A méh veleszületett rendellenességei a kisebb eltérésektől a súlyosabb elváltozásokig terjedhetnek, és ennek megfelelően eltérő mértékben befolyásolhatják a termékenységet, a terhesség kimenetelét, valamint a menstruációs ciklust. A kétszarvú méh az egyik leggyakoribb ilyen anatómiai rendellenesség, amely során a méh két üregből álló formát vesz fel, mert fejlődése során különálló alkotórészei nem egyesülnek megfelelően.

„Ez a fejlődési rendellenesség már a magzati élet során kialakul – mondja dr. Pethő Boglárka szülész-nőgyógyász. – Mivel nem olvad össze teljesen a méhet alkotó két csőszerű szerkezet (Müller-csövek), tulajdonképpen két méhüreg jön létre.

Attól függően, hogy a fejlődés során az egybeolvadás milyen mértékben szenved zavart, különböző fokozatai lehetnek: ha csak a felső rész nem olvad egybe, akkor kétszarvú-egynyakú a méh, míg ha a rendellenesség a méhnyakra is kiterjed, kétszarvú-kettőzött méhnyakkal bíró az elváltozás.”

Teherbeesési nehézségek kísérhetik

Noha a kétszarvúméh-rendellenesség egyre ismertebb, relatíve még mindig ritkának számít, külföldi adatok szerint a nők mindössze 0,5 százalékát érinti. „Gyakorisága a termékenységi problémákkal küzdő nők körében magasabb lehet, és a vetéléseket tapasztaló nők 1–3 százalékánál diagnosztizáljuk. A felismerést nehezíti, hogy a legtöbb esetben tünetmentes marad,

gyakran csak akkor derül rá fény, ha az adott személy teherbeesési nehézségek miatt orvoshoz fordul.

Ritkán előfordulhat azonban, hogy az ismétlődő vetélések mellett fájdalmas menstruációt, szexuális vagy kismedencei fájdalmat is tapasztalnak az érintettek” – magyarázza a szakértő.

A kétszarvú méh rendellenesség gyakran okozhat középidős vetéléseket (Fotó: Getty Images)

Mivel csökkentheti a teret a fejlődő magzat számára, a rendellenesség megnehezítheti a beágyazódást, növelheti a vetélés kockázatát, valamint koraszüléshez vezethet, hiszen a méh nem képes megfelelően tágulni a terhesség alatt.

„A kétszarvú méh magasabb vetélési aránnyal (elsősorban középidős vetélések), koraszüléssel, kóros magzati fekvéssel jár együtt,

és császármetszésre is gyakrabban lehet szükség. Szerencsére sok nőnél viszont komplikációmentesen lezajlik a terhesség, és egészséges baba születik. A diagnózis ismerete mégis nagyon lényeges, mert ez a terhesség alatti szorosabb monitorozásra és megfelelő óvintézkedésekre ad lehetőséget.”

A képalkotó vizsgálatok segíthetnek

Dr. Pethő Boglárka szerint a pontos diagnózishoz képalkotó vizsgálatokra van szükség. Ez esetben az általános hüvelyi ultrahang, vagy ami még pontosabb, a hármas dimenziós ultrahangvizsgálat adhat részletesebb képet a méh anomáliáiról. A hysterosalpingographia (HSG) alkalmával kontrasztanyagos röntgenvizsgálatot végeznek, de az MR, valamint a hiszteroszkópia is segít rávilágítani a pontosabb anatómiai részletekre – utóbbi a méh fejlődési rendellenességének típusától függően terápiás lehetőséget is jelenthet.

A szakértő hangsúlyozza, a kezelés minden esetben egyedi elbírálás alapján történik. A terápia az állapot súlyosságától, pontos jellegétől és az esetleges szülészeti előzményektől, családtervezési szándéktól függ, de nem kizárt, hogy komolyabb beavatkozás is szükséges.

„Teherbeesési nehézség, ismételt vetélések vagy terhességi komplikációk esetén sebészeti korrekció (pl. metroplasztika) lehet indokolt. Terhesség alatt szoros ellenőrzés és szükség esetén méhnyakzáró műtét alkalmazható a szövődmények megelőzésére” – teszi hozzá a doktornő.

Ugyan az elmúlt évtizedekben a képalkotó technológiák fejlődése lehetővé tette, hogy pontosabban és gyorsabban diagnosztizálják a méh fejlődési rendellenességeit, ennek ellenére ezt az állapotot gyakran még mindig csak később ismerik fel. A szakértő úgy véli, a nőgyógyászati anomáliák napjainkban is tabunak számítanak, emiatt fordulhat elő, hogy az ilyen típusú rendellenességek kevésbé kerülnek a figyelem középpontjába.

Kapcsolódó: Ha ezeket eszed terhesen, ötödével csökkenthet az autizmus kockázata

„Fontos, hogy beszéljünk ezekről a témákról, mert így segíthetünk a nőknek abban, hogy magabiztosabban tájékozódjanak, és tudják, mikor érdemes orvoshoz fordulniuk – hangsúlyozza dr. Pethő Boglárka.”

Enikőék története sokaknak reményt adhat

Varga Enikő és férje 2017-ben házasodtak össze, majd egy év sikertelen próbálkozás után a meddőségi központhoz fordultak segítségért. Enikőnél korábban kétszarvúméh-rendellenességet diagnosztizálták. Az orvosi kivizsgálások után öt inszeminációjuk is sikertelen volt, ezt követően belevágtak a lombikprogramba. A beültetések közül csak egy hozott eredményt, ám sajnos az ikerterhesség nem fejlődött tovább, így műtétre volt szükség.

További beültetések és egy újabb vetélés után 2022-ben végül úgy döntöttek, egy időre szüneteltetik a lombikprogramot. Ebben az időszakban természetes úton is tovább próbálkoztak, és Enikő még az év nyarán teherbe esett. 2023 májusában programozott császármetszéssel megszületett kislányuk, Nóra.

Enikő levélben osztotta meg velünk személyes történetét, mellyel a méh fejlődési rendellenességeire szeretné ráirányítani a figyelmet. Úgy véli, fontos lenne, hogy a fiatalok, akik most szembesülnek ezzel a diagnózissal, erőt meríthessenek abból, hogy nincsenek egyedül, és lássák: ezzel a rendellenességgel is lehetséges a teherbe esés és az anyaság.

A cikk eredetileg a Nők Lapja Egészség 2025. februári lapszámában jelent meg.

„Még mindig tabunak számít kimondani az orvos előtt, hogy mit nem szeretne a páciens” – a Nődokikkal beszélgettünk a leggyakoribb nőgyógyászati tévhitekről

Kiemelt kép: Getty Images