Nem csoda, ha egyre népszerűbbek az alternatív barnító módszerek, amelyekkel nem szükséges aszalódni a forróságban. A különböző krémek és kozmetikai szerek mellett minden évben slágertéma az interneten a répalé.
A közösségi médiában is népszerű keresés a ragyogó, napbarnított bőr, és a videók között előkelő helyen szerepel a répalé fogyasztása. Naponta néhány decit kell meginni a frissítő italból, hogy barnábbnak tűnjünk – hangzik a jó tanács, de vajon tényleg működik?
Egy pohártól ne várjunk csodát
A válasz röviden: igen, de nem úgy, ahogy gondolnánk. A sárgarépalé magas béta-karotin tartalma miatt valóban okozhat enyhe bőrszín-változást – narancsosabb árnyalatban. Az ártalmatlan jelenség neve karotinémia.
„A béta-karotin a szervezetben A-vitaminná alakul, ami fontos a bőr egészségéhez” – magyarázta Sarah Carolides, táplálkozási szakértő a WomanHealth magazinnak. „De ha túl sokat fogyasztunk belőle, a pigment egy része a bőrbe kerül, aminek narancsos árnyalatot adhat.”
Persze nem érdemes csodát várni egyetlen pohártól:
napi kb. 300 ml répalé legalább egy hónapon keresztül szükséges ahhoz, hogy bármiféle látható változás beálljon.
És még akkor is sok múlik a genetikán. A szakértő magyarázata szerint egyesek könnyen átalakítják a béta-karotint A-vitaminná, így náluk kevésbé rakódik le a pigment a bőrben. Másoknál viszont kevésbé hatékony a folyamat, így gyorsabban jelenik meg a narancsos árnyalat.
Kapcsolódó: 3 egyszerű, otthoni módszer a napégés tüneteinek enyhítésére
A TikTokon uralkodó trend követői gyakran pirospaprikát és gyömbért is tesznek a répalébe. A paprika szintén béta-karotint tartalmaz, így fokozhatja a hatást. A gyömbér ugyan nem barnít, de antioxidánsként támogathatja a bőr egészségét.
A répalé mennyisége is minősége is befolyásolja a végeredményt (Fotó: Getty Images)
Veszélyes lehet?
A répalé általi barnulás alapvetően ártalmatlan, egy dologra azonban érdemes odafigyelni. A répalé cukortartalma magas lehet, főleg ha iparilag előállított, rostmentes formában fogyasztjuk. Ez vércukorszint-ingadozást okozhat, ami nem ideális cukorbetegeknek vagy inzulinrezisztenseknek. Emellett a nyers, pasztörizálatlan leveket terhesség vagy legyengült immunrendszer esetén jobb kerülni.
Fontos megemlíteni azt is, hogy noha a sárgarépa általi barnulás természetesebbnek tűnhet, az árnyalat nem mindenkinek jön be. Hiszen a bőr tónusa inkább narancsos, mint aranybarna.
A hatása pedig csak addig tart, amíg rendszeresen fogyasztjuk a levet, utána gyorsan elhalványul.
Egy másik természetes vegyületet szokás említeni a répalé mellett, az asztaxantint. A vörös színű pigment bőségesen fordul elő növényekben, baktériumokban, algákban és más élő szervezetekben. Jellemző forrásai a lazac, homár, tengeri alga, garnéla, vörös pisztráng. Az asztaxantin védi a bőrt az UV-sugárzástól, de természetes forrásból nagyon sokat kellene fogyasztani, hogy látszódjon a hatás. Ezért jó ötlet lehet, ha táplálékkiegészítő formájában vesszük be.
A répalé általi barnulás tehát nem kacsa, de semmiképp ne tekintsünk rá csodaszerként. Az egészségünkkel csak jót teszünk, ha több répát eszünk, de bárhogy is döntünk, a fényvédelmet nem szabad megspórolni.
Honnan tudjuk, hogy megbízható-e egy fényvédő? Eláruljuk az igazságot a naptejekről
Kiemelt kép: Getty Images
