• Az eddig is lehetett tudni, hogy a mesterséges édesítőszerek tönkreteszik a beleket, emésztőrendszert.
• Egy friss kínai tanulmány aggasztó kapcsolatot tárt fel az aszpartám és a glioblasztóma között.
• Az édesítőszer megöli a bélben azokat a baktériumokat, amelyek hiánya immunhiányos állapotot vagy akár idegrendszeri betegségeket idéz elő.

Egy friss kínai tanulmány szoros kapcsolatot talált az aszpartám (egy széles körben használt mesterséges édesítőszer), és a glioblasztóma között – számolt be a News Medical. A glioblasztóma az elsődleges agydaganatok legagresszívebb típusa, és nagyon kicsi a túlélési esély ennél a ráktípusnál, hiszen agykárososodás nélkül nem lehet maradéktalanul eltávolítani.

A Scientific Reports című lapban megjelent kutatás egereken tesztelte, pontosan milyen változásokat idéz elő ez az édesítőszer a bélbaktériumokban, és ez hogyan hat a glioblasztóma kialakulására.

Génmódosító édesítőszer

A tudósok arra jutottak, hogy az aszpartám olyan bélkörnyezetet hozhat létre, amely elősegíti a daganat növekedését. A  magasabb aszpartámbevitel csökkentette a Rikenellaceae baktériumcsalád szintjét a bélben. Ennek a bélbaktériumnak a kipusztulásár korábban már kapcsolatba hozták különféle egészségügyi problémákkal, az elhízástól a Parkinson-kóron át a HIV-ig. Az új kutatás pedig most bizonyítékot talált az aszpartám fogyasztása és a glioblasztóma daganatok génszabályozása között is.

„Eredményeink nemcsak azt bizonyítják, hogy a mesterséges édesítőszerek még veszélyesebbek, mint feltételeztük, hanem átfogó képet nyújt arról is, hogyan hat ez az édesítőszer az agydaganat növekedésére. Ezek az ismeretek új utakat nyithatnak a glioblasztóma kezelési stratégiáiban, beleértve a géncélzott terápiákat és a mikrobiom-alapú beavatkozásokat is” – olvashattuk a kutatóscsoport közleményében.

A kutatók arra is választ szeretnének kapni, hogy az aszpartám által kiváltott változások miként hatnak az anyagcserére és a daganatokra.

A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége már korábban is „lehetséges rákkeltőnek” minősítette az aszpartámot. Ez azt jelenti, hogy potenciálisan rákot okozhat emberekben, de a bizonyítékok nem meggyőzőek.

(Fotó: Getty Images)

Mennyi a biztonságos adag?

A jelentés szerint az aszpartám elfogadható napi beviteli határértéke 40 mg/testsúly-kilogramm. Tehát, ha valaki 80 kg, akkor a napi aszpartám-határértéke 3,2 g.

Bár ez soknak tűnhet, az aszpartám számos hétköznapi termékben megtalálható, különösen azokban, amelyeket diétásként, light vagy zéró italként, illetve cukormentesként árulnak. Egy doboz szénsavas ital akár 200 mg aszpartámot is tartalmazhat. Az aszpartám egyéb termékekben is előfordul, például gyógyszerekben és rágótablettás vitaminokban, pezsgőtablettákban, joghurtokban.

A szakértők szerint az aszpartám körülbelül 200-szor édesebb a cukornál.

Annak ellenére, hogy a nemzetközi szabályozó testületek biztonságosnak nyilvánították, a tudósok évek óta aggályokat fogalmaznak meg az aszpartámmal kapcsolatban.

Egy 2019-es orvosi tanulmány például arra jutott, hogy a mesterséges édesítőszerek nem okoznak jelentős egészségügyi kockázatot, de csak azért, mert a legtöbb vizsgálat kevés résztvevővel, rövid távon és nem túl alapos módszerekkel készült.

Egy 2022-es WHO-értékelés hasonlóképpen megjegyezte: „Van némi jel a hosszú távú használat negatív egészségügyi hatásaira, de a bizonyíték végső soron nem meggyőző.” A jelentésben említett „negatív egészségügyi hatások” között szerepeltek az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a halálozás is.

Ha el szeretnénk kerülni az aszpartám fogyasztását, hagyjuk ki az ultrafeldolgozott élelmiszereket, a cukormentes italokat és ételeket. Szénsavas üdítők helyett készítsünk ízesített vizet vagy teát és ha lehet, kerüljük azok édesítését.

Kapcsolódó: Cukor vagy édesítőszer? – Mikor melyiket és mennyit érdemes enni belőle?

Kiemelt kép: Getty Images