiatalabb emberéhez voltak hasonlíthatók.

Túl a genetikai tényezőkön

A genetikai elemzés kimutatta, hogy Branyas hordozott néhány olyan ritka génváltozatot is, amelyek védelmet nyújtanak szív- és érrendszeri betegségek vagy daganatok ellen. De a kutatók szerint a gének önmagukban nem magyarázzák meg a 117 évet.

A bélflóra – vagyis az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok sokasága – legalább ilyen meghatározó lehetett. Ezek a mikrobák vitaminokat termelnek, segítenek a tápanyagok lebontásában, befolyásolják az immunrendszert és az idegrendszert is.
A tudomány ma már úgy tartja: a mikrobiom az egészség egyik legfontosabb „rejtett szerve”.

A jó kedély is a hosszú élet egyik titka (Fotó: Mali Desa/Unsplash)

A napi három joghurt és hosszú élet

A kutatók szerint Branyas hosszú életének kulcsa az is lehetett, hogy minden nap három adag joghurtot evett, és évtizedeken át mediterrán étrendet követett.

Ez az étrend sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, halat és olívaolajat tartalmaz, miközben visszafogott a hús, a feldolgozott ételek és a hozzáadott cukor fogyasztása.

A joghurtban található probiotikumok – élő, jótékony baktériumok – segítik a bélflóra egyensúlyát, és támogatják a Bifidobacterium-félék elszaporodását.

Ezek a mikrobák viszont „táplálékot” is igényelnek: prebiotikumokat, vagyis rostokat, amelyek az emberi szervezet számára emészthetetlenek, de a bélbaktériumoknak tápanyagot jelentenek. Ilyen rostokat tartalmaz a hagyma, fokhagyma, póréhagyma, zab, banán, spárga és a legtöbb hüvelyes.

A mediterrán étrend ezekből bőséggel kínál, ezért hosszú távon hozzájárulhat a mikrobiális sokféleség fenntartásához – ez pedig a kutatások szerint a hosszú élet egyik előfeltétele.

Így hosszabbíthatjuk meg az életünket

A tudósok hangsúlyozzák: ez egyetlen ember története, nem általános recept a hosszú életre. Mégis erősíti azt az elképzelést, hogy az egészséges, változatos bélflóra fontos szerepet játszik az öregedés lassításában és az ellenálló képesség megőrzésében.

A rendszeres élőflórás tejtermékek, a fermentált ételek (mint a kefir, kimchi, savanyú káposzta), valamint a rostban gazdag, növényi alapú étrend mind olyan tényezők, amelyek segíthetik a szervezet belső egyensúlyát.

María Branyas Morera története azt üzeni: a hosszú élet ritkán egyetlen titkon múlik. Inkább azon, hogy évtizedeken át jól bánunk azzal a több milliárd apró élőlénnyel, amely bennünk él – és velünk öregszik.

Kapcsolódó: Hosszú élet – a kevesebb étel lehet a titok nyitja

Kiemelt kép: