Az emésztési panaszok rengeteg embert érintenek. Az Egyesült Államokban közel 38 millió felnőtt küzd ilyen jellegű problémákkal – itthon ez a szám 700 ezer és 1,2 millió fő közé tehető. Míg egyeseknél a panaszok csak időszakosan jelentkeznek – például egy fűszeres étel vagy egy stresszes nap hatására –, mások számára a kellemetlen tünetek az irritábilis bél szindróma (IBS) miatt már a mindennapok részévé váltak.

A szénhidrátokra koncentrál, de nem úgy, ahogy gondoljuk

A Cleveland Clinic szerint az irritábilis bél szindróma (IBS) az emésztőrendszert érintő tünetegyüttes, amely hasi görcsökkel, puffadással, gázképződéssel, hasmenéssel vagy székrekedéssel járhat. Európában az érintettek aránya átlagosan 9%, Magyarországon pedig a felnőtt lakosság 10-15%-a küzd a betegség valamilyen formájával.

Habár az irritábilis bél szindrómának nincs univerzális, mindenki számára egyformán hatékony kezelése, többféle életmódbeli és étrendi megközelítés is segíthet a tünetek enyhítésében.

Az egyik ilyen lehetőség az úgynevezett low-FODMAP diéta, amely az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott,

nemrég pedig egy szaúd-arábiai kutatócsoport is részletesen megvizsgálta a hatékonyságát IBS-ben szenvedő felnőttek körében.

A King Abdulaziz Egyetem kutatói – a Scientific Reports májusi számában közölt tanulmányukban – a low-FODMAP étrend hatását vizsgálták 18 és 45 év közötti, enyhe vagy súlyos irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő felnőtteknél. A résztvevők a felmérés során tartós hasmenést vagy hasmenés és székrekedés váltakozását tapasztalták.

A diéta első szakaszában a magas FODMAP-tartalmú élelmiszereket alacsony alternatívákra kell cserélni: például alma helyett eperre, tej helyett mandulatejre, kenyér helyett zabra, hüvelyesek helyett tojásra (Fotó: Getty Images)

A „FODMAP” mozaikszó olyan rövid szénláncú szénhidrátokat jelöl, amelyek a vékonybélben csak korlátozottan szívódnak fel. A vastagbélbe kerülve ezek az anyagok erjedésnek indulnak, gázképződést és vízbeáramlást idéznek elő, ami puffadást, hasi görcsöket, valamint hasmenést vagy székrekedést válthat ki, különösen irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedőknél.

A low-FODMAP diéta során a páciens ideiglenesen kiiktatja étrendjéből ezeket a nehezen emészthető szénhidrátokat, lehetőséget adva ezzel a bélrendszer regenerálódására és a bélflóra egyensúlyának helyreállására.

Fokozatosan visszavezethetők a tiltólistás ételek

A Cleveland Clinic szerint az étrend első szakaszában kerülni kell a magas FODMAP-tartalmú élelmiszereket – például az almát, a tejet, a búza- vagy rozskenyeret, illetve a hüvelyeseket –, és helyettük alacsony FODMAP-tartalmú alternatívák, mint az eper, a mandula- vagy szójatej, a zab és a tojás kerülnek előtérbe. Ezt követően fokozatosan, egyenként visszavezethetők a korábban mellőzött élelmiszerek, hogy megfigyelhessük, milyen reakciót váltanak ki a szervezetből.

A vizsgálatban 45 normál testtömegű felnőtt vett részt, akik nem szedtek gyógyszert, antibiotikumot vagy táplálékkiegészítőt. Állapotukat kérdőíveken, interjúkon, online beszélgetéseken és WhatsApp-csoporton keresztül követték nyomon. Az étrend két szakaszból állt. Az első, hathetes megszorítási fázisban a résztvevők dietetikus iránymutatása mellett kizárták étrendjükből a magas FODMAP-tartalmú ételeket.

Kapcsolódó: Figyelmeztetnek, mielőtt nagyobb baj lenne – 5 tünet, ami vastagbélpolipra utal.

Ezt követte egy négyhetes visszavezetési szakasz, amely során fokozatosan újra bevezették az egyes FODMAP-csoportokat, hogy feltérképezzék az egyéni érzékenységeket és toleranciaszinteket. A kutatók szerint a diéta megkezdése előtt a résztvevők 82,2%-a közepes, 17,8%-a pedig súlyos tüneteket észlelt. Tíz hét elteltével azonban már 86%-uk csak közepes, míg 14%-uk enyhe tüneteket tapasztalt – ami egyértelmű javulást jelez.

Segít egészségesebb étkezési szokásokat kialakítani

A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a low-FODMAP étrend jelentősen enyhítheti az IBS tüneteit, miközben segíthet az egészségesebb táplálkozási szokások kialakításában is. Ugyanakkor a szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy az étrend súlycsökkenést és tápanyaghiányt is okozhat, ezért mielőtt valaki önállóan belevágna, érdemes orvossal vagy dietetikussal konzultálnia.

A tanulmány zárásaként a kutatók hangsúlyozták, a jövőbeni vizsgálatok során a low-FODMAP diéta hosszú távú hatásaira érdemes fókuszálni, valamint olyan módszerekre, amelyek segíthetik az étrend következetesebb betartását.

Kapcsolódó: Már egy marék ebből a magféléből csökkentheti a bélrendszer gyulladását.

Kiemelt kép: Getty Images