• Ősi memórafajlesztő módszer segíthet a demencia megelőzésében. 
• A technika jóval többet kínál az emlékezésnél, ráadásul életkortól függetlenül bárki alkalmazhatja. 
• Kutatások szerint a módszer enyhe kognitív zavar, ADHD és traumás agysérülés esetén is sikerrel bevethető. 

Ahogyan a testmozgás az izmainkat, úgy erősíti a gondolkodás az agyunkat. Gondoljunk csak arra, hogy a memória használata bizonyítottan több agyi területet is stimulál: például a hippokampuszt (az agy tanulásért, emlékezésért felelő központját) és a frontális lebenyt (ami a tervezést, absztrakt gondolkodást és problémamegoldást segíti).

Ebben pedig különösen nagy segítségünkre lehet egy ősi memorizáló módszer, ami az emlékezőképesség megerősítésén keresztül serkenti az agyműködésünket. A profi memóriabajnokok az úgynevezett lokusz-módszerre vagy memóriapalota-technikára esküsznek, ami már az ókorban is népszerű gondolkodási stratégia volt. (A latin lokus szó helyet, helyszínt jelent.)

A hozzá kapcsolódó leghíresebb történet egy ókori görög költő, Szimónidész nevéhez fűződik, aki egy lakomán tartózkodott, amikor összeomlott felette az épület. A tragédiát csodával határos módon túlélte – és mivel az ülésrend alapján emlékezett a vendégekre, a felismerhetetlenségig roncsolódott holttestek azonosításában is részt vett.

Hasonló technikákat az őslakos kultúrák is alkalmaztak a zarándokutak során: a törzsek bölcsei énekeltek, táncoltak és történeteket meséltek bizonyos helyeken, így az információk a helyszínhez és kontextushoz kapcsolódva könnyebben megmaradtak az emlékezetben. 

Mondhatni, a lokusz-módszer a térbeli navigációban és vizuális memóriában rejlő (és olykor szunnyadó) erősségeinket aknázza ki.  

Így működik a memóriapalota-technika

A lokusz-módszer lényegében a térbeli képzelőerőre, vizualizációra épít egy jól ismert helyszínen; például az otthonunkban, ahol gondolatban végighaladva új információkat helyezhetünk, és ahol képzeletben végigsétálva könnyen előhívhatjuk az adott pontokra helyezett, emlékezendő elemeket.   

• Először válassz egy helyszínt, amit úgy ismersz, mint a tenyeredet.
• Képzeld el, hogy épp ebben a trében sétálsz.
• Helyezd el a térben mindazt, amire emlékezni szeretnél később.
• Végül pedig képzeld el magad, amint sorrendben felveszed a szobában elhelyezett tárgyakat – újra és újra.

Minél előbb elkezdünk gyakorolni, annál jobb (fotó: Diego PH/Unsplash)

Kapcsolódó: Próbáld ki! – 4 memóriagyakorlat a demencia megelőzésére

Hogy könnyebb legyen belerázódni a gyakorlatba, elképzelhetsz egy receptet is: a süteménybe való gyümölcsöt gondolatban például a kanapéra helyezed, a lisztet a pultra, a cukrot az ágyra, a tejet pedig az olvasószekrényre, és így tovább. Ezután gondolatban térj vissza a szobába, majd idézd fel a recept hozzávalóit abban a sorrendben, ahogyan elhelyezted őket.

Több előnyünk is származhat a módszerből

A tudósok úgy vélik, hogy a módszer rendszeres gyakorlása hosszú távon jóval többet kínál az emlékezőképesség fejlesztésénél. Vegyünk példaként egy 2015-ös kutatást, melynek során egyetemi hallgatókat kértek fel arra, hogy gondolatban hozzanak létre úgynevezett memóriapalotákat, és helyezzenek el bennük olyan elemeket, amelyek egy képzeletbeli bevásárlólistán szerepelnek.

A résztvevők beszámolói alapján a technika segítségével könnyebb volt visszaemlékezni a képzeletbeli listára, így a hallgatók a módszert később a tanulási folyamatokba is beépítették, illetve sikerrel alkalmazták a vizsgaidőszakokban.

Egy másik kutatás 40, enyhe kognitív károsodásban szenvedő alanynak segített elsajátítani a lokusz-módszert. Az eredmények alapján pedig tisztán látszik, hogy

a rendszeres, tudatosan alkalmazott memorizáló gyakorlatok az agy kognitív rugalmasságát is javíthatják.

Sőt, a képsorok gyakori memorizálása az ADHD-val diagnosztizáltak, valamint a traumás agysérülést elszenvedők memóriafunkcióit és életminőségét is javíthatja. 

A modern képalkotó vizsgálatok is azt mutatják, hogy az elmepalota-technika rendszeres gyakorlása kiterjedtebb agyi hálózatokat hozhat létre azáltal, hogy összekapcsol egymással más területeket is; például a prefrontális kérget, a hippokampuszt és a vizuális kérget.

Az eddigi kutatások tehát ígéretesnek tűnnek. Nem beszélve arról, hogy a módszert életkortól függetlenül bármikor elsajátíthatjuk (minél korábban kezdjük, annál jobb), ha tudatosan, rendszeresen gyakoroljuk. Gondoljunk az elmepalota-technikára úgy, mint egy kognitív edzőtermi bérletre, ami amellett, hogy ingyenes, fitten tartja az agyunkat, miközben emlékezni, tanulni is segít.  

Ez is érdekelhet: Korai demenciáról árulkodhat egy szokatlan változás az étkezésben

Kiemelt kép: AbsolutVision/Unsplash