Tudtad, hogy nem mindegy, milyen só kerül az ételbe? Van, amit minden séf ajánl, és van, amit jobb, ha száműzünk a konyhából.
  • Nem minden só egyforma: a szemcseméret, és az oldódás is számít főzés közben.
  • Az aprószemű asztali só fogyasztása magas vérnyomáshoz és más egészségügyi problémákhoz vezethez.
  • Megmutatjuk, melyik az a só, amit a séfek szerint jobb, ha minél előbb lecserélünk.

A só az egyik legősibb fűszerünk. Olyan alapanyag, amely nélkül aligha készül el bármilyen fogás. De nem mindegy, milyen sót veszünk le a polcról. Lássuk, melyik fajtát mire érdemes használni, és melyik a legegészségesebb!

Sókalauz: melyik mire jó?

A szervezetünknek nagy szüksége van a sóra, mivel a nátrium segíti az idegrendszer működését. Az Egészségügyi Világszervezet napi maximum 5 gramm só bevitelét javasolja, ez körülbelül egy teáskanálnyi mennyiség. Manapság azonban szinte mindannyian többet fogyasztunk belőle, mint kellene.

1. A mindennapok sztárja

A séfek egyöntetűen azt mondják: ha egyetlen sót kellene választanunk, amivel a legjobb főzni, az a kóser só lenne.

  • A kóser só szemcséi nagyobbak, levegősebbek és morzsalékosabbak, mint az apró szemű asztali sóé.
  • Egyenletesebben oldódik az ételben.
  • Egy csipet kóser só körülbelül 20–25%-kal kevesebb nátriumot tartalmaz, mint ugyanannyi asztali só. Ez nem csak az ízélmény miatt fontos, hanem az egészség szempontjából is, hiszen a túlzott sófogyasztás hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához.
  • Használhatjuk levesekhez, tésztavízhez, húsokhoz, de még süteményekhez is.

2. A koronázás mestere

A Maldon só átlátszó, könnyű, üvegszerű kristályai kellemesen roppannak a fogunk alatt. Nem csoda, hogy a világ legjobb séfjei is előszeretettel használják, de általában csak díszítéshez.

  • A Maldon só nem a mindennapi főzéshez való, hiszen szabálytalan pelyhei lassabban oldódnak fel.
  • Egy falat szaftos hús, egy szelet csokoládétorta vagy akár egy egyszerű saláta is különlegesebb lesz tőle.
maldon só

A Maldon só egyedi pelyhes formáját annak köszönheti, hogy a tengervizet lassan, nyitott medencékben kristályosítják, így alakulnak ki a jellegzetes piramisszerű szemcsék. (Fotó: Getty Images)

3. A jó öreg klasszikus

A jódozott sót először az 1920-as években vezették be Svájcban és az Egyesült Államokban a pajzsmirigyproblémák megelőzése érdekében.

4. A rózsaszín

A rózsaszín himalája só az utóbbi években lett igazán felkapott. Kétségkívül dekoratív, és szép színt adhat az ételeknek.

5. Az erdélyi kincs

A Parajdi só Erdélyből, a Parajdi sóbányából származik, és sokak szerint az egyik legtisztább só.

  • Enyhén szürkés színét a benne található ásványi anyagoknak köszönheti.
  • Sokan esküsznek rá, és nemcsak a főzésnél, hanem gyógyfürdőkben és inhaláláshoz is használják.

Nem mindegy, melyik só kerül az asztalra

Magyarországon a só ára is jól mutatja, mennyire különböző szerepet töltenek be a konyhában. A mindennapi jódozott asztali só szinte filléres tétel, 1 kg-ot már 150–250 forintért megkapunk, addig a séfek kedvence, a kóser só 1 500–2 000 forint körül mozog kilónként. Ennél kedvezőbb a a Parajdi só, aminek 400–600 kilója.

A Maldon só inkább luxuscikknek számít, egy 250 grammos doboz ára 3 500–4 500 forint, így elsősorban befejező simításokhoz érdemes használni. A rózsaszín himalája só a középmezőnyben helyezkedik el, 1 kg-ot 1 000–1 800 forintért vehetünk meg.

Egészségügyi szempontból a legjobb választás a kóser só vagy a minőségi tengeri só, mert lazább szemcséik miatt kevesebb nátriumot viszünk be ugyanannyi csipettel, így kevésbé terhelik a szervezetünket. A skála másik végén a jódozott asztali só áll, amely ugyan fontos a jódhiány megelőzésében, de apró, tömör szemcséi miatt könnyű túlzásba vinni a használatát.

Kapcsolódó: Élet és halál sója – Hogyan lehet egészségesen együtt élni a sóval?

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó