• A rostbevitel maximalizását hirdető #fibermaxxing nagyot megy idén nyáron a TikTokon. 
• Az új életmód-hóbort alapvetően hasznosnak tűnik, ugyanakkor – ahogyan az lenni szokott a TikTokon – közel sem mentes a szélsőségektől.  
• A szakértők szerint érdemes alaposan megszűrni, mit viszünk magunkkal az új trend mondanivalójából.

Nem újdonság, hogy a TikTokon szinte hetente tűnik fel valamilyen új, szélsőségekbe nyúló hóbort. A túlzó, gyors megoldást ígérő tippek gyorsan terjednek, csakhogy egészségügyi vonatkozásban az ajánlásoknak gyakran nincs tudományos, orvosilag is igazolt alapjuk.

Gyors fogyás, tökéletes bőr, extra energiaszint és kockahas szinte pillanatok alatt – a divatszerű, hirtelen felkapott TikTok-módszerek ritkán járnak kéz a kézben a kiegyensúlyozott életmódváltással. Sőt, komoly egészségkárosodást is okozhat, ha nem kérdőjelezzük meg az éppen aktuális trendek biztonságát, és vakon belevágunk a látottakba.

Új hóbort a láthatáron

Ilyen most a legújabb, főként fiatalok körében népszerű őrület, a #fibermaxxing TikTok-trend is, ami a rostbevitel maximalizálását hirdeti. A mozgalmat egy tartalomgyártó, Pamela Corral robbantotta, aki magas rosttartalmú chia pudingjaival vált ismertté a platformon. A milliós nézettségeket generáló trend szokatlanul pozitív visszhangot keltett még a szakemberek körében is, lévén, hogy

a rostbevitel olyan kulcsfontosságú üzenet, ami valóban összhangban van a tudományos ajánlásokkal.

Egy egészséges felnőtt számára az ajánlott napi rostbevitel körülbelül 30 gramm, ám sokan ennél jóval kevesebbet fogyasztanak. Pedig a rost számos jótékony hatással bír: csökkenti a koleszterin- és vércukorszintet, mérsékli a gyulladást, védi a bélrendszert, sőt, tanulmányok szerint a vastagbélrák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is csökkenti.

Kapcsolódó: A TikTokon terjedő új, gyors barnulást ígérő trend veseleállást is okozhat

Példának okáért: egy 2019-es, Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából készült tanulmány szerint már napi 29 grammnyi rost bevitele 15-30 százalékkal csökkentheti az összhalálozás, valamint a szívbetegségek miatti halálozás arányát. 

Más szénhidrátokkal, például a cukorral és a keményítővel ellentétben a rost nem a vékonybélben szívódik fel, hanem átjut a vastagbélbe, ahol lebontják és felhasználják az ott élő baktériumok. Ezen bélbaktériumok táplálása számos előnnyel járhat, mivel rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek jótékony hatással vannak a szervezetünkre.

A le nem bomló rost felszívja a folyadékot és növeli a salakanyagok mennyiségét, így a székletünk lágyul, vagyis könnyebben kiürül – az étrendünk rosttartalmának növelése ezért is segíthet elkerülni a székrekedést.

Rostból is megárt a sok

Mindez azonban nem garantálja a vírusként terjedő trend biztonságosságát. A wellness influenszerek a rostot „új fehérjeként” emlegetik, aminek tényleg számos egészségügyi előnye van. Ugyanakkor szakértők szerint nem ilyen egyszerű a helyzet, és érdemes alaposan megszűrni, mit viszünk magunkkal #fibermaxxing mondanivalójából.

Ha növelni szeretnénk a rostmennyiséget, a változatosság és a fokozatosság elvére érdemes összpontosítani (fotó: Brenda Godinez/Unsplash)

Egyes „fibremaxxerek” ugyanis arra biztatják a követőket, hogy ne elégedjenek meg az általános ajánlásokkal: iktassanak ki bizonyos élelmiszercsoportokat, és fogyasszanak helyette napi 50 grammnál is több rostot, ami többek között puffadáshoz, hasi görcsökhöz és hasmenéshez is vezethet – különösen, ha valaki kevés folyadékot fogyaszt.

A #fibermaxxing ráadásul gyors fogyást ígérő fogyókúrás trükként is terjed, mivel a sok rost hosszabb ideig teltségérzetet biztosít – hatását egyes influenszerek a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére szánt szemaglutid-alapú készítményekhez hasonlítják.

A bélrendszer egy különösen összetett, érzékeny ökoszisztéma, és ha hirtelen túl sok rostot viszünk be, az nem kívánt következményekkel is járhat. A rostok típusait pedig ezért is érdemes figyelembe venni. Az oldható rost felszívja a vizet a bélben, lelassítva ezzel az emésztést, míg az oldhatatlan rost nagyrészt érintetlenül halad, és épp ellenkezőleg hat, azaz segíthet felgyorsítani az emésztést.

Sőt, vannak olyan fermentálható élelmi rostok is, amelyek táplálják a vastagbelünkben lévő baktériumokat – mindezek egészséges egyensúlya szükséges ahhoz, hogy megfelelően működjön a bélrendszerünk. Érdemes tehát átgondolni, miként harmonizálhatjuk a különféle rosttípusokat, hiszen ha csak az egyikből van több, míg a másikból kevesebb (vagy szinte semmi), a bélrendszer kényes egyensúlya könnyen felborulhat.  

A mértékletesség és a változatosság a kulcs

A több rost nem feltétlenül jobb, különösen, ha hirtelen, túlzott vagy kiegyensúlyozatlan módon fogyasztjuk. A szakértők épp ezért óvatosságra intenek:

kis lépésekben érdemes növelni a rostmennyiséget, amit a lehető legváltozatosabb forrásokból szükséges bevinni.

Ráadásul az optimális rostbevitel egyénenként és egészségi állapot függvényében is változhat. Mint minden újonnan felbukkanó egészségügyi trend, úgy a #fibermaxxing esetében is bölcs dolog óvatosnak lenni, és szakemberrel konzultálni, mielőtt bármit kipróbálnánk a TikTokon fellelhető ajánlások alapján. 

A különféle élelmiszerek más-más rosttípust tartalmaznak, amelyek eltérő módon hatnak a szervezetre, így ha növelni szeretnénk a rostmennyiséget, a változatosság és a fokozatosság elvére érdemes összpontosítani. A tartós életmódváltás nem épülhet csupán egyetlen tényezőre: nem szerencsés, ha csak egyféle rosstípushoz ragaszkodunk, a változatos étrend mellett pedig éppúgy fontos a testmozgás, az alvás és a stresszkezelés szerepe is.  

Kapcsolódó: A rostban gazdag diéta nem jelenti azt, hogy egész nap brokkolit kell ennünk zöldbabbal és chia pudinggal – mutatjuk, milyen rostokat együnk!

Kiemelt kép: Getty Images