• A nők mindössze 26%-a végez rendszeresen önvizsgálatot.
• A mellrák fiatal korban is kialakulhat, de egyre jobban kezelhető.
• Egyre több nő évekig, jó életminőségben él együtt a betegséggel.

Magyarországon 2022-ben a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján évente 8411 nőnél diagnosztizáltak mellrákot.

Mit tudunk a mellrákról?

A mellrák világszerte a nők leggyakoribb daganatos betegsége. Ezt egy az AstraZeneca megbízásából nemrégiben készült – a hazai felnőtt lakosság mellrákkal kapcsolatos ismereteit, érzéseit vizsgáló – felmérés eredményei is mutatják. A megkérdezettek közel fele jelölte meg a legtöbb nőt érintő daganatként, és alig kevesebben (43%) vallottak arról is, hogy közeli rokonságukban/ismeretségi körükben előfordult megbetegedés.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a lakosság lényeges ismeretekkel rendelkezik a mellrákról. 78%-uk gondolja helyesen, hogy korán felismerve a betegség gyógyítható lehet. Ismereteink ugyanakkor hiányosak: figyelmeztető jel, hogy mindössze a megkérdezettek 18%-a gondolja, hogy áttétes állapotban is sokáig lehet vele együtt élni, és 57%-uk gondolja csak, hogy a betegség fiataloknál is előfordulhat, és hogy többféle típusa létezik.

Márpedig az emlőrák biológiailag rendkívül változatos lehet.

Számos altípusa ismert, amelyek nagyban eltérő lefolyásúak lehetnek, különböző ellátást igényelnek, és eltérő gyógyulási esélyeket kínálnak.

Éppen ezért nemcsak a korai felismerés, hanem a betegséghez való alkalmazkodás és az azzal való együttélés is tudatosságot igényel – és nem csak az érintettek részéről.

Pácsonyi Daniella, a Central Media kreatív és kommunikációs igazgatója; Prof. Dr. Dank Magdolna az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár; Győri Ágnes PhD ELTE Társadalomtudományi Intézet munkatársa, Tóth Krisztina az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke; Czinki Adriána az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület önkéntese a kutatáshoz kapcsolódó kerekasztalbeszélgetésen. 

Korai felmiserés és edukáció

A felmérés adatai azt mutatják, hogy széles körű az egyetértés abban, hogy a rendszeres, tapintásos mell-önvizsgálatnak fontos szerepe van a korai felismerésben – ami életet menthet. Ezzel az állítással a megkérdezettek 88 százaléka egyetért. Ugyanakkor aggasztó, hogy éppen a fiatal, 39 év alatti válaszadók körében alacsony, mindössze 52% az ezzel teljes mértékben egyetértők aránya, illetve közülük végeznek legkevesebben rendszeresen önvizsgálatot (21%). A nőknek továbbá csak a harmada tudja pontosan, hogy mikor és hogyan kell végezni ezt az egyszerű vizsgálatot, jellemzően az idősebbek és a magasabb végzettségűek.

Tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon 45 év felett javasolt, és érhető el az ingyenes mammográfiai vizsgálat – országosan szervezett behívásos népegészségügyi szűrővizsgálat keretében, különösen fontos a 45 év alattiak ismereteinek bővítése a témában.

Bár arányaiban jóval ritkábban, de fiatal korban is kialakulhat mellrák.

2022-ben 959 újonnan felfedezett 45 év alatti mellrákos nőt regisztrált a Nemzeti Rákregiszter.

Bár a tájékozottság és a szűrés fontosságával tisztában vagyunk, összességében inkább azok járnak emlőszűrésre, akik tartanak a betegségtől, a személyes érintettség (család, ismerős) pedig tovább növeli a részvételt. A nők 26%-a válaszolta, hogy nem igazán jár el a vizsgálatokra. Ezek az eredmények mutatják, hogy bár az elméleti tudás erőteljesen jelen van a hazai lakosság körében, szükség van cselekvésre ösztönző további edukációra, különösen a fiatalok körében.

Túl a korai felismerésen

A javuló túlélési adatokban a korai felismerés és kezelés mellett az egyre gyakrabban felmerülő, krónikussá szelídített mellrák is szerepet játszik. A betegek ma már sokszor hosszabb ideig, megtartott életminőségben élhetnek, természetesen nem áldozatok nélkül.

Az előrehaladott emlőrák ügye kevesebb figyelmet kap, noha az esetek egy részében a betegség eleve előrehaladott állapotban kerül felfedezésre,

 illetve nem elhanyagolható arányban, kb. 25-30%-ban a korai stádiumban diagnosztizált és kezelt emlőrákok is kiújulhatnak.

Az elmúlt évek – évtizedek innovációi ellenére – illetve bizonyos aspektusból részben annak következtében, a mellrák ügye aktuálisabb, mint valaha. A túlélési mutatók további javítását célzó törekvések továbbra is az egyik legaktívabban kutatott tudományterületet jelölik, a zajló klinikai kutatások kiemelkedően magas számával.

A tudatosság mellett a diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődésének köszönhetően egyre több, hosszan túlélő – valaha volt/gyógyult, vagy aktuálisan mellrákkal küzdő nő él társadalmunkban. 2020-ban 72 ezerre volt tehető számuk, a trendeket szem előtt tartva jelenleg vélhetően több mint 80 ezer nőről beszélhetünk. Fizikai, terápiás, pszichológiai támogatásuk közös feladatunk.

Kapcsolódó: Alig merünk beszélni a mellrák egyik fő rizikófaktoráról

Kiemelt kép: Getty Images